Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 17 ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS)
- 17 08 gipsz-alapú építőanyagok
- 17 08 02 gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től
Porcelángyártás során ez az öntőforma. Az öntés műveletsorában, az agyagot iszapolják. A hatodik műveletben a hígan folyós masszát gipszből készült, nedvszívó falú formába öntik. A nedvesség a falhoz közeli rétegekből a gipszformába szívódik. A fal közelében ezért a pép, vizet vesztve, megszilárdul. Ha a fölrakódott iszapréteg elérte a kívánt falvastagságot, a maradék iszapot kiöntik, a formát szétnyitják, az öntött tárgyat kiveszik belőle.
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- alumínium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- szilícium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vas
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kén-trioxid
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kálium-oxid (K2O)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nátrium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- arzén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- króm
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- nikkel
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
A gipsz kőzetalkotó ásvány, mindenhol képződik, ahol szulfidásványok oxidálódnak és Ca is jelen van a környezetben.
A pontos összetételt a vegyi anyag tartalom pont alatt megadtuk.
Szervetlen anyagokból áll, amelyek bekerülnek a biológiai rendszerkbe, elemkörforgalmakba, átalakulva vagy eredeti formában. A talaj szervetlen strukturális alkotóelemeibe, oxidokban, hidroxidokba és anyagásványokba beépülnek.
A gipsz kis mértékben vízoldható, oldhatósága és hidrolizálhatósága nagyban függ a környezetben jelen lévő többi anyagtól és iontól.
A gipsz szerves anyagokkal együtt hulladéklerakókban anaerob körülmények között hidrogénszulfid gáz termelését eredményezheti.
Talaj tápanyagpótlás, talajkondícionálás, szikes talajok javítása. Egyes termények, például bizonyos gabonafélék növekedésére és terméshozamára (pl. búza) kimondottan pozitívan hat és teljes mértékben helyettesíti a mezőgazdasági célokra gyártott gipszet.
Újrahasznosítják gipsztermékek előállítására is.
A BME Környezeti Mikrobiológia csoportjának munkatársai vizsgálták a környezetre gyakorolt káros hatását. A felhasznált tesztek a következőek voltak: Alivibrio fischeri biolumineszcencia gátlás teszt, Sinapis alba gyökér- és szárnövekedés gátlás teszt és Folsomia candida mortalitást teszt. Mindhárom trofikus szinten arra az eredményre jutottak, hogy nem toxikus az élővilágra nézve ez az anyag.
Fizikai és kémiai veszélyesség:
Állagától függően jelenthet veszélyt, például talajban, üledékben a pasztaszerű gipsz rontja az aerobitást, eldugíthatja a pórusokat, ezzel károsan hathat a vízháztartásra.
Eredetétől függően tartalmazhat káros vegyi anyagokat: sugárzó izotópokat, festékeket, a szennyvízkezelésben alkalmazott hulladék gipsz pedig bármilyen szennyezőanyagot. A káros hatásokat környezettoxikológiai tesztekkel lehet kizárni vagy bizonyítani.
A gipsz általában alkalmas szikes talajok; elsősorban mésztelen, gyengén lúgos és lúgos feltalajú (meszes-szódás) szikesek javítására alkalmas.
forrás:http://anubis.kee.hu/pdf/foldhasz/talajvedkornyved.pdf
A gipsz általában alkalmas kalcium- és magnéziumhiány kielégítésére magas CaO és MgO tartalma miatt.
http://www.wastecapwi.org/documents/BMP_drywall_on_home_sites_final.pdf
Kéntartalma miatt kénpótlásra alkalmas [6].
[6] K.A. Handreck (1986) Gypsum and superphosphate as sources of sulfur for plants in containers, Scientia Horticulturae, 30(1–2):19–35
Mivel a talaj tápanyagigényét általában képes kielégíteni, termesztőközegekben is betöltheti ezt a szerepet. Növeli a Ca-tartalmat, de úgy hogy közben a Na toxicitása csökken (csökkenti a Na:K -és Na:Ca arányt). Búzatermelésnél a talajhoz keverve szignifikánsan növelte a búza hozamát, kimutatható volt, hogy a levélben nőtt a N, Ca, P, S és K de a Na nem [4]. A BME ABÉT munkatársai által elvégzett szabadföldi kísérletek alapján a szubsztráthasznosítást vizsgálva a gipsz adagolása kedvező hatással volt a talajban élő mikrobák számára [8]. Továbbá azt tapasztalták, hogy a szár/gyökér arányt tekintve a komposzt és gipsz együttes alkalmazása a legkedvezőbb a mustár növekedésére.
[4] F. Rasouli, A. K. Pouya, N. Karimianb (2013) Wheat yield and physico-chemical properties of a sodic soil from semi-arid area of Iran as affected by applied gypsum, Geoderma, 193–194:246–255; [8] Nagy Mariann (2014) Szabadföldi parcellás kísérletek hulladékokat hasznosító talajjavítási technológiák k
A gipsz általában alkalmas folyóssá vált szikes talajok esetében fizikai stabilizálásra, növeli a kötöttséget [2][3][5].
[2] L. Borsellia, S. Carnicellib, G.A. Ferrarib, M. Pagliaic, G. Lucamanted (1996) Effects of gypsum on hydrological, mechanical and porosity properties of a kaolinitic crusting soil, Soil Technology, 9(1–2):39–54; [3] L. Borsellia, R. Biancalania, C. Giordanib, S. Carnicellia, G.A. Ferraria (1996) Effect of gypsum on seedling emergence in a kaolinitic crusting soil, 9(1–2):71–81, [5] A. Ahmed, K. Ugaia (2011) Environmental effects on durability of soil stabilized with recycled gypsum, Cold Regions Science and Technology, 66(2–3):84–92
Gipszréteg kialakítása homoktalajok mechanikai javítására lehet alkalmas általában.
forrás:http://anubis.kee.hu/pdf/foldhasz/talajvedkornyved.pdf
A BME ABÉT munkatársai által elvégzett szabadföldi kísérletek alapján a gipsz adagolása (az irodalmi forrásokban foglaltakat megerősítve) növelte a talajok nedvességtartó képességét a kation cserélő kapacitásának köszönhetően [8].
[8] Nagy Mariann (2014) Szabadföldi parcellás kísérletek hulladékokat hasznosító talajjavítási technológiák kidolgozására,Szakdolgozat, BME
A gipsz általában képes talajból a kicserélhető Na-ot Ca-ra cserélni.
http://puyallup.wsu.edu/~linda%20chalker-scott/Horticultural%20Myths_fi…
[1] M. Ilyas, R.H. Qureshib, M.A. Qadirb (1997) Chemical changes in a saline-sodic soil after gypsum application and cropping, Soil Technology, 10(3):247–260; [4] F. Rasouli, A. K. Pouya, N. Karimianb (2013) Wheat yield and physico-chemical properties of a sodic soil from semi-arid area of Iran as affected by applied gypsum, Geoderma, 193–194:246–255
A gipsz általában a talaj szilárdságát növelve a talajban lévő toxikus fémek terjedését, hozzáférhetőségét csökkenti. Csökkenti a szennyezőanyagok transzportját a felszíni vizekbe [7].
[7] EPA, United States Environmental Protection Agency (2008) Agricultural Uses for Flue Gas Desulfurization (FGD) Gypsum. USA, EPA530-F-08-009
Szerkezetjavító hatása miatt.
A gipsz szemcsemérete és állaga befolyásolhatja a felhasználás helyének levegő és vízháztartását.
A hulladék-gipsz eredetétől függően (bontási hulladék, szennvízderítési hulladék, gipszkarton, stb.) a gipsz tartalmazhat szennyezőanyagokat, toxikus fémeket, festékeket. Ezek káros hatásait toxicitás-méréssel ki lehet szűrni.A nem toxikus gipszek különösebb kockázatok nélkül hasznosíthatóak talajra.