Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 03 gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj, kakaó, kávé, tea és dohány előkészítéséből és feldolgozásából
- konzervgyártásból
- lesztő és élesztő kivonat készítéséből, melasz feldolgozásból és fermentálásból származó hulladékok
- 02 03 01 mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásokból származó iszapok
A tökmag hántolása során keletkezett hulladék.
A tökmag a nagy olajtartalmú bél mellett kis olajtartalmú maghéjat is tartalmaz. Ezt az olajkinyerés előtt el kell távolítani, hogy ne kerüljön a sajtoló és az extraháló rendszerbe olyan anyag, amely egyrészt fölöslegesen koptatja a berendezést, másrészt annak térfogatát hatástalanul tölti ki. A tökmaghéj eltávolítását hajalásnak nevezik. A jó sajtolás, extrahálás érdekében előnyös, ha a hajalt magban 6-8% héj marad. Ez lazítja az anyagot, csatornákat képez, melyen az olajkifolyás és az oldószer áthaladás könnyebb. A tökmag hajalása két fő lépésből áll, a felbontásból és a szétválasztásból. A felbontás során folyik a mag, vagy optimális esetben a héj feltörése. A szétválasztás feladata a héj és a bél elkülönítése.
Cellulóz; hemicellulóz; lignin; fehérje; olaj.
Nagy cellulóz és lignintartalmú hulladékként a természetes növényi hulladékokhoz, a holt szerves anyaghoz hasonlóan viselkedik a környezetben. Részben biodegradálható, a nagymolekulájú, nehezen mineralizálódó összetevők pedig a humuszképződésben vesznek részt a talajban. A magbélből származó értékesebb anyagokat is tartalmaz (fehérjék és olajok), ezek könnyebben mineralizálódnak a talajban. C/N aránya viszonylag nagy, emiatt kisebb mértékű pentozán-hatásra kell számítani a talajban (ez azt jelenti, hogy a szénhidrátbontó mikroorganizmusok elszaporodásával átmenetileg leköti a nitrogént, így az nem áll rendelkezésre a növények számára). Komposztba keveréssel és komposztálás utáni talajra alkalmazás során ez a negatív hatás nem jelentkezik.
Alternatív metilénkék festék adszorbens.
B.H. Hameed, M.I. El-Khaiary (2008) Removal of basic dye from aqueous medium using a novel agricultural waste material: Pumpkin seed hull, Journal of Hazardous Materials 155(3), pp. 601-609.
Aktív szenet állítanak elő belőle.
V.O. Njoku, K.Y. Foo, B.H. Hameed (2013) Microwave-assisted preparation of pumpkin seed hull activated carbon and its application for the adsorptive removal of 2,4-dichlorophenoxyacetic acid, Chemical Engineering Journal 215–216, pp. 383-388.
A napraforgó maghéjhoz hasonlóan elképzehetőek a következő felhasználásai:
A növényolaj gyártó üzemben égetik, ezzel hőt és villamosenergiát állítanak elő.
Forrás: Helena Raclavska, Dagmar Juchelkova, Vaclav Roubicek, Dalibor Matysek (2011)Energy utilisation of biowaste — Sunflower-seed hulls for co-firing with coal, Fuel Processing Technology 92(1), pp. 13-20.
A.A. Zabaniotou, E.K. Kantarelis, D.C. Theodoropoulos(2008)Sunflower shells utilization for energetic purposes in an integrated approach of energy crops: Laboratory study pyrolysis and kinetics, Bioresource Technology 99(8), pp. 3174-3181.
Bioszenet állítanak elő belőle.
Forrás: Michael Jerry Antal Jr., Samuel Robert Wade, Teppei Nunoura (2007) Biocarbon production from Hungarian sunflower shells, Journal of Analytical and Applied Pyrolysis 79(1–2), pp. 86-90.
Bioetanol állítható elő belőle.
Forrás: Sanjeev K Sharma, Krishan L Kalra, Gurvinder S Kocher (2004)Fermentation of enzymatic hydrolysate of sunflower hulls for ethanol production and its scale-up, Biomass and Bioenergy 27(4), pp. 399-402.
http://www.bunge.hu/html/ind4.htm;
ROBERTIELLO, A., ANGELINI, L., CONTE, L., SCIARAFFIA, F., GENEVINI, P. L., PIALORSI, S., 1984. Sunflower hulls as a component of feeds. Agricultural Wastes 10 (4), 257–266.
Káros környezeti hatása nem ismert.
Káros környezeti hatása nem ismert, direkt talajra alkalmazás során pentozán hatással számolni lehet. Komposztálás után alkalmazva jó talajjavító, humuszalkotó, tápanyagpótló anyag válik belőle.
Nagy cellulóz és lignintartalmú hulladékként a természetes növényi hulladékokhoz, a holt szerves anyaghoz hasonlóan viselkedik a környezetben. Részben biodegradálható, a nagymolekulájú, nehezen mineralizálódó összetevők pedig a humuszképződésben vesznek részt a talajban. A magbélből származó értékesebb anyagokat is tartalmaz (fehérjék és olajok), ezek könnyebben mineralizálódnak a talajban. C/N aránya viszonylag nagy, emiatt kisebb mértékű pentozán-hatásra kell számítani a talajban (ez azt jelenti, hogy a szénhidrátbontó mikroorganizmusok elszaporodásával átmenetileg leköti a nitrogént, így az nem áll rendelkezésre a növények számára). Komposztba keveréssel és komposztálás utáni talajra alkalmazás során ez a negatív hatás nem jelentkezik.
Magas szerves anyag és tápelem tartalmának köszönhetően.
Magas szerves anyag és tápelem tartalmának köszönhetően.
N-tartalmú anyagokkal együtt komposztálva a napraforgó maghéjhoz hasonlóan: Conghos, M. M., Aguirre, M. E., Santamaria, R. M., 2006. Sunflower hulls degradation by co-composting with different nitrogen sources. Environmental Technology 27 (9), 969–978.
Elvileg lehet talajjavításra vagy komposztjavításra használni, mert sűrűsége kicsi, halmaza laza.
Nem lehetetlen.
Magas szerves anyag és tápelem tartalmának köszönhetően hozzájárul a szerkezeti humuszképződéshez.
A talaj szerves-anyag és humusztartalmának növelésén és a növényzet megtelepülésének elősegítésén keresztül.
Alternatív metilénkék festék adszorbens.
B.H. Hameed, M.I. El-Khaiary (2008) Removal of basic dye from aqueous medium using a novel agricultural waste material: Pumpkin seed hull, Journal of Hazardous Materials 155(3), pp. 601-609.
Direkt talajra alkalmazása kötött, kis humusztartalmú talajoknál javasolt, ahol a lazítás és a humuszképződés együttesen javíthatja a talajt. Komposztálás nélkül termőtalajra alkalmazása elővizsgálatokat követel. Komposztálás után korlátlanul alkalmazható. Mivel élelmiszeripari eredetű hulladékról van szó, toxicitásnak kicsi az esélye.
Nagy cellulóz és lignintartalmú hulladékként a természetes növényi hulladékokhoz, a holt szerves anyaghoz hasonlóan viselkedik a környezetben. Részben biodegradálható, a nagymolekulájú, nehezen mineralizálódó összetevők pedig a humuszképződésben vesznek részt a talajban. A magbélből származó értékesebb anyagokat is tartalmaz (fehérjék és olajok), ezek könnyebben mineralizálódnak a talajban. C/N aránya viszonylag nagy, emiatt kisebb mértékű pentozán-hatásra kell számítani a talajban (ez azt jelenti, hogy a szénhidrátbontó mikroorganizmusok elszaporodásával átmenetileg leköti a nitrogént, így az nem áll rendelkezésre a növények számára). Komposztba keve