Korábbi cink-kohó kopár, szennyezett területének fitoremediációja komposzt/szennyvíziszap hozzáadásával

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Technológia neveKorábbi cink-kohó kopár, szennyezett területének fitoremediációja komposzt/szennyvíziszap hozzáadásával
Technológia angol neve
Compost/biosolids application to revegetate defoliated areas of a former zinc smelter
Kifejlesztés országa
USA, Pennsylvania
A fejlesztés fázisa
alkalmazott
Fejlesztés kezdete
1991
Nemzeti program neve
Superfund Sites
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • cink
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
koncentráció (talajban, üledékben és felszín alatti vízben)
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
ppm
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kadmium
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
koncentráció (talajban, üledékben és felszín alatti vízben)
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
ppm
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • ólom
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
koncentráció (talajban, üledékben és felszín alatti vízben)
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
ppm
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia típusa
Kombinált
Technológia alapja
Fizikai-kémiai
Biológiai
A technológia általános ismertetése

A technológia célja a fémekkel szennyezett, kopár terület újranövényesítése. A növényesítés által csökken a talaj és a szélerózió, a betelepített növények intenzív evapotranszpirációjuk által csökkentik az átfolyó vizekkel történő fémtranszportot. A növények növekedésének elősegítésére, a megfelelő tápanyagellátás biztosítására a talajhoz adalékanyagokat kevernek: mész, hamuzsír, szennyvíziszap, pernye. A szennyvíziszap gomba- és levélhulladékkal helyettesíthető. A területen olyan növénymagkeveréket vetnek, mely növények kis fémfelvevő képességgel rendelkeznek. A fémfelvételt indikátor növényekkel ellenőrzik, a betelepülő fajokat monitorozzák és a nagy fémakkumuláló képességgel rendelkezőket eltávolítják.

A technológia újdonsága

A fitoremediáció innovatív technológia, mivel a szennyezett talaj kezelését növények alkalmazásával oldja meg. A módszer további újdonsága, hogy a tápanyagpótlást és a szennyezőanyagok stabilizálását hulladékanyagok újrahasznosításával oldja meg.

Remediációs technológia fajtája
  • fitoremediáció
  • fitostabilizáción alapuló talajremediáció
Egyéb remediációs technológia
Fitostabilizáció komposzt/szennyvíziszap hozzáadásával
Remediációs technológia a szennyezőanyag szempontjából
Immobilizáció
Remediációs technológia a kivitelezés szerint
in situ
Technológiai paraméterek
Biológiai indikátorok
Szennyezőanyag mennyisége
Környezetmonitoring helye
Felszín alatti víz
Egyéb
Beruházási költség
1 milliárd HUF felett
Fajlagos összköltség
0 - 500 HUF
Költség
3-közepes
Időigény
3-közepes
Helyigény
0-nem releváns
Munkaigény
3-közepes
Felszerelés, műszerigény
4-kicsi
Szakember-igény
3-közepes
Környezeti és munkahelyi kockázatok
4-kicsi
Célérték teljesítésének képessége
4-nagy
Környezethatékonyság
4-nagy
Költséghatékonyság
4-jó
Hasznosítható melléktermék keletkezése
nem
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése
nem
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség
nem
Alkalmazhatóság
4-jó
Elérhetőség
4-jó
Ismertség
3-közepes
Erősségek

Egy talajcserés vagy ex situ remediációhoz képest sokkal olcsóbb ezt a remediációs technikát kivitelezni. Előnye, hogy növényeket alkalmaz, a technológia kivitelezése során a terület esztétikailag is előnyös, tájba illő tulajdonságokkal rendelkezik. Tápanyagpótlásra hulladékanyagokat használ melyek olcsók és egyben újrahasznosításuk is megoldódik.

Gyengeségek

A technológia alapvetően a szennyezőanyagok terjedésének csökkentésére, megakadályozására képes. A szennyezőanyagok kevésbé mobilis formában a talajban maradnak.

Lehetőségek

A termesztett növények pl. energetikai célokra alkalmazhatóak.

Veszélyek

A talaj fizikai-kémiai tulajdonságainak külső tényező okozta megváltozása (pl. elsavasodás) mobilizálhatja a szennyezőket, amelyek megjelenhetnek a talajvízben.

A terület neve
Palmerton Zinc Pile
Alkalmazás helye, ország
USA, Pennsylvania
Alkalmazás helye, város
Palmerton
Alkalmazás kezdő időpontja
1991
Alkalmazás fázisa
Rutin
Területhasználat
Ipari
A szennyezettség eredete
Korábbi cink kohó
Összefoglaló az alkalmazásról

A projekt célja az ipari terület növényi borítottságának növelése volt, így csökkentve a szél- és vízeróziót, ill. a növények folyamatos vízfelvételével megelőzhető a szennyezőanyagok talajvízbe jutása.
Először a Blue Mountain 850 acre méretű részét ültették be növényekkel, mag keveréket vetettek, és meszet,szennyvíziszapot, hamuzsírt és pernyét adtak a talajhoz a növények tápanyagpótlásának biztosítására.
Cinder bank 220 acre méretű területe is ezzel a módszerrel lett újranövényesítve.
Később lakossági nyomásra a szennyvíziszap helyett gomba- és levél-hulladékot kezdtek használni a talaj tápanyag utánpótlására.
2005-ben egy keveréket kezdtek alkalmazni Stoney Ridge 40 acre-s területére és a Blue Mountain további 350 acre-s részére.
A projekt indulása után 10 évvel végzett tanulmányok szerint a kezdetben kezelt 850 acre Blue Mountain-i terület visszanyerte az eredeti növénnyel való borítottság 70%-át.

Referenciák

http://costperformance.org/profile.cfm?ID=396&CaseID=396
Federal Remediation Technologies Roundtable

Adatlap azonosító (eredeti)
931
Bevivő
athos
Státusz
Publikált
Adatlap típusaTalajremediációs technológia
Létrehozás
Módosítás