Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Technológia fő adatlapja
A fejlesztés finanszírozása
Alkalmazási kör
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
Technológiára vonatkozó információ
Az olivaolaj gyártás során keletkezett kétfázisú szennyvíz (olaj-víz keverék) kerül hasznosításra tápanyaghiányos talajra. A vizesebb, iszapos hulladék, és annak további szárítása által keletkezett szárazabb hulladék kiválóan alkalmas a tápanyaghiányos száraz talajok szervesanyag, valamint N,P,K pótlására. Ezáltal nő a talaj vízmegtartó-képessége, a mikrobiális közösség nagysága, és ami a legfontosabb, a talaj tápanyagtartalma. Kétféle mennyiségben használták ezeket az adalékokat egy 4 éves terepi kísérletben 15 parcellán. A vizesebb hulladékból adtak 30, és 60 tonna/ha-t, a szárazabb anyagból 27, és 54 tonna/ha mennyiséget 3-3 parcellára, és volt még egy 3 parcellás kontroll terület. A technológia-monitoringhoz szükséges mintákat 25 cm mélyről vették, és azt tapasztalták, hogy mindkét esetben a nagyobb alkalmazott mennyiségnek voltak jótékony hatásai.
A háromfázisú extraháláshoz képest ez a módszer kevesebb vizet igényel, így eleve kevesebb szennyvizet kell kezelni. nagy szervesanyag-tartalom előállítása miatt a termelőknek nem kell külön műtrágyát beszerezniük. Jótékony hatása még, hogy elöli a patogén Rhizoctania solani gombát, és herbicid aktivitása is van. Gazdaságosabban oldódik meg a trágyázás, és a keletkezett hulladék is megfelelő alkalmazásra kerül. Ezáltal nő a nyereség az olívaolaj eladásokból.
Technológia besorolása
- biológiai
Technológia-monitoring
vezetőképesség, NPK, TOC, vízoldható szerv
Technológia költségei
SWOT (értékelés osztályzattal)
SWOT (szöveges értékelés)
•kevesebb vizet kell használni az eljáráshoz, így a végén kevesebb szennyvíz is keletkezik amit kezelni kell
•hatékony megoldást kínál a szervesanyag- illetve tápanyaghiányos talajok feltöltésére
•mivel nem tartalmaz nehézfémet, ezért nem kell tartani nehézfém általi szennyezésektől, mikroorganizmusok elpusztításától
•nincs szükség beforgatásra, csak rá kell helyezni a talajra
•a növényekre nem káros, és ami ezen a területen megterem annak eladásából lehet fedezni a költségeket
herbicid aktivitás
•Több fitotoxikus anyag, és polifenol keletkezik, mert kevésbé vizes a hulladék-fázis, mint három-fázisú dekanter esetében
•Drágább megoldás, mint a klasszikus három-fázisú extrakció
•Nagy mennyiségben való elhelyezése már szennyezheti a talajvizet is
Olyan talajoknál lehet felhasználni, amelyek nagyon tápanyaghiányosak. Felhasználása gazdaságos az olívatermő területeken, mert a gyártás során felhasznált hulladékot az olajbogyó termelés javítására használjuk, ezáltal pénzbevételhez juthatunk.
Talajvíz-szennyezés, de csak nagy alkalmazott mennyiségnél,
Polifenolok káros hatása (antimikrobiális, fitotoxikus), túl gyakori alkalmazásnál
A talajadalék mennyisége, és a biodegradációs idők be nem tartása talaj szennyezéshez vezethet
Konkrét megvalósult alkalmazások
- Nem vegyi anyag
Publikáció, referencia
Ali Mekki, Abdelhafidh Dhouiba and Sami Sayadi Evolution of several soil properties following amendment with olive mill wastewater Progress in Natural Science 19 (2009) 1515–1521
Maria Kotsou a, Ioanna Mari b, Katia Lasaridi a, Iordanis Chatzipavlidis c, Costas Balis a, Adamantini Kyriacou a,∗ The effect of olive oil mill wastewater (OMW) on soil microbial communities and suppressiveness against Rhizoctonia solani. Applied Soil Ecology 26 (2004) 113–121
Raja Jarbouia, Fatma Sellamia, Adel Kharroubib, Néji Gharsallahc and Emna Ammar Olive mill wastewater stabilization in open-air ponds: Impact on clay–sandy soil . Bioresource Technology 99 (2008) 7699–7708
Jordi Sierra ⁎, Esther Martí, M. Antonia Garau, Robert Cruañas (2007) Effects of the agronomic use of olive oil mill wastewater: Field experiment. Science of the Total Environment 378 (2007) 90–94
Anna Piotrowska1, Giuseppina Iamarino, Maria Antonietta Rao, Liliana Gianfreda* Short-term effects of olive mill waste water (OMW) on chemicaland biochemical properties of a semiarid Mediterranean soil. Soil Biology & Biochemistry 38 (2006) 600–610
Roberto Altieri *, Alessandro Esposito Olive orchard amended with two experimental olive mill wastes mixtures: Effects on soil organic carbon, plant growth and yield. Bioresource Technology 99 (2008) 8390–8393
José A. de la Casaa, Miguel Loriteb, Juan Jiménezb, Eulogio Castroc (2009.) Valorisation of wastewater from two-phase olive oil extraction in fired clay brick production.. Journal of Hazardous Materials 169 (2009) 271–278
J.A. Alburquerque, J. Gonz_alvez, D. Garc_ıa, J. Cegarra *Agrochemical characterisation of ‘‘alperujo’’, a solid by-product of the two-phase centrifugation method for olive oil extraction. Bioresource Technology 91 (2004) 195–200
Inmaculada Sampedrob, Sara Marinarib, Alessandro D’Annibaleb, Stefano Gregob,Juan A. Ocampoa, Inmaculada Garcı´ a-Romeraa, (2007.) Organic matter evolution and partial detoxification in two-phase olive mill waste colonized by white-rot fungi. International Biodeterioration & Biodegradation 60 (2007) 116–125
Paul Vossen, Current Opportunities in the California Olive Oil Industry (2007.). Proceedings of the 2007 Plant and Soil Conference of the California Chapter of the American Society of Agronomy
Louise Ferguson, William H. Krueger, Joseph H. Connell, Karen M. Klonsky, Pete Livingston SAMPLE COSTS TO PRODUCE TABLE OLIVES (2009.) UNIVERSITY OF CALIFORNIA - COOPERATIVE EXTENSION
Antonio López-Piñeiro a, Sergio Murillo a, Carla Barreto b, Ana Muñoz a, José M. Rato b, Angel Albarrán a, Arturo García a (2007.) Changes in organic matter and residual effect of amendment with two-phase olive-mill waste on degraded agricultural soils. Science of the Total Environment 378 (2007) 84–89
Képek
