Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- Talajvesztés
- Egyéb talajvesztés
- Talajvesztés
- Egyéb talajvesztés
- Talajvesztés
- Egyéb talajvesztés
- Talajvesztés
- Egyéb talajvesztés
- Talajvesztés
- Egyéb talajvesztés
- Talajvesztés
- Egyéb talajvesztés
Égett erdőtalaj remediációja háztartási szilárdhulladék-komposzt talajba keverésével. A komposzt hatására nő a tápagyagtartalom (TOC, Kjehldahl-N, K, P, Ca) ami lehetővé teszi a növényzet elterjedését.
A leégett erdőtalaj mielőbbi takarása, tápanyagpótlása és újranövényesítése azért fontos, hogy meggátoljuk a szél- és vízerózió okozta talajvesztést. Az égett talajokban általában a nitrogén a limitáló tényező. A nagy nitrogéntartalmú háztartási szilárdhulladék-komposzt így megfelelő talajjavító adalék lehet a leégett erdők rehabilitációja során.
- Talajjavítás mezőgazdasági és ipari hulladékokkal
- Trágyázás komposzttal
tápanyagtartalom
A technológia maga elég olcsó lényegében a komposzt talajba juttatásából áll, ezen kívül csak a hatásvizsgálatra kell költeni. Könnyen alkalmazható technológia, viszonylag kicsi az eszközigénye. Hatása rövid távon(1 év) kiugróan pozitív, hosszú távon is hasznos lehet az tápanyagkörforgás miatt.
Nehezen megközelíthető területeken (meredek hegyoldal, szűk völgy, emberlakta területtől távoli helyszín stb) az alkalmazás ellehetlenülhet, illetve a költség- és munkaigény a többszöröse lehet.
A technológia alkalmazásának hatása igazán csak hosszútávon(10-15 év) látható a vegetáció szempontjából.
A technológia kiegészíthető további eróziógátlási technológiákkal: teraszosítással, eróziófogó gátak kialakításával, talajtakarással, csemeteültetéssel, stb.
A komposzt minősége nagyban befolyásolja a technológia hatásosságát. A komposzt szennyezettsége pl. nehézfémekkel komoly veszélyeket rejt, ezért a használat előtt elengedhetetlen annak körültekintő vizsgálata.
- Természetvédelmi
Szilárd háztartási hulladékból készült komposztot kevertek futótűz által leégett mediterrán erdő talajához, azzal a céllal, hogy növeljék annak tápanyagtartalmáz, ezáltal létrehozva a megfelelő feltételeket az új növényzet kialakulásához. Nagyobb területen a bekeverés történhet szántással, ahogy az a mezőgazdasági termőtalajok trágyázása esetén is történik. Különböző dózisokkal kezelt területeket hoztak létre(0,5, 1, 2 kg(komposzt)/m^2(talaj)), illetve kontroll, azaz kezeletlen talajrészlet is volt. A kísérlet egy éve alatt a komposzt bekeverése után 15, 30, 60, 90, 120, 150, 240, 300 és 360 nappal területenként 8-8(ezeket területenként egyesítették) mintát vettek 10-15 cm mélyről a talajból. Az összekeverés előtt a növényi üledéket eltávolították és ezeket a mintákat vizsgálták. A kontroll talajhoz képest a kísérlet teljes ideje alatt magasabb volt a kezelt talajok K, Ca, Kjehldahl-N és TOC szintje. A foszfortartalomra nem volt hatással a komposzt, a magnézium tartalmat pedig csak az első 4 hónapban növelte. A nagyobb dózisban alkalmazott komposzt estén nagyobb is volt a tápanyagtartalom. Az összes tápanyagra elmondható, hogy mennyiségük lecsökkent a kísérlet végére. A kísérlet alatt vizsgálták a talajban élő baktériumok illetve gombák mennyiségét, ami szintén magasabb volt a kezelt talajokban. Az ültetett növények szintén fejlődtek, bennük mérték a tápanyagtartalmakat, amiben gyakran érzékelhető emelkedés volt a kontroll talajhoz képest. A technológia különösebb infrastruktúrát nem igényel az alkalmazás szintjén. Azonban a komposzt előállításához szelektív gyűjtés(gyűjtőszigetekkel, megfelelő tárolóegységekkel) szükséges, majd tárolás, illetve az elszállításához szükséges a megfelelő géppark fenntartása. A bekeveréshezszükséges szántásra alkalmas munkagép, illetve a mintavételekhez laboratórium. Kezelést igénylő kibocsájtással a technológia nem jár. A végtermék közel normál erdőtalaj.
- Talajvesztés
- Egyéb talajvesztés
C. Guerrero, I. Gomez, R. Moral, J. Mataix-Solera, J. Mataix-Beneyto, T. Hernandez: Reclamation of a burned forest soil with municipal waste compost: macronutrient dynamic and improved vegetation cover recovery, Bioresource Technology 76 (2001) 221-227
Albadalejo, J., Stocking, M., Diaz, E., Castillo, V., 1994. Land
rehabilitation by urban refuse amendments in a semi-arid environment:
eect on soil chemical properties. Soil Technol. 7, 249±260.
Boerner, R.E.J., 1992. Fire and nutrient cycling in temperate ecosystems.
Bio. Sci. 32, 187±192.