Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Technológia fő adatlapja
A fejlesztés finanszírozása
Alkalmazási kör
- Kémiai degradáció
- Savanyodás
Technológiára vonatkozó információ
Vörösiszap és számos savanyú talaj különböző arányú keverékének kölcsönhatását vizsgálták. Az összekeverést követően pH méréseket végeztek az összekeverést követően azonnal, három nappal később és 30 nappal később. Megállapítható, hogy a vörösiszap hatására pH növekedés jelentkezett a talajokban. Az eredmények bíztatóak. Számos jel utal arra, hogy meghatározott körülmények között, pontosan meghatározva a talaj fizikai-kémia jellemzőit és megvizsgálva az összes limitáló faktort, a vörösiszap alkalmazható talajjavításra. Azonban további vizsgálatok szükségesek a vörösiszap növénytermesztésben való felhasználásához.
A vörösiszap a bauxit gyártás mellékterméke, hulladéknak tekintik, mely világszerte nagy méretű tározókban áll. A technológia során hulladék felhasználásával javítják a leromlott talajokat, így a hulladék újrafelhasználását is elérik.
Technológia besorolása
- Talajjavítás mezőgazdasági és ipari hulladékokkal
- Egyéb technológiák
Technológia-monitoring
Technológia költségei
SWOT (értékelés osztályzattal)
SWOT (szöveges értékelés)
A technológia mindamellett, hogy kitűnő talajjavító módszer a savanyú talajok javítására, lehetővé teszi az amúgy további felhasználásra nem kerülő, és nagy mennyiségben rendelkezésre álló vörösiszap hasznosítását.
Alkalmazása még nem terjedt el. A vörösiszap veszélyessége nem egyértelmű, szállítása/kezelése speciális feladat.
A vörösiszap nem csak a pH növelésére alkalmas, de mikroelem tartalmának következtében a növények számára ezeket az elemeket is biztosítja.
A vörösiszap sokszor nagy mennyiségben tartalmaz mobilis krómot (és egyéb fémeket), ezt talajba keverés előtt ellenőrizni szükséges.
Konkrét megvalósult alkalmazások
Nyugat-Penszilvániában a Mather Mine-i (szénbánya) meddőhányó, amit savas bányahulladék borított, művelésre alkalmassá tételére alkalmaztak vörösiszapot. Az ottani talajt savasság, szervesanyag- ás tápanyag hiány, illetve rossz vízmegtartóképesség és szegényes talajszerkezet jellemezte, ami ellehetetlenítette a talajon való növénytermesztést.
A kivitelezők/megvalósítók az Alcoa és a Pennsylvania Department of Environmental Protection (DEP) voltak. Céljuk az volt, hogy bebizonyítsák a vörösiszap gyakorlati hasznát a talajstabilizálásban és a talajjavításban. Ez a projekt egy kitűnő példa két ipari hulladék kombinációjával létrehozott 'zöld' technológiának, amely költséghatékonyabb is a hagyományos kezelési módoknál.
A művelésre szánt területet először megtisztították, kezelték, majd előkészítették a növénytermesztéshez. Majd négy darab teszt területet alakítottak ki 0,3 hektár nagyságban. Az első területet meghagyták kontroll területnek meddővel borítva. A másodiknál meddőt és 10% vörösiszapot (150 000 kg) kevertek a talaj felső részébe 46-61 cm mélységben. A harmadik ugyan azt tartalmazta, mint a második, komposzttal keverve. A negyedik földdarabot pedig meddővel plusz 35% mészkővel fedték. Mind a négy földdarabon hidrovetettek, majd szalmaborítással fedték, hogy megvédjék a magokat a kimosódástól.
Egy hónapon belül a kettes és hármas területen elindult a vegetáció. Mindkettőn gyorsabban és sűrűbben nőttek a növények, mint a négyes számú területen. A kontroll területen pedig szinte semmi nem hajtott ki.
Kora 2010-es felmérések szerint a hármas földdarab érte el a legjobb eredményeket.
forrás: ://www.alcoa.com/sustainability/en/case_studies/2010_USA_mather_mine.asp
- Kémiai degradáció
- Savanyodás
Publikáció, referencia
S. P. Varnavas, D. Boufounos, D. Fafoutis: An investigation of the potential application of bauxite residue in soil/sediment remediation, International Conference on Enivronmental Science and Technology, 2005; http://www.redmud.org/Files/An_Investigation_of_the%20potential_applica…
Képek
