Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Technológia fő adatlapja
A fejlesztés finanszírozása
Alkalmazási kör
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- ólom
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
Technológiára vonatkozó információ
Növények, elsősorban növényi gyökerek által elért kockázatcsökkenés szennyezett talajban. Ólommal és cinkkel szennyezett talaj növényekkel történő betelepítése megakadályozza a szennyezett talaj erózióját, deflációját, csökkenti közvetlenül a talajra jutó esővíz mennyiségét, biztosítja annak beszivárgását és elpárologtatását, azaz normalizálja a vízkörforgalmat. Összehasonlítva a növényborítás nélküli területekkel, ahol a lefolyó vizek szabadon szállítják mind az oldott, mind a szilárd formájú szennyezőanyagot, nagymértékű kockázatcsökkenést eredményez. A táplálékláncot akkor védhetjük, ha a fitostabilizációra alkalmazott növény fémfelvétele elhanyagolható.
Magyarországon az ólommal és más toxikus fémekkel szennyezett talajok kockázatát általában talajcserével oldják meg. Ennek költségei miatt nagykiterjedésű és hasznot hozó tevékenységre nem alkalmas területek rendbehozatala (kockázatcsökkentése, remediációja) elmarad. Egy gazdaságos, ökohatékony kompromisszumos megoldást jelenthet a fémmel szennyezett talaj in situ (helyben) történő kezelésére, használhatóvá tételére.
Technológia besorolása
- fitoremediáció
- fitostabilizáción alapuló talajremediáció
Technológia-monitoring
elektromos vezetőképesség
Technológia költségei
SWOT (értékelés osztályzattal)
SWOT (szöveges értékelés)
Olcsó, in situ alkalmazható biológiai, illetve ökológiai technológia, terméketlen területek remediációjára, bányászati hulladékok izolálására alkalmas technológia.
Agrotechnikák alkalmazásával kivitelezhető.
A szennyezőanyag a talajban marad, de stabil, biológiailag hozzáférhetetlen formában. A növénynek nem szabad akkumulálni a szennyezőanyagot. Ha akkumulálja, akkor ártalmatlanításáról gondoskodni kell.
Konkrét megvalósult alkalmazások
Publikáció, referencia
Nagy, A., Tamás, J.: 2005. Applicability of complex-induced rhizofiltration technology in case of heavy metal contamination. In: Proc. Jávor, A., Kátai, J., Tamás, J. (eds.) Sustainable agriculture across borders in Europe, University of Debrecen, Centre of Agricultural Sciences. Debrecen, pp. 209-219.
Nagy, A., Tamás, J.: 2008. Effects of heavy metals on seed germination and root length in mining waste – compost mixtures. In: Cereal Research Communications. 36. pp. 803-807. (IF: 1,190)
Nagy, A., Tamas, J., Kovacs, E.: 2005. Complex-induced rhizofiltration technology in the case of heavy metal contamination. In: Proc. Holubowicz-Kliza, G., Galazka, R. (eds.) Current developments in remediation of contaminated lands, IUNG-PIB. Pulawy. Poland. pp. 83-85.
Nagy, A., Kovács, E., Tamás, J.: 2005. Nehézfémtartalmú szennyvizek tisztítása komplexképzővel segített rizofiltrációs technológiával. „Termékpálya, élelmiszer- és környezetbiztonság az agráriumban” konferencia, Gödöllő, pp. 33.
IDE A MEGVALÓSULÁS HELYÉT KÉNE BEÍRNI