Adatszolgáltató

Szervezet/Adatszolgáltató neve 
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve 
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória

Elérhetőség

Telefon/fax 
+36-1-4632347
Technológia fő adatlapja
Technológia neve 
Bioszén és hidrochar talajjavító és a Collembolák abundanciájára gyakorolt hatása mezőgazdasági talajban
Technológia angol neve 
Impact of quality and quantity of biochar and hydrochar on soil Collembola and growth of spring wheat
Kifejlesztés országa 
Németország
A fejlesztés fázisa  
demonstráció alatt
Szabadalom száma 
0

A fejlesztés finanszírozása

Fejlesztési projekt neve, száma 
Institut für Agrar-und Stadtokologische Projekte
Fejlesztés kezdete 
2012
Fejlesztés befejezése 
2015
Alkalmazási kör
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható 
  • Biológiai degradáció
  • Szervesanyag vesztés
Egyéb talajromlási folyamat 
szerkezetromlás, víztartalom csökkenés

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
kukorica szár biomassza mennyiség változása 4% fermentált HTC hatására
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
g/edény
Jellemző kezdeti érték 
3.5
Jellemző végérték 
6.5
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható 
  • Biológiai degradáció
  • Biodiverzitás csökkenés

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
Ugróvillások mennyiségének változása 1% fermentált HTC hatására
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
ugróvillás/kg talaj
Jellemző kezdeti érték 
230
Jellemző végérték 
90
Technológiára vonatkozó információ
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható 
Telített talaj
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia típusa 
Egyszerű
Technológia alapja 
Fizikai-kémiai
Biológiai
Ökológiai
A technológia általános ismertetése 

A technológia során silókukoricából illetve fanyesedékből készült bioszenet és hidrochart, fermentált hidrochart kevernek a termőtalajhoz, majd vizsgálták ezek hatását a talajban élő Collembola Protaphorura fimatára és a tavaszi búzára egy üvegház kísérletben. A talaj szerves széntartalma kezdetben 0,73%-os volt. Ehhez kevertek annyi bioszenet, hogy 1, 2 illetve 4%-ra nőjön. A kukorica bioszén megváltoztatja a gyökérszerkezetet vékonyabb gyökereket és nagyobb mennyiséget eredményezve.

A technológia újdonsága 

Silókukoricából készült bioszenet és nagy mennyiségű hidrochart kísérel meg talajjavításra használni.

Technológia besorolása
A technológia típusa 
  • Talajjavítás bioszénnel
  • Talajjavítás mezőgazdasági és erdészeti hulladékból készült bioszénnel
Technológia-monitoring
Technológiai paraméterek 
Biológiai aktivitás
Biológiai indikátorok
pH
Textúra
Szervesanyag-tartalom
Növénynövekedés
Környezetmonitoring helye 
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia költségei
Beruházási költség 
10.000 - 50.000 HUF
Fajlagos müködtetési költség 
0 - 500 HUF
Fajlagos energia költség 
2 000 - 5 000 HUF
Fajlagos anyagköltség 
5 000 - 10 000 HUF
Fajlagos munkaerőköltség 
500 - 1 000 HUF
Költségszámítással kapcsolatos megjegyzések 

A technológia hagyományos mezőgazdasági eszközökkel kivitelezhető, így beruházási költsége nincs, vagy alacsony. Az anyagköltséget nehéz megbecsülni a technológia kis elterjedtsége miatt, azonban a megvett bioszén kijuttatása már nem okoz különösebb nehézséget se ráfordítás, se munka oldalon.

SWOT (értékelés osztályzattal)
Költség 
4-kicsi
Időigény 
4-kicsi
Helyigény 
5-nagyon kicsi
Munkaigény 
3-közepes
Felszerelés, műszerigény 
2-nagy
Szakember-igény 
3-közepes
Környezeti és munkahelyi kockázatok 
5-nagyon kicsi
Célérték teljesítésének képessége 
1-nagyon kicsi
Környezethatékonyság 
4-nagy
Költséghatékonyság 
2-gyenge
Hasznosítható melléktermék keletkezése 
nem
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése 
nem
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség 
nem
Alkalmazhatóság 
2-gyenge
Elérhetőség 
1-rossz
Ismertség 
1-rossz
SWOT (szöveges értékelés)
Erősségek 

A technológia során erdészeti és mezőgazdasági hulladékot hasznosítanak újra, így csak természetes anyagokat juttatnak a talajba, melyek a termékenységén kívül sok más paraméterét is pozitívan befolyásolhatják.

Gyengeségek 

Nehéz megtalálni a megfelelő bioszenet illetve a bioszén keverék arányt, és ha ez nem sikerül, nem figyelhetünk meg pozitív változást a termékenységben.

Lehetőségek 

Egy jó bioszén összeállítással a mezőgazdasági talajok termőképessége pusztán természetes anyagok hozzáadásával növekedhet, akár bizonyos műtrágyákat is kiváltva.

Veszélyek 

Egyes bioszenek mikrobiális abundancia csökkenést is okozhatnak a talajban, ami káros is lehet.

Konkrét megvalósult alkalmazások
A terület neve 
Humboldt-Universitat zu Berlin
Alkalmazás helye, ország 
Németország
Alkalmazás helye, város 
Berlin
Alkalmazás kezdő időpontja 
2012
Alkalmazás befejező időpontja 
2015
Alkalmazás fázisa 
Demonstráció

A kezelt terület mérete

Hosszúság (m) 
10.0
Szélesség (m) 
5.0
Mélység (m) 
0.20

Mozgatott fázisok térfogata

Levegő (m3) 
0.0
Víz (m3) 
0.0
Talaj (m3) 
10.0
Egyéb területhasználat 
Kutatási célú üvegház
A szennyezettség eredete 
-
Összefoglaló az alkalmazásról 

Az alkalmazás csupán egy üvegházban történt kísérleti jelleggel. Fa- illetve kukorica bioszenet, fermentált- és nem fermentált hidrochart kevertek össze különböző arányban a kutatók, majd belekeverték egy berge-i mezőgazdasági talajba és vizsgálták ennek hatásait. Bár a talaj szerkezetét és pH-ját megváltoztatta, sok esetben nem volt megfigyelhető változás sem a talaj élővilágában, sem a növények növekedésében. Nagy arányú (4%) fermentált hidrochar azonban csökkentette a Protaphorura fimata abundanciáját körülbelül 230-ról 110 db/kg talajra, ám növelte a kukorica szár biomassza termelését 3,5-ről 6,5 g/edényre (lásd 1. ábra). A kukorica bioszén hatására a kukorica gyökerei vékonyabbak és nagyobbak lettek.

Talajromlási folyamat 
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták 
  • Biológiai degradáció
  • Szervesanyag vesztés

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
kukorica szár biomassza mennyiség változása 4% fermentált HTC hatására
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
g/edény
Jellemző kezdeti érték 
3.5
Jellemző végérték 
6.5
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták 
  • Biológiai degradáció
  • Biodiverzitás csökkenés

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
Ugróvillások mennyiségének változása 1% fermentált HTC hatására
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
ugróvillás/kg talaj
Jellemző kezdeti érték 
230
Jellemző végérték 
90
Publikáció, referencia
Publikációk 

Katharina Reibe et al.:Impact of quality and quantity of biochar and hydrochar on soil
Collembola and growth of spring wheat, Soil Biology & Biochemistry 83 (2015) 84-87

Referenciák 

Lehmann, J., Gaunt, J., Rondon, M., 2006. Bio-char sequestration in terrestrial ecosystems - a review. Mitigation and Adaptation Strategies for Global Change 11,
395-419.
Jeffery, S., Verheijen, F.G.A., van der Velde, M., Bastos, A.C., 2011. A quantitative review of the effects of biochar application to soils on crop productivity using meta-analysis. Agriculture, Ecosystems & Environment 144, 175-187.
Jones, D.L., Rousk, J., Edwards-Jones, G., DeLuca, T.H., Murphy, D.V., 2012. Biocharmediated changes in soil quality and plant growth in a three year field trial. Soil Biology and Biochemistry 45, 113-124.

Képek
Kukorica szár biomassza mennyiség- és Ugróvillások tömegének változása
Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti) 
1758
Bevivő 
Hajdú Dávid
Státusz 
Publikált
Adatlap típusa 
Talajjavítási technológia
Létrehozás 
2015-04-15
Módosítás 
2018-06-22