Talajjavítás bőripari szennyvíziszappal

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Technológia neveTalajjavítás bőripari szennyvíziszappal
Technológia angol neve
Soil amended with tannery sludge
Kifejlesztés országa
Mexico
A fejlesztés fázisa
közvetlenül demonstráció előtt
Fejlesztési projekt neve, száma
SEMARNAT Conacyt, 2002-C01-0184
Fejlesztés kezdete
2002
Fejlesztés befejezése
2008
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható
  • Biológiai degradáció
  • Szervesanyag vesztés
Egyéb talajromlási folyamat
Tápanyagpótlás
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható
Telített talaj
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia típusa
Egyszerű
Technológia alapja
Fizikai
A technológia általános ismertetése

A bőripari üzemek szennyvíziszapja gazdag tápanyagforrásként szolgál a növényeknek, így nem szükséges műtrágyázni. Trágyázással és öntözéssel jelentős mennyiségű szervesanyag és egyéb fontos tápanyag (pl.: P; N) juttatható gyakorlatilag ingyen a termények számára.

A technológia újdonsága

Nincs drága szennyvíztisztítás és nincs drága műtrágyázás. Ez a kapcsolt technológia olcsón és hatékonyan működtethető.

A technológia típusa
  • Talajjavítás mezőgazdasági és ipari hulladékokkal
  • Egyéb technológiák
Egyéb technológia
Trágyázás bőripari szennyvíziszappal
Technológiai paraméterek
Anyagfogyasztás
Szennyezőanyag mennyisége
Szennyezőanyagból keletkezett főtermék
Egyéb technológiai paraméter

Króm-formák toxicitása, a terményekben akkumulálódott króm-tartalom

Környezetmonitoring helye
Telített talaj
Telítetlen (teljes) talaj
Beruházási költség
50.000 - 100.000 HUF
Fajlagos müködtetési költség
500 - 1 000 HUF
Fajlagos energia költség
500 - 1 000 HUF
Fajlagos anyagköltség
nincs rá becslés
Fajlagos munkaerőköltség
nincs rá becslés
Fajlagos összköltség
2 000 - 5 000 HUF
Költség
5-nagyon kicsi
Időigény
0-nem releváns
Helyigény
0-nem releváns
Munkaigény
4-kicsi
Felszerelés, műszerigény
3-közepes
Szakember-igény
2-nagy
Környezeti és munkahelyi kockázatok
3-közepes
Környezethatékonyság
4-nagy
Költséghatékonyság
5-kiváló
Hasznosítható melléktermék keletkezése
nem
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése
nem
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség
igen
Alkalmazhatóság
4-jó
Elérhetőség
3-közepes
Ismertség
2-gyenge
Erősségek

Bőripari üzemek szennyvíziszapjával váltja ki a műtrágyázást. Nincs gond se az iszappal, se a műtrágyázás okozta következményekkel.

Gyengeségek

Nem mindenhol megvalósítható, szállítással gondok lehetnek. Nem trágyázható akármilyen növény, előzetes vizsgálatokat kell végezni arra az adott növénycsoportra, hogy a gyökérben akkumulálódik-e elsősorban a Cr, vagy a szárban is. (Csírázások számának csökkenése, növekedés során akkumulálódó vegyi anyagok, köztük egyik legfontosabb a króm, mert adott koncenrátáció után jelentős toxicitást okoz). Az üzem, a szennyvíztisztító tulajdonosa és a szántóföld tulajdonosa között az esetleges problémák felelősének megállapítása igen nehéz kérdés lehet, érdek ütközhetnek, így a technológia megvalósítása igen ingovány lábakon áll.

Lehetőségek

Ha a jövőben a króm-tartalom eltávolítható lenne az iszapból, például kicsapatással, jelentősen csökkenhetne a technológia alkalmazásának kockázatát, és szélesebb körben lehetne alkalmazni.

Veszélyek

Nem megfelelő monitoring: toxikus króm.
Felelős megtalálásának problémája.

A terület neve
CINVESTAV-IPN,Dpto. de Biotecnología y Bioingeniería kertje
Alkalmazás helye, ország
Mexico
Alkalmazás helye, város
Mexico
Alkalmazás kezdő időpontja
2002
Alkalmazás befejező időpontja
2008
Alkalmazás fázisa
Demonstráció
Területhasználat
  • Mezőgazdasági
A szennyezettség eredete
Kísérletek céljából bevezetett bőripari szennyvíziszap
Összefoglaló az alkalmazásról

A gyökerek növekedése volt a legérzékenyebb a talaj Cr szennyezettségére. A Cr6+ sokkal mobilisabb volt a talajban, mint a Cr3+. Mértek a búzában, zabban és a cirokban Cr koncentrációt. Igen jelentős, hogy a három palántaféleséget abból a szempontból mutatták be, hogy hogyan helyeződik át a Cr a gyökérből a szárba a különböző Cr3+ és Cr6+ kezelések során.

Talajromlási folyamat
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták
  • Biológiai degradáció
  • Szervesanyag vesztés
Referenciák

J. López-Luna, M.C. González-Chávez, F.J. Esparza-García, R. Rodríguez-Vázqueza (2009) Toxicity assessment of soil amended with tannery sludge, rivalent chromium and hexavalent chromium, using wheat, oat and sorghum plants, J. Hazard Mater, 163(2-3):829-34

Adatlap azonosító (eredeti)
986
Bevivő
Dudás Katalin Mária
Státusz
Publikált
Adatlap típusaTalajjavítási technológia
Létrehozás
Módosítás