Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- dikamba
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- dikamba
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- dikamba
- Növényvédőszerek
- dikamba
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- dikamba
- Növényvédőszerek
- dikamba
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- dikamba
- Növényvédőszerek
- dikamba
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- dikamba
- Növényvédőszerek
- dikamba
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
- Növényvédőszerek
- 2,4-D = 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav
A bioszénnel kezelt talaj kiegészítő szén- és tápanyagforrása (foszfor, kálium és magnézium) a talajnak, valamint kedvező hatással van annak szorpciós tulajdonságaira, vízvisszatartására és pórusszerkezetére, a legtöbb enzim aktivitását kedvező mértékben befolyásolja, ezáltal a növényvédőszerek toxikus hatását csökkenthetjük. Azonban vegyes hatással bír a talaj pH-jára (mely a szubsztrátok elérhetőségét befolyásolja), széntartalmára és kationcserélő kapacitására, amik akár negatívan is befolyásolhatják az enzimaktivitást a talajban, ezáltal kedvezőtlen hatást gyakorolva annak minőségére, és a benne található növényvédőszerek hatását felerősítve.
Növényi kísérlet esetében (L. sativum) a bioszénnel kezelt talajban bizonyos növényvédőszerek toxicitása megnövekedhet az egész növényre nézve, mivel a szennyezők perzisztenciáját növelheti és mobilitását csökkentheti, ugyanakkor a gyökérnövekedést kevésbé gátolják a szennyezők.
Hosszabb távon (17 hónapon, két vegetációs szezonon keresztül), szabadföldi kísérlet során, nagy számú enzimmel vizsgálták a bioszénnel kezelt talajok különböző tulajdonságait a növényvédőszerekkel szemben, ami a korábbi kísérletekre nem volt jellemző. Így egy sokkal pontosabb képet kaphattak az ökotoxicitásáról, enzimaktivitásáról a fitotoxicitásáról a peszticidekkel szennyezett, bioszénnel kezelt talaj esetében.
- biológiai
- intenzifikált bioremediáció
A költségek számolásához a következő adatot vettem alapul:
http://www.amazon.com/Soil-Biochar-Amendment-Selling-Internet/dp/B007P6…
Értelemszerűen felszoroztam a kellő mennyiséget az árral.
A bioszén pozitívan befolyásolja a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait. Szerves hulladékokból, pirolízissel könnyen előállítható. Nagy mennyiségben tudnánk termelni belőle, ezáltal a talajok termékenységét és peszticidekkel szembeni rezisztenciáját növelhetnénk.
pH-t olyan mértékben befolyásolhatja, ami által az enzimaktivitás csökkenhet, mivel a szubsztrátok elérhetősége korlátozottá válhat. Növelheti a szennyező anyagok perzisztenciáját, csökkenthetik mobilitásukat a talajban. Továbbá a szerves szén maga is tartalmazhat szennyező anyagokat, pl. nehézfémeket.
Nagy mennyiségben és kedvező áron, környezetbarát módon előállítható lakossági hulladékokból. Talajból származó üvegházhatású gázok csökkenthetők alkalmazásával.
Igazán hosszú távú hatást nem vizsgáltak a szakemberek. Nem megfelelő minőségben és mennyiségben kijuttatva abszolút káros lehet a talajra és az azzal együtt elő flórára és faunára.
A kísérlet során podzolos talajon végeztek 3 különböző blokkban kísérleteket. Minden egyes blokkot 3, egyenként 5 m2-es parcellára osztottak fel, ezeket pedig a következő módon kezelték: kezeletlen, 30 t/ha bioszénnel kezelt talaj, 45 t/ha bioszénnel kezelt talaj. Ezekben a parcellákban kutatták, hogy az eltérő mértékben bioszénnel kezelt talajokban hogyan változik a talaj enzimaktivitása, mikróba-összetétele és milyen hatással vannak a benne termesztett növényekre a dicamba és a 2-4-D nevű növényvédőszerek.
Mivel a bioszén kiegészítő szén- és tápanyagforrása (foszfor, kálium és magnézium) a talajnak, valamint kedvező hatással van annak szorpciós tulajdonságaira, vízvisszatartására és pórusszerkezetére, a legtöbb enzim aktivitását kedvező mértékben befolyásolja a bioszén, ezáltal a növényvédőszerek toxikus hatását csökkenthetjük.
A talajok bioszénnel történt kezelése szignifikáns növekedést idézett elő dehidrogenáz (168 és 71 %), ureáz (77 és 127%), proteáz (74 és 7%) és savas foszfatáz enzimek aktivitásában (198 és 120 %) (30 és 45 t/ha bioszén alkalmazása mellett).
A MARA teszt során bizonyos mikroorganizmusok esetében a toxicitás emelkedését figyelték meg a bioszénnel történő kezelés után, azonban a teljes toxicitás Toxicitási Egységekben (TU) kifejezve szignifikáns csökkenést mutatott (dicamba esetében kontroll talaj: 11 TU, 30 t/ha bioszénnel kezelt talaj: 14 TU, 45 t/ha bioszénnel kezelt talaj: 3 TU; 2,4-D esetében a kontroll talaj: 15 TU, 30 t/ha bioszénnel kezelt talaj: 12 TU, 45 t/ha bioszénnel kezelt talaj: 9 TU)
A Microtox próba során a a 30 t/ha bioszénnel kezelt talajhoz hozzáadott peszticidek esetében csökkent a talajok toxicitása.
Ugyanakkor a bioszénnel történő kezelés vegyes hatással bír a talaj pH-jára (mely a szubsztrátok elérhetőségét befolyásolja), széntartalmára és kationcserélő kapacitására, amik akár negatívan is befolyásolhatják az enzimaktivitást a talajban.
Növényi kísérlet esetében (L. sativum) a bioszénnel kezelt talajban a
Patryk Oleszczuk, Izabela Jo¶ko, Barbara Futa, Sylwia
Pasieczna-Patkowska, Edward Pa³ys, Piotr Kraska: Effect
of pesticides on microorganisms, enzymatic activity and
plant in biochar-amended soil. Geoderma 214–215
(2014) 10–18
Patryk Oleszczuk, Izabela Jo¶ko, Barbara Futa, Sylwia
Pasieczna-Patkowska, Edward Pa³ys, Piotr Kraska: Effect
of pesticides on microorganisms, enzymatic activity and
plant in biochar-amended soil. Geoderma 214–215
(2014) 10–18