Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és egyéb policiklikus aromás vegyületek
- PAH (összes)
- Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és egyéb policiklikus aromás vegyületek
- PAH (összes)
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- arzén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
Szabadföldre kihelyezett mikrokozmosz kísérletben hasonlították össze a fa alapú bioszén és a zöldhulladék komposzt hatékonyságát a mobilis és biológiailag hozzáférhető nyomelemek és az arzén, valamint az összes és a biológiailag hozzáférhető PAH frakciók koncentrációjának csökkentésére szerves és szervetlen szennyezőkkel szennyezett talajban. A kísérlet időtartama 56 nap. A mikrokozmoszokat 1000 ml PVC cserepekben alakították ki (három párhuzamos) a következő kezelésekkel: S (kezeletlen talaj: 600 ml), S+C (400 ml talaj+200 ml komposzt), S+B ((400 ml talaj+200 ml bioszén), S+C+B ((200 ml talaj+200 ml komposzt+200 ml bioszén). A kísérlet során mérték a kezeletlen és a kezelt talaj összes, mobilis és biológiailag hozzáférhető nyomelem és As tartalmát szabadföldi kihelyezés előtt. Ezt követően vizsgálták az összes és a biológiailag hozzáférhető szerves PAH tartalmát. Ugyanakkor, követték a pórusvíz és a talaj szerves szén és oldott összes nitrogén tartalmát, valamint a pH-t. A fitotoxikusság vizsgálatára mérték a tesztnövény (Lolium perenne) 60 napos gyökér és szár-növekedését.
- egyéb
Mivel mikrokozmosz (kisléptékű) kísérletről van szó a költségek becslésen alapulnak.
Bioszén alkalmazása adalékként fémekkel és szerves anyagokkal szennyezett talajon hatékonyabb a csak komposzt alkalmazásához képest
A bioszén hatása függ a bioszén gyártási körülményeitől és az alapanyagtól, valamint a talajtípustól, ezért a szabadföldi alkalmazást mindig kis-léptékű, mikrokozmosz kísérlet kell megelőzze.
A bioszén alkalmazható talajvíz-, valamint szennyvízkezelési technológiákban
A bioszén szennyezőanyag tartalma veszélyt jelenthet a talaj ökoszisztémára nem megfelelő alkalmazás esetén.
A mikrokozmos kísérlet eredményei alapján a komposzt és bioszén együttes kezelésével 30-szorosára nőtt a pórusvíz Cu és As tartalma, az oldott szerves széntartalom, valamint a pH növekedésével. Ezzel szemben, a Zn és Cd koncentráció szignifikánsan lecsökkent. A bioszén volt a leghatékonyabb a pórusvíz Cd tartalmának csökkentésében (10-szeresére csökkent), ami a fitotoxikusság csökkenését is eredményezte. A bioszén, több mint felére csökkentette a PAH koncentrációt a talajban. Tehát a kísérleti eredmények alapján a bioszén hatékonyabb úgy a szerves, mint a szervetlen szennyezők biológiai hozzáférhetőségének csökkentésében a zöldhulladék komposzthoz képest a vizsgált, több szennyezővel szennyezett talajban, továbbá különösen hatékony volt a fitotoxikus vízoldható Cd és Zn koncentrációk, valamint a nehezebb PAH csoportok koncentrációjának csökkentésében.
Beesley, L., Moreno-Jiménez, E., JL Gomez-Eyles, J.L.: Effects of biochar and greenwaste compost amendments on mobility, bioavailability and toxicity of inorganic and organic contaminants in a multi-element polluted soil. Environmental Pollution 158, 2282–2287, 2010
Beesley, L, Dickinson, N.M., Carbon and trace element mobility an urban soil amended with green waste sompost. Journal of Soils and Sediments 10. 215-222
Yin Chan , K., Xu, Z., 2009. Biochar: nutrient properties. In: Lechman, J., Joseph , S. (Eds.), Biochar for Environmental Management. Earth scan, U.S.A.
Beesley, L., Moreno-Jiménez, E., JL Gomez-Eyles, J.L.: Effects of biochar and greenwaste compost amendments on mobility, bioavailability and toxicity of inorganic and organic contaminants in a multi-element polluted soil. Environmental Pollution 158, 2282–2287, 2010