Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- Benzol és alkilbenzolok (BTEX)
- Benzol és alkilbenzolok (BTEX)
- Kőolajszármazékok (TPH)
- Kőolajszármazékok (TPH)
- Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és egyéb policiklikus aromás vegyületek
- PAH (összes)
- Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és egyéb policiklikus aromás vegyületek
- PAH (összes)
- Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és egyéb policiklikus aromás vegyületek
- benz(a)pirén
- Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és egyéb policiklikus aromás vegyületek
- benz(a)pirén
- Fenolok
- fenolok (összes)
- Fenolok
- fenolok (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- cianid (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- cianid (összes)
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- arzén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- higany
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- ólom
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- nikkel
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
On-site pilot vizsgálat ipari terület szennyezett talajának szemcseméreteloszlásának és talajmosással való kezelhetőségének megállapítására. Miután a fő frakció a kavics, ezért több kavics mosó rendszer is felhasználásra került. Sűrűség szerinti elválasztást alkalmaztak mind a homok, mind a kavics frakciónál. A kavicshoz dobmosót, rázógépet használtak, a homok frakcióhoz spirál osztályozót, és ellenáramú osztályozót. A mosás eredményeként kavicshoz, homokhoz, maradék iszaphoz és szerves fázishoz jutottak.
A technológia egy Belgiumban használt remediációs módszer alkalmazhatóságának vizsgálata egy Angliai helyszínen.
- fizikai-kémiai
- talajmosás
szemcseméreteloszlás
Sok különböző szennyezőanyag-fajta került eltávolításra a talajmosás során.A talajmosó gép különböző elemei eltérő hatásfokot mutattak a szennyezőanyag eltávolításában. A különböző fokozatok kombinációi jobb talajmosási hatékonyságot fognak eredményezni az alkalmazéás során. Még további kezelés hődeszorpcióval, bioremediációval, stabilizációval, stb. szükséges az iszap és a finom szerves frakció kezelésére.
A szennyező anyagok nem semmisültek meg – a hátramaradt üledéket izoláltan kell tárolni és további kezelésnek alávetni (a demonstrációs esetben a betáplálás 5%-a), ahogy a szennyezett vizet is. A felhasználható homok és kavics mennyiségét korlátozza a kioldható maradék PAH- és cianidtartalom. A talajmosás a kavicsos szerkezetű talajok kezelésére van kifejlesztve, így a finomabb részecskék eltávolításra kerülnek a mosás során. Nagy (40%-nal nagyobb) agyag-és iszaptartalmú talajok technikailag ugyan moshatóak, de a tisztán visszakapott homok mennyisége a bevitelhez képest kicsi lesz, és jelentős mennyiségű finom frakciót kell még kezelni.
A talajmosó gép különböző elemeinek különböző hatásfokai voltak a szennyezőanyag eltávolításában. A különböző fokozatok kombinációi és a jövőbeni további mosási fokozatok alkalmazása tovább emelhetné a hatékonyságot. Még további kezelés hődeszorpcióval, bioremediációval, stabilizációval, stb. szükséges az iszap és a finom frakció elválasztásához.
A területen még 2014-ig további remediációs munkálatok zajlanak.
On-site vizsgálat, a Belgiumban használt DEC statikus üzem kisebb léptékű másolata. 20 tonna talajminta a hulladéklerakó területéről, és 10 tonna talajminta a gyáregység területéről került mosásra. A mosási művelet körülbelül egy hetet vett igénybe. A bevitt anyag 75mm-ig volt elővizsgálva. Mivel a fő frakció kavics, több kavics(sóder) mosó rendszer is felhasználásra került. Sűrűség szerinti elválasztást alkalmaztak mint a homok, mind a kavics frakciónál. A kavicshoz dob mosó rázógépet használtak, a homok frakcióhoz sűrűségmérő spirált, és ellenáramú osztályozót. A mosás eredményeként kavicshoz, homokhoz, és maradék iszaphoz és szerves fázishoz jutottunk.