Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- Benzol és alkilbenzolok (BTEX)
- benzol
A szennyező komponens eltávolítása érdekében a vízzel telített talajba levegőt injektáltak. A talajvíz átlevegőztetése kettős célt szolgált: egyrészt a szennyezőanyag gőzök kihajtását (tulajdonképpen in situ sztrippelésnek is tekinthető) és az aerob mikroorganizmusok aktiválását mind a telített, mind a felette lévő telítetlen talajzónában. A telített zónába bejuttatott levegő elősegíti a szennyezőanyag telítetlen zónába jutását.A szennyezőanyagnak csak kis része illékony, ez a rész a beinjektált levegő kiszívásával eltávolítható és a felszínen kezelhető. Az átlevegőztetéssel történő illékony szennyezőanyag eltávolítás hatékonyságának növelésére nagy légáramot és időszakos gőzinjektálást is alkalmaztak.A szennyezőanyag nagyobb része a telítetlen talajzónában marad levegőztetés után is, ezt a levegővel ellátott mikroorganizmusok bontják le.
Kombinált technológiát alkalmaztak: a talajvíz átlevegőztetése AS(Air Sparging)gőzbevezetéssel kombinálva fizikai úton hajtja ki a szennyezőanyag-gőzöket a talajvízből, ugyanez a levegő a telített és telítetlen talajzónák levegőztetésével aktíválja a talajmikroflórát, melynek biodegradációs hatásfoka így megnő (Biosparging). A telített zónából kihajtott kevéssé illékony szennyezőanyag-gőzök a telítetlen zónában ismét kondenzálódhatnak, egyenletes eloszlásban lecsapódva a talajszemcsék felületén. Ezzel megnő a mikroorganizmusok általi hozzáférhetőségük is, mely további biodegradációt intenzifikáló eleme a komplex technológiának.
- biológiai
- biodegradáción alapuló remediáció
In situ alkalmazható technológia, tehát a talaj kitermelése nélkül is kezelhető a talaj. A szennyezőanyag illékonyságán alapuló fizikai-kémiai eljárás (kihajtás) és a biodegradáción alapuló bioremediáció kombinációja. Ugyanaz a bejuttatott levegő hajtja ki a gőzöket, mint amelyik aktiválja a talajmikroorganizmusok degradációját. A kihajtás és biodegradáció aránya hőfokkal és a légárammal szabályozható.
A talajvízbe in situ bejuttatott levegő kihajtó-képessége gyenge. Így vagy csak nagyon illékony anyagok esetében használható, vagy inkább a biodegradációra kell összpontosítani.
A két technológia külön-külön is alkalmazható: együttes alkalmazásuk szennyezőanyag-keverékek esetében a legcélszerűbb, mert a legillékonyabb komponensek kihajtásával csökkentjük a mikroflóra terhelését, így a maradék, kevésbé illékony komponensek bontása hatékonyabban és gyorsabban zajlik le. A két technológia egymást követő alkalmazása is célszerű: előbb kihajtjuk az illékony komponenseket, majd a levegőztetést a biodegradáló mikroflóra igényeinek megfelelően optimáljuk.
A talaj túlmelegítése a gőzök kihajtását gyorsítja, a mikroflórát azonban gátolhatja.
280 ha területen alkalmazták ezt a technológiát, sikeresen.