Olívaolaj-ipari szennyvizek hasznosítása tápanyaghiányos talajra

Adatszolgáltató

Szervezet/Adatszolgáltató neve 
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve 
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória

Elérhetőség

Telefon/fax 
+36-1-4632347
Technológia fő adatlapja
Technológia neve 
Olívaolaj-ipari szennyvizek hasznosítása tápanyaghiányos talajra
Technológia angol neve 
Olive-oil mill wastewater on degraded agricultural soil
Kifejlesztés országa 
Portugália
A fejlesztés fázisa  
alkalmazott
Alkalmazási kör
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag 
  • Nem vegyi anyag
Egyéb szennyezőanyag 
tápanyaghiány
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag 
  • Nem vegyi anyag
Egyéb szennyezőanyag 
polifenolok
Technológiára vonatkozó információ
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható 
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia típusa 
Kombinált
Technológia alapja 
Fizikai-kémiai
A technológia általános ismertetése 

Az olivaolaj gyártás során keletkezett kétfázisú szennyvíz (olaj-víz keverék) kerül hasznosításra tápanyaghiányos talajra. A vizesebb, iszapos hulladék, és annak további szárítása által keletkezett szárazabb hulladék kiválóan alkalmas a tápanyaghiányos száraz talajok szervesanyag, valamint N,P,K pótlására. Ezáltal nő a talaj vízmegtartó-képessége, a mikrobiális közösség nagysága, és ami a legfontosabb, a talaj tápanyagtartalma. Kétféle mennyiségben használták ezeket az adalékokat egy 4 éves terepi kísérletben 15 parcellán. A vizesebb hulladékból adtak 30, és 60 tonna/ha-t, a szárazabb anyagból 27, és 54 tonna/ha mennyiséget 3-3 parcellára, és volt még egy 3 parcellás kontroll terület. A technológia-monitoringhoz szükséges mintákat 25 cm mélyről vették, és azt tapasztalták, hogy mindkét esetben a nagyobb alkalmazott mennyiségnek voltak jótékony hatásai.

A technológia újdonsága 

A háromfázisú extraháláshoz képest ez a módszer kevesebb vizet igényel, így eleve kevesebb szennyvizet kell kezelni. nagy szervesanyag-tartalom előállítása miatt a termelőknek nem kell külön műtrágyát beszerezniük. Jótékony hatása még, hogy elöli a patogén Rhizoctania solani gombát, és herbicid aktivitása is van. Gazdaságosabban oldódik meg a trágyázás, és a keletkezett hulladék is megfelelő alkalmazásra kerül. Ezáltal nő a nyereség az olívaolaj eladásokból.

Technológia besorolása
Remediációs technológia fajtája 
  • biológiai
Egyéb remediációs technológia 
talaj tápanyagpótlása
Remediációs technológia a szennyezőanyag szempontjából 
Egyéb
Remediációs technológia a kivitelezés szerint 
in situ
Technológia-monitoring
Technológiai paraméterek 
Mozgatott talajmennyiség
Anyagfogyasztás
Biológiai aktivitás
Szennyezőanyag mennyisége
pH
Egyéb
Egyéb technológiai paraméter 

vezetőképesség, NPK, TOC, vízoldható szerv

Környezetmonitoring helye 
Telítetlen (teljes) talaj
Csurgalékvíz
Utómonitoring időtartama 
1 - 2 év
Technológia költségei
Beruházási költség 
50.000 - 100.000 HUF
Fajlagos összköltség 
0 - 500 HUF
SWOT (értékelés osztályzattal)
Költség 
4-kicsi
Időigény 
3-közepes
Helyigény 
3-közepes
Munkaigény 
3-közepes
Felszerelés, műszerigény 
3-közepes
Szakember-igény 
3-közepes
Környezeti és munkahelyi kockázatok 
4-kicsi
Célérték teljesítésének képessége 
4-nagy
Környezethatékonyság 
4-nagy
Költséghatékonyság 
3-közepes
Hasznosítható melléktermék keletkezése 
igen
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése 
nem
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség 
igen
Alkalmazhatóság 
4-jó
SWOT (szöveges értékelés)
Erősségek 

•kevesebb vizet kell használni az eljáráshoz, így a végén kevesebb szennyvíz is keletkezik amit kezelni kell
•hatékony megoldást kínál a szervesanyag- illetve tápanyaghiányos talajok feltöltésére
•mivel nem tartalmaz nehézfémet, ezért nem kell tartani nehézfém általi szennyezésektől, mikroorganizmusok elpusztításától
•nincs szükség beforgatásra, csak rá kell helyezni a talajra
•a növényekre nem káros, és ami ezen a területen megterem annak eladásából lehet fedezni a költségeket
herbicid aktivitás

Gyengeségek 

•Több fitotoxikus anyag, és polifenol keletkezik, mert kevésbé vizes a hulladék-fázis, mint három-fázisú dekanter esetében
•Drágább megoldás, mint a klasszikus három-fázisú extrakció
•Nagy mennyiségben való elhelyezése már szennyezheti a talajvizet is

Lehetőségek 

Olyan talajoknál lehet felhasználni, amelyek nagyon tápanyaghiányosak. Felhasználása gazdaságos az olívatermő területeken, mert a gyártás során felhasznált hulladékot az olajbogyó termelés javítására használjuk, ezáltal pénzbevételhez juthatunk.

Veszélyek 

Talajvíz-szennyezés, de csak nagy alkalmazott mennyiségnél,
Polifenolok káros hatása (antimikrobiális, fitotoxikus), túl gyakori alkalmazásnál
A talajadalék mennyisége, és a biodegradációs idők be nem tartása talaj szennyezéshez vezethet

Konkrét megvalósult alkalmazások
A terület neve 
Mediterrán területek
Alkalmazás helye, ország 
Portugália
Alkalmazás helye, város 
Elvas
Alkalmazás kezdő időpontja 
1999
Alkalmazás befejező időpontja 
2002
Szennyezőanyag 
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazták|Konkrét szennyezőanyag 
  • Nem vegyi anyag
Egyéb szennyezőanyag 
olivaolaj-gyártási szennyvíz
Publikáció, referencia
Publikációk 

Ali Mekki, Abdelhafidh Dhouiba and Sami Sayadi Evolution of several soil properties following amendment with olive mill wastewater Progress in Natural Science 19 (2009) 1515–1521

Maria Kotsou a, Ioanna Mari b, Katia Lasaridi a, Iordanis Chatzipavlidis c, Costas Balis a, Adamantini Kyriacou a,∗ The effect of olive oil mill wastewater (OMW) on soil microbial communities and suppressiveness against Rhizoctonia solani. Applied Soil Ecology 26 (2004) 113–121

Raja Jarbouia, Fatma Sellamia, Adel Kharroubib, Néji Gharsallahc and Emna Ammar Olive mill wastewater stabilization in open-air ponds: Impact on clay–sandy soil . Bioresource Technology 99 (2008) 7699–7708

Jordi Sierra ⁎, Esther Martí, M. Antonia Garau, Robert Cruañas (2007) Effects of the agronomic use of olive oil mill wastewater: Field experiment. Science of the Total Environment 378 (2007) 90–94

Anna Piotrowska1, Giuseppina Iamarino, Maria Antonietta Rao, Liliana Gianfreda* Short-term effects of olive mill waste water (OMW) on chemicaland biochemical properties of a semiarid Mediterranean soil. Soil Biology & Biochemistry 38 (2006) 600–610

Roberto Altieri *, Alessandro Esposito Olive orchard amended with two experimental olive mill wastes mixtures: Effects on soil organic carbon, plant growth and yield. Bioresource Technology 99 (2008) 8390–8393

José A. de la Casaa, Miguel Loriteb, Juan Jiménezb, Eulogio Castroc (2009.) Valorisation of wastewater from two-phase olive oil extraction in fired clay brick production.. Journal of Hazardous Materials 169 (2009) 271–278

J.A. Alburquerque, J. Gonz_alvez, D. Garc_ıa, J. Cegarra *Agrochemical characterisation of ‘‘alperujo’’, a solid by-product of the two-phase centrifugation method for olive oil extraction. Bioresource Technology 91 (2004) 195–200

Inmaculada Sampedrob, Sara Marinarib, Alessandro D’Annibaleb, Stefano Gregob,Juan A. Ocampoa, Inmaculada Garcı´ a-Romeraa, (2007.) Organic matter evolution and partial detoxification in two-phase olive mill waste colonized by white-rot fungi. International Biodeterioration & Biodegradation 60 (2007) 116–125

Paul Vossen, Current Opportunities in the California Olive Oil Industry (2007.). Proceedings of the 2007 Plant and Soil Conference of the California Chapter of the American Society of Agronomy

Louise Ferguson, William H. Krueger, Joseph H. Connell, Karen M. Klonsky, Pete Livingston SAMPLE COSTS TO PRODUCE TABLE OLIVES (2009.) UNIVERSITY OF CALIFORNIA - COOPERATIVE EXTENSION

Referenciák 

Antonio López-Piñeiro a, Sergio Murillo a, Carla Barreto b, Ana Muñoz a, José M. Rato b, Angel Albarrán a, Arturo García a (2007.) Changes in organic matter and residual effect of amendment with two-phase olive-mill waste on degraded agricultural soils. Science of the Total Environment 378 (2007) 84–89

Képek
A két, és háromfázisú extrakció összehasonlítása
Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti) 
725
Bevivő 
Varga Ágnes
Státusz 
Publikált
Adatlap típusa 
Talajremediációs technológia
Létrehozás 
2009-11-08
Módosítás 
2018-06-22