Toxikus nehézfémekkel szennyezett mezőgazdasági talaj és bányavíz kezelése kávézaccal és kávézacc bioszénnel

Adatszolgáltató

Szervezet/Adatszolgáltató neve 
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve 
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória

Elérhetőség

Telefon/fax 
+36-1-4632347
Technológia fő adatlapja
Technológia neve 
Toxikus nehézfémekkel szennyezett mezőgazdasági talaj és bányavíz kezelése kávézaccal és kávézacc bioszénnel
Technológia angol neve 
Treatment of heavy metal-contaminated water and soil with spent coffee grounds and charred spent coffee grounds
Kifejlesztés országa 
Dél-Korea
A fejlesztés fázisa  
közvetlenül demonstráció előtt

A fejlesztés finanszírozása

Fejlesztés befejezése 
2014
Alkalmazási kör
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • arzén
Egyéb szennyezőanyag 
kristályvizes feltárással mért fémtartalom

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció talajban
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Jellemző kezdeti érték 
9
Maximális kezdeti érték 
12.56
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kadmium
Egyéb szennyezőanyag 
kristályvizes feltárással mért fémtartalom

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció talajban
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Jellemző kezdeti érték 
12
Maximális kezdeti érték 
17.44
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • cink
Egyéb szennyezőanyag 
kristályvizes feltárással mért fémtartalom

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció talajban
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Jellemző kezdeti érték 
1500
Maximális kezdeti érték 
1971.9
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • réz
Egyéb szennyezőanyag 
kristályvizes feltárással mért fémtartalom

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció talajban
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Jellemző kezdeti érték 
260
Maximális kezdeti érték 
331
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • ólom
Egyéb szennyezőanyag 
kristályvizes feltárással mért fémtartalom

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció talajban
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Jellemző kezdeti érték 
691
Maximális kezdeti érték 
981.6
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kadmium
Egyéb szennyezőanyag 
Bányavíz toxikus fémkoncentrációjának változása 2% bioszén kezelés hatására a kezeletlenhez viszonyítva

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció vízben
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mikrogramm/liter
Jellemző kezdeti érték 
228
Jellemző végérték 
3
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • réz
Egyéb szennyezőanyag 
Bányavíz toxikus fémkoncentrációjának változása 2% bioszén kezelés hatására a kezeletlenhez viszonyítva

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció vízben
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mikrogramm/liter
Jellemző kezdeti érték 
194.7
Jellemző végérték 
24
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • cink
Egyéb szennyezőanyag 
Bányavíz toxikus fémkoncentrációjának változása 2% bioszén kezelés hatására a kezeletlenhez viszonyítva

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció vízben
Jellemző kezdeti érték 
22.2
Jellemző végérték 
0.2
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • ólom
Egyéb szennyezőanyag 
Bányavíz toxikus fémkoncentrációjának változása 2% bioszén kezelés hatására a kezeletlenhez viszonyítva

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció vízben
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mikrogramm/liter
Jellemző kezdeti érték 
15.6
Jellemző végérték 
-
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • arzén
Egyéb szennyezőanyag 
mobilis fémkoncentráció változása 2% bioszén kezelés hatására a kezeletlenhez képest

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció talajban
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Jellemző kezdeti érték 
0.15
Maximális kezdeti érték 
0.26
Jellemző végérték 
0.25
Maximális végérték 
0.38
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kadmium
Egyéb szennyezőanyag 
mobilis fémkoncentráció változása 2% bioszén kezelés hatására a kezeletlenhez képest

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció talajban
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Jellemző kezdeti érték 
5.2
Maximális kezdeti érték 
6.4
Jellemző végérték 
4.7
Maximális végérték 
6.1
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • réz
Egyéb szennyezőanyag 
mobilis fémkoncentráció változása 2% bioszén kezelés hatására a kezeletlenhez képest

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció talajban
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Jellemző kezdeti érték 
73
Maximális kezdeti érték 
79.8
Jellemző végérték 
55
Maximális végérték 
68.7
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • ólom
Egyéb szennyezőanyag 
mobilis fémkoncentráció változása 2% bioszén kezelés hatására a kezeletlenhez képest

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció talajban
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Jellemző kezdeti érték 
315
Maximális kezdeti érték 
414.2
Jellemző végérték 
283
Maximális végérték 
394.4
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • cink
Egyéb szennyezőanyag 
mobilis fémkoncentráció változása 2% bioszén kezelés hatására a kezeletlenhez képest

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció talajban
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Jellemző kezdeti érték 
482
Maximális kezdeti érték 
649.4
Jellemző végérték 
342
Maximális végérték 
503.2
Technológiára vonatkozó információ
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható 
Telítetlen (teljes) talaj
Felszín alatti víz
Csurgalékvíz
Technológia típusa 
Egyszerű
Technológia alapja 
Fizikai-kémiai
A technológia általános ismertetése 

A bioszén növényi biomasszából vagy szerves hulladékból pirolízissel előállított anyag, amelyet világszerte alkalmaznak a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak javítására. A technológia alkalmazása során hulladékká vált kávézacc illetve kávézaccból előállított bioszén adszorberek alkalmazásával a nehézfémekkel szennyezett talaj és savas bányavíz nehézfémtartalma jelentősen csökkenthető.

A technológia újdonsága 

Más talajremediációs technológiákkal összehasonlítva a kémiai stabilizáció jelentősen olcsóbb, feltehetően hosszútávú megoldást biztosít a nehézfémtartalom csökkentésére. A technológia in situ alkalmazható, a kísérletek során hatékonynak bizonyult a talaj és savas bányavíz nehézfémtartalmának csökkentésére.

Technológia besorolása
Remediációs technológia fajtája 
  • fizikai-kémiai
  • kémiai stabilizálás
Remediációs technológia a szennyezőanyag szempontjából 
Immobilizáció
Remediációs technológia a kivitelezés szerint 
in situ
Technológia-monitoring
Technológiai paraméterek 
Biológiai aktivitás
Szennyezőanyag mennyisége
pH
Redoxpotenciál
Tápelemtartalom
Szervesanyag-tartalom
Környezetmonitoring helye 
Telítetlen (teljes) talaj
Felszín alatti víz
Csurgalékvíz
Technológia költségei
Beruházási költség 
100.000 - 200.000 HUF
Fajlagos müködtetési költség 
5 000 - 10 000 HUF
Fajlagos energia költség 
2 000 - 5 000 HUF
Fajlagos anyagköltség 
0 - 500 HUF
Fajlagos munkaerőköltség 
5 000 - 10 000 HUF
Költségszámítással kapcsolatos megjegyzések 

Az adatok becsült értékek, a technológiát kísérletileg alkalmazták, laboratóriumi körülmények között.

SWOT (értékelés osztályzattal)
Költség 
4-kicsi
Időigény 
4-kicsi
Helyigény 
3-közepes
Munkaigény 
4-kicsi
Felszerelés, műszerigény 
4-kicsi
Szakember-igény 
3-közepes
Környezeti és munkahelyi kockázatok 
5-nagyon kicsi
Célérték teljesítésének képessége 
5-nagyon nagy
Környezethatékonyság 
4-nagy
Költséghatékonyság 
4-jó
Hasznosítható melléktermék keletkezése 
nem
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése 
nem
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség 
nem
Alkalmazhatóság 
4-jó
Elérhetőség 
4-jó
Ismertség 
3-közepes
SWOT (szöveges értékelés)
Erősségek 

Alacsony beruházási költségű, jelentős hulladék (kávézacc) felhasználását teszi lehetővé. A technológiára jellemző a hatékony célérték elérés, jelentősen csökkenti a nehézfém koncentrációt, rövid időigényű.

Gyengeségek 

Növényi növekedést gátolja a kávézacc alkalmazása, mivel jelentős mennyiségű oldott szerves szén kerül általa a talajba (a kávézacc bioszén esetben a pirolízis során a szerves anyag eltávolításra kerül), pH változást okoz.

Lehetőségek 

Megfelelően gondos előkészítési eljárással a növényekre gyakorolt negatív hatás kiküszöbölhető, jelentős mennyiségű mezőgazdasági hulladék (kávézacc) felhasználása előnyös hulladékgazdálkodási szempontból. Nincs szükség mesterséges anyagok felhasználására.

Veszélyek 

A kávézacc felhasználásához gondos előzetes biológiai értékelés szükséges az adott területre.

Konkrét megvalósult alkalmazások
A terület neve 
Gahak cink bánya mellett található mezőgazdasági terület
Alkalmazás helye, ország 
Dél-Korea
Alkalmazás helye, város 
Gyeonggi-do
Alkalmazás befejező időpontja 
2014
Alkalmazás fázisa 
Demonstráció
A szennyezettség eredete 
cink bánya
Összefoglaló az alkalmazásról 

A levegőn szárított kávézaccot 0.5 mm-es szitán történő átszitálás után, előzetes fizikai és kémiai kezelés nélkül polietilén palackban tárolták. A bioszenet lassú pirolízissel, szabályozott hőmérsékletű elektromos kemencében állították elő, majd őrlés és szitálás után polietilén palackban tárolták. A három talajmintát levegőn történő szárítás után 2 mm-es szitán szitálták át. Minden talajmintához a kávézaccot és a kávézacc bioszenet 2% w/w arányban adták hozzá, majd homogenizálták. A mintákat 30 napon át tartották egyensúlyban a talaj nedvességtartalmának megtartása mellett. A Mehlich-3-oldattal kivonható biológiailag hozzáférhető fém koncentráció változását követték a kezelt és kezeletlen talajban. Jelentős nehézfém-koncentráció csökkentés volt megfigyelhető a kávézaccal és a kávézacc bioszénnel kezelt minták esetén. Változott a minták pH-ja, a kezdeti 7.5-ös pH értékhez képest a kávézacc esetén pH csökkenés (pH=7.2-7.4), a kávézacc-bioszén pH növekedés (pH=7.8-7.9) volt megfigyelhető. A fitotoxicitási vizsgálatot kínai kelkáposzta (Brassica rapa subsp. chinensis) növénnyel végezték, amely során a gyökérnövekedést vizsgálták a kávézaccal illetve a bioszénnel kezelt mátrixban. A kávézaccal kezelt minták esetén jelentős gyökérnövekedés-gátló hatás volt megfigyelhető, a bioszénnel kezelt minták esetén ez a hatás nem volt megfigyelhető.

Szennyezőanyag 
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazták|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • arzén
Egyéb szennyezőanyag 
kristályvizes feltárással mért fémtartalom

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Jellemző kezdeti érték 
9
Maximális kezdeti érték 
12.56
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazták|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kadmium
Egyéb szennyezőanyag 
kristályvizes feltárással mért fémtartalom

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Jellemző kezdeti érték 
12
Maximális kezdeti érték 
17.44
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazták|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • réz
Egyéb szennyezőanyag 
kristályvizes feltárással mért fémtartalom

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Jellemző kezdeti érték 
260
Maximális kezdeti érték 
331
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazták|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • ólom
Egyéb szennyezőanyag 
kristályvizes feltárással mért fémtartalom

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Jellemző kezdeti érték 
691
Maximális kezdeti érték 
981.6
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazták|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • cink
Egyéb szennyezőanyag 
kristályvizes feltárással mért fémtartalom

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Jellemző kezdeti érték 
1500
Maximális kezdeti érték 
1971.9
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazták|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • arzén
Egyéb szennyezőanyag 
mobilis fémkoncentráció változása 2% bioszén kezelés hatására a kezeletlenhez képest

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció talajban
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Jellemző kezdeti érték 
0.15
Maximális kezdeti érték 
0.26
Jellemző végérték 
0.25
Maximális végérték 
0.38
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazták|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kadmium
Egyéb szennyezőanyag 
mobilis fémkoncentráció változása 2% bioszén kezelés hatására a kezeletlenhez képest

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció talajban
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Jellemző kezdeti érték 
5.2
Maximális kezdeti érték 
6.4
Jellemző végérték 
4.7
Maximális végérték 
6.1
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazták|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • réz
Egyéb szennyezőanyag 
mobilis fémkoncentráció változása 2% bioszén kezelés hatására a kezeletlenhez képest

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció talajban
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Jellemző kezdeti érték 
73
Maximális kezdeti érték 
79.8
Jellemző végérték 
55
Maximális végérték 
68.7
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazták|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • ólom
Egyéb szennyezőanyag 
mobilis fémkoncentráció változása 2% bioszén kezelés hatására a kezeletlenhez képest

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció talajban
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Jellemző kezdeti érték 
315
Maximális kezdeti érték 
414.2
Jellemző végérték 
283
Maximális végérték 
394.4
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazták|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • cink
Egyéb szennyezőanyag 
mobilis fémkoncentráció változása 2% bioszén kezelés hatására a kezeletlenhez képest

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció talajban
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Jellemző kezdeti érték 
482
Maximális kezdeti érték 
649.4
Jellemző végérték 
342
Maximális végérték 
503.2
A terület neve 
Munbaek aranybánya
Alkalmazás helye, ország 
Dél-Korea
Alkalmazás helye, város 
Chungcheongbuk-do
Alkalmazás befejező időpontja 
2014
Alkalmazás fázisa 
Demonstráció
A szennyezettség eredete 
bányászat
Összefoglaló az alkalmazásról 

A levegőn szárított kávézaccot 0.5 mm-es szitán történő átszitálás után, előzetes fizikai és kémiai kezelés nélkül polietilén palackban tárolták. A bioszenet lassú pirolízissel, szabályozott hőmérsékletű elektromos kemencében állították elő, majd őrlés és szitálás után polietilén palackban tárolták. A mintákat 0.45 mikrométeres szűrőn szűrték, majd 4°C-on tárolták felhasználásig. A pH-t és az elektromos vezetőképességet (EC) kombinált pH-EC mérővel határozták meg. A savas bányavíz nehézfém koncentrációját ICP-OES (Vista PRO, Varian, USA) segítségével határozták meg, 2 %(v/v) salétromsavval történő savanyítás után. A vízmintákhoz 1:10 (szilárd-oldat) arányban adták hozzá az adszorbenst (kávézacc illetve kávézacc-bioszén), majd 2 órán át rázógép segítségével homogenizálták. A szuszpenziót 0.45 mikrométeres szűrőn szűrték, a szűrlet megmaradt nehézfém-tartalmát ICP-OES segítségével határozták meg, savanyítás után.
Mindkét esetben jelentős nehézfém-koncentráció csökkenés volt megfigyelhető, összehasonlítva a két adszorbenst, a kávézacc bioszén több nehézfémet távolított el, mint a kávézacc. Nőtt a minták pH-ja, a kezdeti pH=4 -es értékről pH=5.3-6.9-re változott. A fitotoxicitást kínai kelkáposzta(Brassica rapa subsp. chinensis) növénnyel végezték, amely során a gyökérnövekedést vizsgálták a kávézaccal illetve a bioszénnel kezelt mátrixban. A kávézaccal kezelt minták esetén jelentős gyökérnövekedés-gátló hatás volt megfigyelhető, a bioszénnel kezelt minták esetén ez a hatás nem volt jelentős.

Szennyezőanyag 
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazták|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kadmium
Egyéb szennyezőanyag 
Bányavíz toxikus fémkoncentrációjának változása 2% bioszén kezelés hatására a kezeletlenhez viszonyítva

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mikrogramm/liter
Jellemző kezdeti érték 
228
Jellemző végérték 
3
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazták|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • réz
Egyéb szennyezőanyag 
Bányavíz toxikus fémkoncentrációjának változása 2% bioszén kezelés hatására a kezeletlenhez viszonyítva

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mikrogramm/liter
Jellemző kezdeti érték 
194.7
Jellemző végérték 
24
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazták|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • ólom
Egyéb szennyezőanyag 
Bányavíz toxikus fémkoncentrációjának változása 2% bioszén kezelés hatására a kezeletlenhez viszonyítva

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mikrogramm/liter
Jellemző kezdeti érték 
15.6
Jellemző végérték 
-
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazták|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • cink
Egyéb szennyezőanyag 
Bányavíz toxikus fémkoncentrációjának változása 2% bioszén kezelés hatására a kezeletlenhez viszonyítva

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mikrogramm/liter
Jellemző kezdeti érték 
22.2
Jellemző végérték 
0.2
Publikáció, referencia
Publikációk 

Min-Suk Kim, Hyun-Gi Min, Namin Koo, Jeongsik Park,
Sang-Hwan Lee, Gwan-In Bak, Jeong-Gyu Kim: The
effectiveness of spent coffee grounds and its biochar on
the amelioration of heavy metals-contaminated water and
soil using chemical and biological assessments, Journal of
Environmental Management 146 (2014) 124-130

Referenciák 

Min-Suk Kim, Hyun-Gi Min, Namin Koo, Jeongsik Park,
Sang-Hwan Lee, Gwan-In Bak, Jeong-Gyu Kim: The
effectiveness of spent coffee grounds and its biochar on
the amelioration of heavy metals-contaminated water and
soil using chemical and biological assessments, Journal of
Environmental Management 146 (2014) 124-130

Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti) 
1728
Bevivő 
kdviki
Státusz 
Publikált
Adatlap típusa 
Talajremediációs technológia
Létrehozás 
2015-04-02
Módosítás 
2018-06-22