Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- ólom
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- króm
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- ólom
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
A bányászati hulladékok jelentős kockázatot jelentenek fém-tartalmuk miatt. Bányászati meddővel vagy hulladékokkal szennyezett talajba különböző arányban bioszenet kevernek, hogy csökkentsék a fémek mobilitását, elősegítsék a növények megtelepedését és növeljék a képződő biomassza mennyiségét. A talajon a helyi növénytársulást termesztik, melyek alkalmazkodtak az extrém körülményekhez. A bioszén elősegíti a szennyezett talajban található fémek stabilizálását, a növények megtelepedése pedig csökkenti a szél és a víz általi eróziót, tehát a környezeti kockázatot.
A bioszén alkalmazása adalékként szennyezett talajokra az elmúlt években kezdett elterjedni. A bioszén hosszútávú hatásának vizsgálata további kutatást igényel.
- egyéb
Vezetőképesség
A technológia még csak tenyészedényes kísérletekben valósult meg, ezért a költségek csak becsültek.
A bioszén biohulladékokból készül. A szennyezett talajban növelte a kationcserekapacitást és a vezetőképességet. Növelte a növényi biomassza mennyiségét és a fitostabilizáció mértékét.
A hatás függ bioszén alapanyagától és gyártási körülményeitől. Egyes fémeket nem immobilizált. A közel semleges pH-t lúgos tartományba tolta el.
A megfelelő talajhoz és szennyezéshez illő bioszén típus megtalálásával jelentősen nőhet a hatékonyság.
A nem immobilizált fémek továbbra is kockázatot jelentenek, a módszer hosszútávú vizsgálata még nem történt meg.
A bányászati meddőt Cave del Perdil településen található bányászati területről gyűjtötték, ahol ólmot és cinket bányásztak a 14. századtól kezdődően. A terület növényfajtái közül, a fitoremediáció vizsgálatához hármat gyűjtöttek be: Anthyllis vulneraria
subsp. polyphylla (Dc.) Nyman, Noccaea rotundifolium (L.) Moench
subsp. cepaeifolium és Poa alpina L. subsp. alpina. A remediáció elősegítéséhez három típusú bioszenet használtak fel:ROM- gyümölcsösök metszési maradékából készült, ABE- fenyőpelletből készült, MAN- trágya pellet és fenyő pellet keveréke.
Tenyészedényes vizsgálatot végeztek, melyből egy edényben kontroll, hatban pedig a meddő és a különböző bioszenek 1,5, illetve 3%-os keveréke volt megtalálható. A keverékekbe a már ismertetett növények palántáit ültették, 90 napig üvegházban, locsolással növesztették őket. A növekedési időszak végén a növényeket betakarították, szárították, és ICP-OES módszerrel analizálták a Cd, Pb, Tl és Zn tartalmat. Követték a talaj pH, CEC, összes, vízoldható és biológiailag hozzáférhető (DTPA oldható) Cd, Cr, Cu, Ni, Pb és Zn tartalmának változását a kezelés hatására. A trágyapellet bioszén volt a leghatásosabb a szennyezőanyagok immobilizálása és a keletkezett biomassza mennyiség szempontjából.
G. Fellet , M. Marmiroli , L.Marchiol: Elements uptake by metal accumulator species grown on mine tailings amended with three types of biochar,
Science of the Total Environment 468–469 (2014) 598–608
G. Fellet , M. Marmiroli , L.Marchiol: Elements uptake by metal accumulator species grown on mine tailings amended with three types of biochar,
Science of the Total Environment 468–469 (2014) 598–608
