Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- Kémiai degradáció
- Savanyodás
Vörösiszap és számos savanyú talaj különböző arányú keverékének kölcsönhatását vizsgálták. Az összekeverést követően pH méréseket végeztek az összekeverést követően azonnal, három nappal később és 30 nappal később. Megállapítható, hogy a vörösiszap hatására pH növekedés jelentkezett a talajokban. Az eredmények bíztatóak. Számos jel utal arra, hogy meghatározott körülmények között, pontosan meghatározva a talaj fizikai-kémia jellemzőit és megvizsgálva az összes limitáló faktort, a vörösiszap alkalmazható talajjavításra. Azonban további vizsgálatok szükségesek a vörösiszap növénytermesztésben való felhasználásához.
A vörösiszap a bauxit gyártás mellékterméke, hulladéknak tekintik, mely világszerte nagy méretű tározókban áll. A technológia során hulladék felhasználásával javítják a leromlott talajokat, így a hulladék újrafelhasználását is elérik.
- Talajjavítás mezőgazdasági és ipari hulladékokkal
- Egyéb technológiák
A technológia mindamellett, hogy kitűnő talajjavító módszer a savanyú talajok javítására, lehetővé teszi az amúgy további felhasználásra nem kerülő, és nagy mennyiségben rendelkezésre álló vörösiszap hasznosítását.
Alkalmazása még nem terjedt el. A vörösiszap veszélyessége nem egyértelmű, szállítása/kezelése speciális feladat.
A vörösiszap nem csak a pH növelésére alkalmas, de mikroelem tartalmának következtében a növények számára ezeket az elemeket is biztosítja.
A vörösiszap sokszor nagy mennyiségben tartalmaz mobilis krómot (és egyéb fémeket), ezt talajba keverés előtt ellenőrizni szükséges.
Nyugat-Penszilvániában a Mather Mine-i (szénbánya) meddőhányó, amit savas bányahulladék borított, művelésre alkalmassá tételére alkalmaztak vörösiszapot. Az ottani talajt savasság, szervesanyag- ás tápanyag hiány, illetve rossz vízmegtartóképesség és szegényes talajszerkezet jellemezte, ami ellehetetlenítette a talajon való növénytermesztést.
A kivitelezők/megvalósítók az Alcoa és a Pennsylvania Department of Environmental Protection (DEP) voltak. Céljuk az volt, hogy bebizonyítsák a vörösiszap gyakorlati hasznát a talajstabilizálásban és a talajjavításban. Ez a projekt egy kitűnő példa két ipari hulladék kombinációjával létrehozott 'zöld' technológiának, amely költséghatékonyabb is a hagyományos kezelési módoknál.
A művelésre szánt területet először megtisztították, kezelték, majd előkészítették a növénytermesztéshez. Majd négy darab teszt területet alakítottak ki 0,3 hektár nagyságban. Az első területet meghagyták kontroll területnek meddővel borítva. A másodiknál meddőt és 10% vörösiszapot (150 000 kg) kevertek a talaj felső részébe 46-61 cm mélységben. A harmadik ugyan azt tartalmazta, mint a második, komposzttal keverve. A negyedik földdarabot pedig meddővel plusz 35% mészkővel fedték. Mind a négy földdarabon hidrovetettek, majd szalmaborítással fedték, hogy megvédjék a magokat a kimosódástól.
Egy hónapon belül a kettes és hármas területen elindult a vegetáció. Mindkettőn gyorsabban és sűrűbben nőttek a növények, mint a négyes számú területen. A kontroll területen pedig szinte semmi nem hajtott ki.
Kora 2010-es felmérések szerint a hármas földdarab érte el a legjobb eredményeket.
forrás: ://www.alcoa.com/sustainability/en/case_studies/2010_USA_mather_mine.asp
- Kémiai degradáció
- Savanyodás
S. P. Varnavas, D. Boufounos, D. Fafoutis: An investigation of the potential application of bauxite residue in soil/sediment remediation, International Conference on Enivronmental Science and Technology, 2005; http://www.redmud.org/Files/An_Investigation_of_the%20potential_applica…
