Triklóreténnel szennyezett felszín alatti víz fitoremediációja nyárfával

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Technológia neveTriklóreténnel szennyezett felszín alatti víz fitoremediációja nyárfával
Technológia angol neve
Phytoremediation of groundwater contaminated with TCE by cottonwood trees
Kifejlesztés országa
USA, Texas
A fejlesztés fázisa
kifejlesztett, demonstrációval igazolt
Fejlesztés kezdete
1996
Fejlesztés befejezése
2006
Nemzeti program neve
ESTCP és SITE Program
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazható|Konkrét szennyezőanyag
  • Halogénezett alifás szerves vegyületek
  • triklóretilén
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
koncentráció
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
μg/L
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható
Felszín alatti víz
Technológia típusa
Egyszerű
Technológia alapja
Biológiai
A technológia általános ismertetése

A fitoremediáció egy innovatív, környezetbarát, biológiai kockázat csökkentő technológia, melynek során növények alkalmazásával történik a szennyezés eltávolítása, mobilizálása, stabilizációja és/vagy degradációja.
Klórozott oldószerekkel szennyezett, sekély felszín alatti víz remediációjára fák pl. nyárfa alkalmazható. A fák egyrészt a szennyezett felszín alatti víz hidraulikus szabályozására, másrészt a szennyezőanyagok (illékony szerves vegyületek) eltávolítására alkalmasak. A fák növekedésük során a víztartó rétegből kivonják a vizet, ezzel a szennyezett területről eltávozó szennyezett felszín alatti víz mennyisége csökken. A fák felveszik a klórozott szénhidrogéneket és a gyökérzónában anaerob deklórozás megy végbe az ott élő mikroflóra által.

A technológia újdonsága

Újdonság a fitoremediáció alkalmazása klórozott szénhidrogénekkel szennyezett felszín alatti vízre.

Remediációs technológia fajtája
  • fitoremediáció
  • gyökérzónás kezelés talajvízre
Remediációs technológia a szennyezőanyag szempontjából
Mobilizáció
Remediációs technológia a kivitelezés szerint
in situ
Technológiai paraméterek
Mozgatott vízmennyiség
Szennyezőanyag mennyisége
Szennyezőanyagból keletkezett főtermék
Egyéb
Egyéb technológiai paraméter

Növényi szennyezőanyag felvétel, mikroflóra aktivitása

Környezetmonitoring helye
Felszín alatti víz
Beruházási költség
10 - 50.000.000 HUF
Fajlagos müködtetési költség
0 - 500 HUF
Fajlagos munkaerőköltség
500 - 1 000 HUF
Fajlagos összköltség
2 000 - 5 000 HUF
Költség
4-kicsi
Időigény
1-nagyon nagy
Helyigény
0-nem releváns
Munkaigény
4-kicsi
Felszerelés, műszerigény
5-nagyon kicsi
Szakember-igény
3-közepes
Környezeti és munkahelyi kockázatok
4-kicsi
Célérték teljesítésének képessége
3-közepes
Környezethatékonyság
4-nagy
Költséghatékonyság
4-jó
Hasznosítható melléktermék keletkezése
igen
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése
igen
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség
nem
Alkalmazhatóság
4-jó
Elérhetőség
4-jó
Ismertség
3-közepes
Erősségek

Viszonylag alacsony költséggel nagy területek kezelése is megoldható ezzel az eljárással. További előny, hogy a talaj természetes tulajdonságait megőrzi. Végül előnyként felsorolható, hogy a keletkező szennyezőanyag energianövénynek tekinthető, így továbbiakban energiatermelésre alkalmas.

Gyengeségek

Nagy az időigénye és érzékenyen reagál a klíma változásaira (eltérő hatásfok tapasztalható nyári illetve téli időszakban). Megfelelő szakértelemre van szükség a telepítés során.

Lehetőségek

Az illékony klórozott szénhidrogének mellett más szerves anyagokra is alkalmazható lehet. A gyökerek speciális módszerrel (pl. kutakkal) történő mélyebbre vezetésével nem csak sekély, hanem mélyebben fekvő víztározó rétegek kezelésére is alkalmazható.

Veszélyek

A növényi fémfelvétel által a szennyezőanyag bekerül a felszín alttai vízből az ökoszisztéma tagjaiba, a növényekből átkerülhet az őket fogyasztó állatok szervezetébe, ahol elraktározódhat.

A terület neve
Naval Air Station - Joint Reserve Base Fort Worth
Alkalmazás helye, ország
USA, Texas
Alkalmazás helye, város
Fort Worth
Alkalmazás kezdő időpontja
1996
Alkalmazás befejező időpontja
2006
Alkalmazás fázisa
Demonstráció
Területhasználat
Egyéb
Egyéb területhasználat
katonai
A szennyezettség eredete
Katonai repülőgépek gyártása és szerelése
Összefoglaló az alkalmazásról

A felszín alatti vízben található klórozott oldószerek (főként a triklóretilén) tisztítása, demonstrációs céllal. Az elsődleges cél a TCE koncentrációjának csökkentése volt, másodlagos célok között volt a szennyező anyag lebomlásának vizsgálata, a párolgás mérése illetve a két nyárfafajta értékelése.
Ebben az esetben a szennyezett területre 660 (két ültetvény) nyárfát telepítettek a klórozott oldószerrel szennyezett felszín alatti víz tisztítására.
A nyárfák jól növekedtek és alkalmasak voltak a szennyezett felszín alatti víz terjedésének mérséklésére és a víz TCE koncentrációjának csökkentésére a növényi általi felvétel és a gyökérzónában lezajló biológiai degradáció által.

Szennyezőanyag
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazták|Konkrét szennyezőanyag
  • Halogénezett alifás szerves vegyületek
  • tetraklóretilén
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
koncentráció
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
µg/l
Jellemző kezdeti érték
532
Maximális kezdeti érték
1000
Jellemző végérték
182
Szennyezőanyagcsoport, amire alkalmazták|Konkrét szennyezőanyag
  • Nem vegyi anyag
Egyéb szennyezőanyag
Talajvíz áramlási sebessége
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
áramlási sebesség
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
m3/nap
Jellemző kezdeti érték
8
Jellemző végérték
7.0-7.4
Adatlap azonosító (eredeti)
936
Bevivő
Domiter Péter
Státusz
Publikált
Adatlap típusaTalajremediációs technológia
Létrehozás
Módosítás