Olajjal szennyezett talaj bioremediációja

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Technológia neveOlajjal szennyezett talaj bioremediációja
Technológia angol neve
Enhancing bioremediation of oil-contaminated soils
Kifejlesztés országa
Japán
A fejlesztés fázisa
kifejlesztett, demonstrációval igazolt
Szabadalom száma
na
Fejlesztési projekt neve, száma
NEXT program (GS021), Grant-in-Aid for Scientific Research (C)
Fejlesztés kezdete
2012
Fejlesztés befejezése
2013
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható
  • Kémiai degradáció
  • Szennyezés
Egyéb talajromlási folyamat
Szennyezés-kockázatcsökkentés
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
Kiömlő szennyvíz mennyiség
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
ml day−1
Jellemző kezdeti érték
240
Maximális kezdeti érték
250
Jellemző végérték
24
Maximális végérték
24
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható
Telített talaj
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia típusa
Kombinált
Technológia alapja
Fizikai-kémiai
Biológiai
A technológia általános ismertetése

A technológia célja az olajjal szennyezett talajok bioremediációja. A vizsgált talajok vulkáni hamu talajok, ezekhez kevernek 5000 mg kg−1 koncentrációjú ipari olajat. Négy féle talajoszlopot készítenek; makropórusos-makropórus nélküli, illetve kialakítanak egy tápanyag beszivárogtató rendszert kétféle kondícióval. Telített kondíció: O kPa nyomás,1.4×10−4 cm s−1 beszivárogtatási intenzitás, telítetlen kondíció: -3 kPa enyhe szívóhatás,1.4×10−5 cm s−1 beszivárogtatási intenzitás. A négy féle oszlopnál 30 napon keresztül követik nyomon a biológiai aktivitást, a kiömlő szennyezőanyag (szennyvíz) koncentrációt, a hidraulikus vezetőképességet (EC). Az eredmény az, hogy a telítetlen makropórusos talajoszlop eredményei a leginkább meggyőzőek.

A technológia újdonsága

A technológia újdonsága abban rejlik, hogy a különböző kémiai, fizikai paramétereket megfelelően választják meg és előfeltételeket megteremtik; makropórusos, telítetlen (levegő is jelen van, tehát háromfázisú) talajt alakítanak ki, enyhe szívóhatással (bypass áramlás, és dugulás elkerülése), így érik el a legmagasabb fokú bioremediációt.

A technológia típusa
  • Egyéb technológiák
  • Egyéb technológiák
Egyéb technológia
Talajjavítás a talaj pórusszerkezetének befolyásolásával a tápanyag eloszlásának kontrollálásával
Technológiai paraméterek
Biológiai aktivitás
Kibocsátott víz/mosóvíz/szennyvíz szennyezőanyag-koncentrációja
Egyéb
Egyéb technológiai paraméter

Hidraulikus vezetőképesség

Környezetmonitoring helye
Telített talaj
Telítetlen (teljes) talaj
Beruházási költség
500.000 - 1.000.000 HUF
Fajlagos müködtetési költség
100 000 HUF felett
Fajlagos munkaerőköltség
20 000 - 50 000 HUF
Fajlagos összköltség
100 000 HUF felett
Költség
3-közepes
Időigény
4-kicsi
Helyigény
4-kicsi
Munkaigény
3-közepes
Felszerelés, műszerigény
3-közepes
Szakember-igény
2-nagy
Környezeti és munkahelyi kockázatok
2-nagy
Célérték teljesítésének képessége
4-nagy
Környezethatékonyság
5-nagyon nagy
Költséghatékonyság
4-jó
Hasznosítható melléktermék keletkezése
nem
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése
igen
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség
nem
Alkalmazhatóság
2-gyenge
Elérhetőség
4-jó
Ismertség
3-közepes
Erősségek

Viszonylag könnyen kialakítható és mérhető technológia, nincsenek óriási költségek, bonyolult gépek, túlzott emberi beavatkozást sem igényel. A technológia előnye, hogy viszonylag rövid idő alatt hoz eredményt.

Gyengeségek

Amellett, hogy nem bonyolult a technológia, nagy odafigyelést és precizitást igényel, a helyes beállítás/kalibrálás érdekében magasan képzett szakember szükséges.

Lehetőségek

A technológia a telítetlen talajoknál nagyobb hatékonysággal működhet.

Veszélyek

Túl magas olajkoncentráció esetében valószínűleg nem vagy kis hatékonysággal alkalmazható a technológia.

A terület neve
Kuroboku talaj
Alkalmazás helye, ország
Japán
Alkalmazás helye, város
Okayama, Shimane
Hosszúság (m)
1.0
Szélesség (m)
5.0
Mélység (m)
0.50
Talajromlási folyamat
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták
  • Kémiai degradáció
  • Szennyezés
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
Kiömlő szennyvíz mennyisége
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
ml day−1
Jellemző kezdeti érték
240
Maximális kezdeti érték
250
Jellemző végérték
24
Maximális végérték
24
Publikációk

Yasushi Mori, Atsushi Suetsugu, Yuko Matsumoto, Atsushi Fujihara, Kosuke Suyama: Enhancing bioremediation of oil-contaminated soils by controlling nutrient
dispersion using dual characteristics of soil pore structure, Ecological Engineering 51 (2013) 237– 243

Referenciák

Yasushi Mori, Atsushi Suetsugu, Yuko Matsumoto, Atsushi Fujihara, Kosuke Suyama: Enhancing bioremediation of oil-contaminated soils by controlling nutrient
dispersion using dual characteristics of soil pore structure, Ecological Engineering 51 (2013) 237– 243

Adatlap azonosító (eredeti)
1677
Bevivő
Nyéki Péter
Státusz
Publikált
Adatlap típusaTalajjavítási technológia
Létrehozás
Módosítás