Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 19 HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ ÉS IPARIVÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 19 06 hulladékok anaerob kezeléséből származó hulladékok
- 19 06 04 települési hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag
Az anaerob iszaprothasztás olyan biológiai folyamat, amelyben a szerves anyagnak
(szennyvíziszap vagy szerves anyagot tartalmazó zagyok) az ilyen körülmények között (oxigén jelenléte nélkül) bontható része kerül átalakításra. Végeredménye, hogy az iszap szilárd szerves anyaga ártalmatlanabb és könnyebben vízteleníthet formájúvá alakul, miközben biogáz formájában energiahordozó keletkezik. Ez utóbbi metánból és széndioxidból áll. Az átalakulás során értelemszerű en az iszap szerves anyagának a mennyisége csökken, ami kedvez a további feldolgozás, elhelyezés szempontjából.
Az anaerob folyamatok során sokféle patogén mikroorganizmus inaktiválására is sor kerül. A végtermék olyan stabil iszap, amely a talajok javítására, tápanyag-ellátására hasznosítható. A mez őgazdasági elhelyezés tekintetében a maradó fertő ző képesség, a szerves anyag hányad, valamint a nehézfém szennyezettség a meghatározó paraméterek. Az anaerob iszaprothasztás népszer űségét azonban hasonló mértékben szolgálja, hogy hasznosítható mellékterméket, biogázt, energiát termel.
A kiindulási szennyvíz összetételétől függően veszélyes hulladéknak minősülhet.
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- króm
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- nikkel
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- ólom
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
F. Ingelmo, R. Canet, M.A. Ibanez, F. Pomares, J. García (1998) Use of MSW compost, dried sewage sludge and other wastes as partial substitutes for peat and soil, Bioresource Technology 63 123-129
A rothasztott szennyvíziszapban a könnyen bontható szerves anyagokat a mikrobaközösség már lebontotta, ezért anyaga nagyobb arányban épül be a szerkezeti humuszba a nyers szennyvíziszapnál.
F. Ingelmo, R. Canet, M.A. Ibanez, F. Pomares, J. García (1998) Use of MSW compost, dried sewage sludge and other wastes as partial substitutes for peat and soil, Bioresource Technology 63 123-129
(1) (2) Hulladéklerakó napi takarására
(3) Komposzt alapanyag
(4) Aktív szén alapanyag
(5) Biohidrogén előállítás
(1) F. Ingelmo, R. Canet, M.A. Ibanez, F. Pomares, J. García (1998) Use of MSW compost, dried sewage sludge and other wastes as partial substitutes for peat and soil, Bioresource Technology 63 123-129
(2) Eung-Ho Kim, Jin-Kyu Cho, Soobin Yim: Digested sewage sludge solidification by converter slag for landfill cover, Chemosphere, Volume 59, Issue 3, April 2005, Pages 387-395
(3) R. Moreira, J.P. Sousa, C. Canhoto: Biological testing of a digested sewage sludge and derived composts, Bioresource Technology, Volume 99, Issue 17, November 2008, Pages 8382-8389
(4) J. H. Tay, X. G. Chen, S. Jeyaseelan, N. Graham: A comparative study of anaerobically digested and undigested sewage sludges in preparation of activated carbons, Chemosphere, Volume 44, Issue 1, July 2001, Pages 53-57
(5) Hasyim, R., Imai, T., Reungsang, A., O-Thong, S. (2011) Extreme-thermophilic biohydrogen production by an anaerobic heat treated digested sewage sludge culture, International Journal of Hydrogen Energy 36(14), pp. 8727–8734.
Elhelyezés előtt mindig megvizsgálják. Az eredménytől függően lehet toxikus vagy nem toxikus, fertőző vagy nem fertőző.
Toxikus fémtartalom miatt toxikus lehet.
Fertőzőképesség: patogén mikroorganizmus tartalom vagy valószínűsíthető tartalom miatt lehet fertőző (kóliszám, Salmonella).
Mivel anaerob rothasztáson esik át, azok a perzisztens anyagok, melyek anaerob körülmények között nem bomlanak (csak aerob körülményke között, vagy egyáltalán nem bomló perzisztens szerves anyagok), azok a rothasztott termékben benne maradnak. Ha ezek veszélyes anyagok, káros hatásokkal rendelkeznek, akkor a termék veszélyes. Ennek kizárása vagy mérése környezettoxikológiai tesztekkel történik.
Ito, A., Umita, T., Aizawa, J., Takachi, T., Morinaga K. (2000) Removal of heavy metals from anaerobically digested sewage sludge by a new chemical method using ferric sulfate, Water Research 34(3), pp. 751–758.
Ito, A., Umita, T., Aizawa, J., Kitada K. (1998) Effect of inoculation of iron oxidizing bacteria on elution of copper from anaerobically digested sewage sludge, Water Science and Technology 38(2), pp. 63–7
Nagy szervesanyag- és makrotápelemtartalom. Tápanyagpótlásra való felhasználását az esetlegesen határérték feletti toxikus fémtartalom és a higiénés szennyezettség korlátozhatja. A rothasztott és már szennyvízkezelésből származó iszapok tápanyagtartalmát hasznosítani kell a talajok tápanyagpótlására. Ezt úgy kell megoldani, hogy kielégítse a növények tápanyagigényét, ugyanakkor a talajt, a felszín alatti vizek minőségét, a talaj ökoszisztémáját, a termesztett növényeket és az embert ne veszélyeztesse. Általában nem javasolják erdőkben történő felhasználását, viszont javasolt gyorsan növő energianövények esetén.
Forrás: 75/442/EEC EU irányelv 4. szakasza,
/http://ec.europa.eu/environment/waste/sludge/pdf/sludge_en.pdf
MacNicol, R.D., Beckett, P.H.T. (1989) The distribution of heavy metals between the principal components of digested sewage sludge, Water Research 23(2), 199–206.
Andrés, P., Mateos, E., Tarrasón, D., Cabrera, C., Figuerola B. (2011) Effects of digested, composted, and thermally dried sewage sludge on soil microbiota and mesofauna, Applied Soil Ecology 48(2), pp. 236–242.
Zennegg, M., Munoz, M., Schmid, P., Gerecke, A. C. (2013) Temporal trends of persistent organic pollutants in digested sewage sludge (1993–2012), Environment International 60, pp. 202–208.
Jain, D.K., Tyagi, R.D. (1993) Factors affecting toxic metals removal from digested sewage sludge by enriched sulphur-oxidizing microorganisms, Bioresource Technology 45(1), pp. 33–41.
F. Ingelmo, R. Canet, M.A. Ibanez, F. Pomares, J. García (1998) Use of MSW compost, dried sewage sludge and other wastes as partial substitutes for peat and soil, Bioresource Technology 63 123-129
Magas a P és N tartalma.
Forrás:
MacNicol, R.D., Beckett, P.H.T. (1989) The distribution of heavy metals between the principal components of digested sewage sludge, Water Research 23(2), 199–206.
Andrés, P., Mateos, E., Tarrasón, D., Cabrera, C., Figuerola B. (2011) Effects of digested, composted, and thermally dried sewage sludge on soil microbiota and mesofauna, Applied Soil Ecology 48(2), pp. 236–242.
Zennegg, M., Munoz, M., Schmid, P., Gerecke, A. C. (2013) Temporal trends of persistent organic pollutants in digested sewage sludge (1993–2012), Environment International 60, pp. 202–208.
Jain, D.K., Tyagi, R.D. (1993) Factors affecting toxic metals removal from digested sewage sludge by enriched sulphur-oxidizing microorganisms, Bioresource Technology 45(1), pp. 33–41.
Nagy szervesanyag- és makrotápelemtartalom.
Forrás:
F. Ingelmo, R. Canet, M.A. Ibanez, F. Pomares, J. García (1998) Use of MSW compost, dried sewage sludge and other wastes as partial substitutes for peat and soil, Bioresource Technology 63 123-129
MacNicol, R.D., Beckett, P.H.T. (1989) The distribution of heavy metals between the principal components of digested sewage sludge, Water Research 23(2), 199–206.
Andrés, P., Mateos, E., Tarrasón, D., Cabrera, C., Figuerola B. (2011) Effects of digested, composted, and thermally dried sewage sludge on soil microbiota and mesofauna, Applied Soil Ecology 48(2), pp. 236–242.
Zennegg, M., Munoz, M., Schmid, P., Gerecke, A. C. (2013) Temporal trends of persistent organic pollutants in digested sewage sludge (1993–2012), Environment International 60, pp. 202–208.
Jain, D.K., Tyagi, R.D. (1993) Factors affecting toxic metals removal from digested sewage sludge by enriched sulphur-oxidizing microorganisms, Bi
Tápanyag, illetve elemtartalomtól függően lehetséges, hogy speciális tápanyagtartalmat képes kielégíteni. Például nagy cellulóztartalmú iszap gombák cellulózigényét.
Nagy szervesanyag- és makrotápelemtartalom.
F. Ingelmo, R. Canet, M.A. Ibanez, F. Pomares, J. García (1998) Use of MSW compost, dried sewage sludge and other wastes as partial substitutes for peat and soil, Bioresource Technology 63 123-129
Nagy szervesanyag- és makrotápelemtartalom.
F. Ingelmo, R. Canet, M.A. Ibanez, F. Pomares, J. García (1998) Use of MSW compost, dried sewage sludge and other wastes as partial substitutes for peat and soil, Bioresource Technology 63 123-129
Nagy szervesanyag- és makrotápelem-tartalom miatt a termesztőközegekben mind a tápanyagot, mind a humuszanyagok képződésében szerepet játszó szerves anyagokat biztosítja. Tápanyagpótlásra való felhasználását az esetlegesen határérték feletti toxikus fémtartalom és higiénés szennyezettség korlátozhatja
F. Ingelmo, R. Canet, M.A. Ibanez, F. Pomares, J. García (1998) Use of MSW compost, dried sewage sludge and other wastes as partial substitutes for peat and soil, Bioresource Technology 63 123-129
A rothasztott szennyvíziszapban a könnyen bontható szerves anyagokat a mikrobaközösség már lebontotta, ezért anyaga nagyobb arányban épül be a szerkezeti humuszba a nyers szennyvíziszapnál.
F. Ingelmo, R. Canet, M.A. Ibanez, F. Pomares, J. García (1998) Use of MSW compost, dried sewage sludge and other wastes as partial substitutes for peat and soil, Bioresource Technology 63 123-129
Humuszképző, ezáltal szerezet javító.
F. Ingelmo, R. Canet, M.A. Ibanez, F. Pomares, J. García (1998) Use of MSW compost, dried sewage sludge and other wastes as partial substitutes for peat and soil, Bioresource Technology 63 123-129
A szerkezeti humusz hányadának növelése jobb talajtextúrát eredményez, ezáltal csökkenti a víz- és szélerózió mértékét pl. homoktalajoknál.
F. Ingelmo, R. Canet, M.A. Ibanez, F. Pomares, J. García (1998) Use of MSW compost, dried sewage sludge and other wastes as partial substitutes for peat and soil, Bioresource Technology 63 123-129
Elsősorban perzisztens szerves anyagoknak és azoknak a fémeknek a megkötésében játszhat szerepet, melyek képesek a szerves frakcióhoz kötődni, például negatív ionos formában vagy komplexként.
Amennyiben veszélyes anyagokat tartalmaz és ennek következtében káros hatásokat mutat a rothasztott szennyvíziszap, környezeti kockázatát kontrollálni kell a felhasznált mennyiségen (korlátozott arányban) és minőségen keresztül. Ezek lehetnek higiénés kockázatok, toxicitás, reprotoxicitás, stb. A szaghatásokra is kell figyelni.