Fahamu alkalmazása talajok tápanyagpótlására

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Technológia neveFahamu alkalmazása talajok tápanyagpótlására
Technológia angol neve
Application of wood ash for soil nutrition
Kifejlesztés országa
Nincs konkrét ország
A fejlesztés fázisa
alkalmazott
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható
  • Kémiai degradáció
Egyéb talajromlási folyamat
NPK-tartalom csökkenése
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható
  • Kémiai degradáció
  • Savanyodás
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható
  • Biológiai degradáció
  • Szervesanyag vesztés
Egyéb talajromlási folyamat
Tápanyagpótlás, Savanyodásgátlás, Talajmegkötés
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható
  • Biológiai degradáció
Egyéb talajromlási folyamat
Növényvédelem
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható
Telített talaj
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia típusa
Egyszerű
Technológia alapja
Kémiai
Biológiai
A technológia általános ismertetése

A fahamu talajjavító hatású. Komposztként legfeljebb 3%-os arányban ajánlott fahamut adni a talajhoz. A fahamut, a házi kertekben régen, és jelenleg is hasznosítják biokertészek a károsító szervezetek távol tartásához, és a növények táplálására vagy a talaj tápanyagtartalmának részbeni pótlására, a fahamu lúgos kémhatása és a magas kalcium (8,0 - 43,8 %) tartalma miatt. A biokertészek, és azok, akik nem kedvelik a csigaölő vegyszereket, a meztelen csigától védendő ágyások szegélyét ezzel csíkban szórják meg. A fa égetésével a nitrogén és a kén teljesen elillan, csak kalcium-, magnézium-karbonátok és mikroelemek maradnak a fahamuban. 25–30 %-ban kalcium-karbonátot tartalmaz, ami a savanyú talajok mészpótlására, kémhatásának növelésére alkalmas. Mintegy 10%-ban káliumot tartalmaz, körülbelül 1–2 %-ban foszfort, és igen kis mennyiségben mikroelemeket, vasat, mangánt, bórt, rezet és cinket. Nyomokban nehézfémek, ólom, kadmium, nikkel és króm is található a fahamuban. Nagyon finom szemcséjű, ezért a talajra szórva gyorsan kifejti hatását. A talaj pH-jának indokolatlan növelése, a fahamu szükségtelen kiszórása azonban megnehezíti a növények tápanyagfelvételét, ami a legtöbb növény esetében enyhén savanyú (pH 7 alatt) talajon a legtökéletesebb. Magas pH-tartományban a mikroelemek felvehetetlenné válnak, és hiánytünetek jelentkeznek a növényekben.Felhasználható mennyisége a kertben a talaj típusától és kémhatásától függően változó.

A technológia újdonsága

Biogazdálkodást elősegíti, hiszen javítja a talaj tápanyagtartalmát, távol tartja a kártevőket, mindezt vegyszermentesen, környezetbarát módon. Ezen felül hulladékanyagot használ fel a folyamat során, és új hulladék nem is keletkezik.

A technológia típusa
  • Talajjavítás mezőgazdasági és ipari hulladékokkal
  • Egyéb technológiák
Egyéb technológia
Talajjavítás fahamuval
Technológiai paraméterek
Szennyezőanyag mennyisége
pH
Környezetmonitoring helye
Telített talaj
Telítetlen (teljes) talaj
Beruházási költség
10.000 HUF alatt
Fajlagos müködtetési költség
nincs rá becslés
Fajlagos energia költség
0 - 500 HUF
Fajlagos anyagköltség
0 - 500 HUF
Fajlagos munkaerőköltség
0 - 500 HUF
Fajlagos összköltség
0 - 500 HUF
Költség
5-nagyon kicsi
Időigény
4-kicsi
Helyigény
0-nem releváns
Munkaigény
4-kicsi
Felszerelés, műszerigény
5-nagyon kicsi
Szakember-igény
3-közepes
Környezeti és munkahelyi kockázatok
4-kicsi
Célérték teljesítésének képessége
3-közepes
Környezethatékonyság
4-nagy
Költséghatékonyság
4-jó
Hasznosítható melléktermék keletkezése
nem
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése
nem
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség
nem
Alkalmazhatóság
3-közepes
Elérhetőség
4-jó
Ismertség
4-jó
Erősségek

A módszer erőssége a környezetbarát megvalósításban rejlik, nem kerül semmilyen vegyi anyag felhasználásra a folyamat során, nem keletkezik veszélyes melléktermék, továbbá költségkímélő.
Alkalmas a talaj K, P és mikroelem tartalmának csökkentésére.
Mivel finom szemcséjű, ezért gyorsan fejti ki hatását.
Rovarriasztó hatással is bír, meztelen csigák távol tartására is alkalmas.

Gyengeségek

Nem túl hatékony oly szempontból, hogy a talaj pH értékén keveset, a tápanyagtartalmán pedig alig tud változtatni. Ezen felül sokoldalú irodalmat,tájékozottságot követel meg a javítandó talajról.

Lehetőségek

A lehetőségek abban rejlenek, hogy ezen folyamat során nem használnak fel új(esetleg például környezetszennyező) anyagot, hanem hulladékot hasznosítanak.

Veszélyek

Főként a fahamu nem megfelelő mennyiségben történő alkalmazásával kapcsolatban merülhetnek fel veszélyek: a talaj pH-jának indokolatlan növelése, a fahamu szükségtelen kiszórása megnehezíti a növények tápanyagfelvételét, ami a legtöbb növény esetében enyhén savanyú (pH 7 alatt) talajon a legtökéletesebb. Magas pH-tartományban a mikroelemek felvehetetlenné válnak, és hiánytünetek jelentkeznek a növényekben.

A terület neve
Lugo melletti ültetvény
Alkalmazás helye, ország
Spanyolország
Alkalmazás helye, város
Lugo
Alkalmazás kezdő időpontja
2000
Alkalmazás befejező időpontja
2004
Alkalmazás fázisa
Demonstráció
Hosszúság (m)
24.0
Szélesség (m)
24.0
Mélység (m)
0.60
Területhasználat
  • Mezőgazdasági
Egyéb területhasználat
fenyőültetvény
Összefoglaló az alkalmazásról

Fahamut alkalmaztak magas kaliforniai fenyő (Pinus radiata) ültetvényen savanyú talaj javítására. A fahamu megnövelte a pH-t és növelte a talaj hozzáférhető P, Ca, Mg és K tartalmát. A fenyők növekedésére gyakorolt pozitív hatása 5 év után szignifikáns volt.

Talajromlási folyamat
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták
  • Kémiai degradáció
Egyéb talajromlási folyamat
Tápelem-tartalom csökkenése
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták
  • Kémiai degradáció
  • Savanyodás
Publikációk

Fernando Solla-Gullón, Martín Santalla, César Pérez-Cruzado, Agustín Merino, Roque Rodríguez-Soalleiro (2008) Response of Pinus radiata seedlings to application of mixed wood-bark ash at planting in a temperate region : Nutrition and growth, Forest Ecology and Management, 255 (11) 3873-3884

Adatlap azonosító (eredeti)
952
Bevivő
kucilla
Státusz
Publikált
Adatlap típusaTalajjavítási technológia
Létrehozás2011-05-07
Módosítás2018-06-22