Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Technológia fő adatlapja
A fejlesztés finanszírozása
Alkalmazási kör
- Halogénezett alifás szerves vegyületek
- tetraklóretán
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Halogénezett alifás szerves vegyületek
- diklóretán
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Halogénezett alifás szerves vegyületek
- tetraklóretán
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Halogénezett alifás szerves vegyületek
- diklóretán
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
Technológiára vonatkozó információ
Az áteresztő reaktív gátak alkalmazása, elsősorban a szerves nyíltláncú klórozott vegyületekkel, és nehézfémek szennyezett talajvizekre hatékony innovatív technológia. A módszer lényege abban áll, hogy az áramló talajvíz útjába az eltávolítandó anyaggal kölcsönhatásba lépő anyagból készült permeábilis gátat helyeznek el, amelynek töltete kémiai reakcióba lép, illetve megköti a szennyező anyagot, az átfolyó kezelt víz pedig tovább áramlik a talajban.
Összefüggő reaktív falat alkalmaztak, melynek hossza 22,5 m, mélysége 6 m, vastagsága 0,6-0,9 m. Kétféle 'töltetet' használtak. Ezek összetétele 30% szürke öntvényvas és sóder az egyiknél (69 t ZVI), és porózus vas a másiknál (85 t ZVI).
A reaktív fém mikrobiológiai aktivitásra gyakorolt hosszú távú hatásait is vizsgálták.
Technológia besorolása
- fizikai-kémiai
- reaktív résfal zéró-vas töltettel
Technológia-monitoring
Technológia költségei
SWOT (értékelés osztályzattal)
SWOT (szöveges értékelés)
In situ passzív technológia, hosszútávon lecsökkenti a szennyezőanyagok koncentrációját, és nincs károsanyag kibocsájtás; fenntartási díj alacsony
Évtizedekig tartó beruházás, ebből következően a monitoring és utómonitoring költségei magasak.Beruházási költség magas
Konkrét megvalósult alkalmazások
A kezelt terület mérete
Reaktív résfal beépítése két kontroll kúttal. A módszer lényege abban áll, hogy az áramló víz útjába az eltávolítandó anyaggal kölcsönhatásba lépő anyagból készült permeábilis gátat helyeznek el, amely kémiai reakcióba lép, illetve megköti a szennyező anyagot, a megtisztított víz pedig tovább szivárog a talajban.