Korábbi cink-kohó kopár, szennyezett területének fitoremediációja komposzt/szennyvíziszap hozzáadásával

Adatszolgáltató

Szervezet/Adatszolgáltató neve 
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve 
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória

Elérhetőség

Telefon/fax 
+36-1-4632347
Technológia fő adatlapja
Technológia neve 
Korábbi cink-kohó kopár, szennyezett területének fitoremediációja komposzt/szennyvíziszap hozzáadásával
Technológia angol neve 
Compost/biosolids application to revegetate defoliated areas of a former zinc smelter
Kifejlesztés országa 
USA, Pennsylvania
A fejlesztés fázisa  
alkalmazott

A fejlesztés finanszírozása

Fejlesztés kezdete 
1991
Nemzeti program neve 
Superfund Sites
Alkalmazási kör
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • cink

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció (talajban, üledékben és felszín alatti vízben)
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
ppm
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kadmium

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció (talajban, üledékben és felszín alatti vízben)
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
ppm
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • ólom

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció (talajban, üledékben és felszín alatti vízben)
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
ppm
Technológiára vonatkozó információ
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható 
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia típusa 
Kombinált
Technológia alapja 
Fizikai-kémiai
Biológiai
A technológia általános ismertetése 

A technológia célja a fémekkel szennyezett, kopár terület újranövényesítése. A növényesítés által csökken a talaj és a szélerózió, a betelepített növények intenzív evapotranszpirációjuk által csökkentik az átfolyó vizekkel történő fémtranszportot. A növények növekedésének elősegítésére, a megfelelő tápanyagellátás biztosítására a talajhoz adalékanyagokat kevernek: mész, hamuzsír, szennyvíziszap, pernye. A szennyvíziszap gomba- és levélhulladékkal helyettesíthető. A területen olyan növénymagkeveréket vetnek, mely növények kis fémfelvevő képességgel rendelkeznek. A fémfelvételt indikátor növényekkel ellenőrzik, a betelepülő fajokat monitorozzák és a nagy fémakkumuláló képességgel rendelkezőket eltávolítják.

A technológia újdonsága 

A fitoremediáció innovatív technológia, mivel a szennyezett talaj kezelését növények alkalmazásával oldja meg. A módszer további újdonsága, hogy a tápanyagpótlást és a szennyezőanyagok stabilizálását hulladékanyagok újrahasznosításával oldja meg.

Technológia besorolása
Remediációs technológia fajtája 
  • fitoremediáció
  • fitostabilizáción alapuló talajremediáció
Egyéb remediációs technológia 
Fitostabilizáció komposzt/szennyvíziszap hozzáadásával
Remediációs technológia a szennyezőanyag szempontjából 
Immobilizáció
Remediációs technológia a kivitelezés szerint 
in situ
Technológia-monitoring
Technológiai paraméterek 
Biológiai indikátorok
Szennyezőanyag mennyisége
Környezetmonitoring helye 
Felszín alatti víz
Egyéb
Technológia költségei
Beruházási költség 
1 milliárd HUF felett
Fajlagos összköltség 
0 - 500 HUF
SWOT (értékelés osztályzattal)
Költség 
3-közepes
Időigény 
3-közepes
Helyigény 
0-nem releváns
Munkaigény 
3-közepes
Felszerelés, műszerigény 
4-kicsi
Szakember-igény 
3-közepes
Környezeti és munkahelyi kockázatok 
4-kicsi
Célérték teljesítésének képessége 
4-nagy
Környezethatékonyság 
4-nagy
Költséghatékonyság 
4-jó
Hasznosítható melléktermék keletkezése 
nem
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése 
nem
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség 
nem
Alkalmazhatóság 
4-jó
Elérhetőség 
4-jó
Ismertség 
3-közepes
SWOT (szöveges értékelés)
Erősségek 

Egy talajcserés vagy ex situ remediációhoz képest sokkal olcsóbb ezt a remediációs technikát kivitelezni. Előnye, hogy növényeket alkalmaz, a technológia kivitelezése során a terület esztétikailag is előnyös, tájba illő tulajdonságokkal rendelkezik. Tápanyagpótlásra hulladékanyagokat használ melyek olcsók és egyben újrahasznosításuk is megoldódik.

Gyengeségek 

A technológia alapvetően a szennyezőanyagok terjedésének csökkentésére, megakadályozására képes. A szennyezőanyagok kevésbé mobilis formában a talajban maradnak.

Lehetőségek 

A termesztett növények pl. energetikai célokra alkalmazhatóak.

Veszélyek 

A talaj fizikai-kémiai tulajdonságainak külső tényező okozta megváltozása (pl. elsavasodás) mobilizálhatja a szennyezőket, amelyek megjelenhetnek a talajvízben.

Konkrét megvalósult alkalmazások
A terület neve 
Palmerton Zinc Pile
Alkalmazás helye, ország 
USA, Pennsylvania
Alkalmazás helye, város 
Palmerton
Alkalmazás kezdő időpontja 
1991
Alkalmazás fázisa 
Rutin
A szennyezettség eredete 
Korábbi cink kohó
Összefoglaló az alkalmazásról 

A projekt célja az ipari terület növényi borítottságának növelése volt, így csökkentve a szél- és vízeróziót, ill. a növények folyamatos vízfelvételével megelőzhető a szennyezőanyagok talajvízbe jutása.
Először a Blue Mountain 850 acre méretű részét ültették be növényekkel, mag keveréket vetettek, és meszet,szennyvíziszapot, hamuzsírt és pernyét adtak a talajhoz a növények tápanyagpótlásának biztosítására.
Cinder bank 220 acre méretű területe is ezzel a módszerrel lett újranövényesítve.
Később lakossági nyomásra a szennyvíziszap helyett gomba- és levél-hulladékot kezdtek használni a talaj tápanyag utánpótlására.
2005-ben egy keveréket kezdtek alkalmazni Stoney Ridge 40 acre-s területére és a Blue Mountain további 350 acre-s részére.
A projekt indulása után 10 évvel végzett tanulmányok szerint a kezdetben kezelt 850 acre Blue Mountain-i terület visszanyerte az eredeti növénnyel való borítottság 70%-át.

Szennyezőanyag 
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazták|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kadmium

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció (talajban, üledékben és felszín alatti vízben)
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
ppm
Jellemző kezdeti érték 
250
Maximális kezdeti érték 
1670
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazták|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • cink

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció (talajban, üledékben és felszín alatti vízben)
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
ppm
Jellemző kezdeti érték 
27 000
Maximális kezdeti érték 
2 122 000
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazták|Konkrét szennyezőanyag 
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • ólom

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
koncentráció (talajban, üledékben és felszín alatti vízben)
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
ppm
Jellemző kezdeti érték 
1200
Maximális kezdeti érték 
6475
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazták|Konkrét szennyezőanyag 
  • Nem vegyi anyag
Egyéb szennyezőanyag 
szél- és vízerózió
Publikáció, referencia
Referenciák 

http://costperformance.org/profile.cfm?ID=396&CaseID=396
Federal Remediation Technologies Roundtable

Képek
A terület növényi borítottságának változása (Palmerton Zinc Pile)
Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti) 
931
Bevivő 
athos
Státusz 
Publikált
Adatlap típusa 
Talajremediációs technológia
Létrehozás 
2011-04-18
Módosítás 
2018-06-22