Fitostabilizáció, rizofiltráció

Adatszolgáltató

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Elérhetőség
Telefon/fax
+36-1-4632347
Technológia fő adatlapja
Technológia neveFitostabilizáció, rizofiltráció
Technológia angol neve
Phytostabilization, rhizofiltration
Kifejlesztés országa
Magyarország
Fejlesztés kezdete
2000
A fejlesztés finanszírozása
Alkalmazási kör
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • ólom
Egyéb szennyezőanyag
cink
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
Jellemző kezdeti érték
2000 mg/kg
Maximális kezdeti érték
4000 mg/kg
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • cink
Egyéb szennyezőanyag
ólom
Technológiára vonatkozó információ
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia típusa
Egyszerű
Technológia alapja
Biológiai
A technológia általános ismertetése

Növények, elsősorban növényi gyökerek által elért kockázatcsökkenés szennyezett talajban. Ólommal és cinkkel szennyezett talaj növényekkel történő betelepítése megakadályozza a szennyezett talaj erózióját, deflációját, csökkenti közvetlenül a talajra jutó esővíz mennyiségét, biztosítja annak beszivárgását és elpárologtatását, azaz normalizálja a vízkörforgalmat. Összehasonlítva a növényborítás nélküli területekkel, ahol a lefolyó vizek szabadon szállítják mind az oldott, mind a szilárd formájú szennyezőanyagot, nagymértékű kockázatcsökkenést eredményez. A táplálékláncot akkor védhetjük, ha a fitostabilizációra alkalmazott növény fémfelvétele elhanyagolható.

A technológia újdonsága

Magyarországon az ólommal és más toxikus fémekkel szennyezett talajok kockázatát általában talajcserével oldják meg. Ennek költségei miatt nagykiterjedésű és hasznot hozó tevékenységre nem alkalmas területek rendbehozatala (kockázatcsökkentése, remediációja) elmarad. Egy gazdaságos, ökohatékony kompromisszumos megoldást jelenthet a fémmel szennyezett talaj in situ (helyben) történő kezelésére, használhatóvá tételére.

Technológia besorolása
Remediációs technológia fajtája
  • fitoremediáció
  • fitostabilizáción alapuló talajremediáció
Egyéb remediációs technológia
rizofiltráció
Remediációs technológia a szennyezőanyag szempontjából
Immobilizáció
Remediációs technológia a kivitelezés szerint
in situ
Technológia-monitoring
Technológiai paraméterek
Vízfogyasztás
Biológiai indikátorok
Szennyezőanyag mennyisége
pH
Egyéb technológiai paraméter

elektromos vezetőképesség

Környezetmonitoring helye
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia költségei
Beruházási költség
10.000 HUF alatt
Fajlagos összköltség
500 - 1 000 HUF
SWOT (értékelés osztályzattal)
Költség
4-kicsi
Időigény
4-kicsi
Helyigény
4-kicsi
Munkaigény
4-kicsi
Felszerelés, műszerigény
5-nagyon kicsi
Szakember-igény
5-nagyon kicsi
Környezeti és munkahelyi kockázatok
4-kicsi
Célérték teljesítésének képessége
3-közepes
Környezethatékonyság
3-közepes
Költséghatékonyság
4-jó
Hasznosítható melléktermék keletkezése
igen
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése
nem
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség
nem
Alkalmazhatóság
4-jó
Elérhetőség
3-közepes
Ismertség
2-gyenge
SWOT (szöveges értékelés)
Erősségek

Olcsó, in situ alkalmazható biológiai, illetve ökológiai technológia, terméketlen területek remediációjára, bányászati hulladékok izolálására alkalmas technológia.
Agrotechnikák alkalmazásával kivitelezhető.

Gyengeségek

A szennyezőanyag a talajban marad, de stabil, biológiailag hozzáférhetetlen formában. A növénynek nem szabad akkumulálni a szennyezőanyagot. Ha akkumulálja, akkor ártalmatlanításáról gondoskodni kell.

Konkrét megvalósult alkalmazások
A terület neve
Bányászati hulladék
Alkalmazás helye, ország
magyarország
Alkalmazás helye, város
Toxikus fém
Publikáció, referencia
Publikációk

Nagy, A., Tamás, J.: 2005. Applicability of complex-induced rhizofiltration technology in case of heavy metal contamination. In: Proc. Jávor, A., Kátai, J., Tamás, J. (eds.) Sustainable agriculture across borders in Europe, University of Debrecen, Centre of Agricultural Sciences. Debrecen, pp. 209-219.
Nagy, A., Tamás, J.: 2008. Effects of heavy metals on seed germination and root length in mining waste – compost mixtures. In: Cereal Research Communications. 36. pp. 803-807. (IF: 1,190)
 Nagy, A., Tamas, J., Kovacs, E.: 2005. Complex-induced rhizofiltration technology in the case of heavy metal contamination. In: Proc. Holubowicz-Kliza, G., Galazka, R. (eds.) Current developments in remediation of contaminated lands, IUNG-PIB. Pulawy. Poland. pp. 83-85.

 Nagy, A., Kovács, E., Tamás, J.: 2005. Nehézfémtartalmú szennyvizek tisztítása komplexképzővel segített rizofiltrációs technológiával. „Termékpálya, élelmiszer- és környezetbiztonság az agráriumban” konferencia, Gödöllő, pp. 33.

Referenciák

IDE A MEGVALÓSULÁS HELYÉT KÉNE BEÍRNI

Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti)
427
Bevivő
Nagy Attila
Státusz
Publikált
Adatlap típusaTalajremediációs technológia
Létrehozás2009-01-27
Módosítás2018-06-22