Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- Biológiai degradáció
- Szervesanyag vesztés
- Biológiai degradáció
- Biodiverzitás csökkenés
A technológia során silókukoricából illetve fanyesedékből készült bioszenet és hidrochart, fermentált hidrochart kevernek a termőtalajhoz, majd vizsgálták ezek hatását a talajban élő Collembola Protaphorura fimatára és a tavaszi búzára egy üvegház kísérletben. A talaj szerves széntartalma kezdetben 0,73%-os volt. Ehhez kevertek annyi bioszenet, hogy 1, 2 illetve 4%-ra nőjön. A kukorica bioszén megváltoztatja a gyökérszerkezetet vékonyabb gyökereket és nagyobb mennyiséget eredményezve.
Silókukoricából készült bioszenet és nagy mennyiségű hidrochart kísérel meg talajjavításra használni.
- Talajjavítás bioszénnel
- Talajjavítás mezőgazdasági és erdészeti hulladékból készült bioszénnel
A technológia hagyományos mezőgazdasági eszközökkel kivitelezhető, így beruházási költsége nincs, vagy alacsony. Az anyagköltséget nehéz megbecsülni a technológia kis elterjedtsége miatt, azonban a megvett bioszén kijuttatása már nem okoz különösebb nehézséget se ráfordítás, se munka oldalon.
A technológia során erdészeti és mezőgazdasági hulladékot hasznosítanak újra, így csak természetes anyagokat juttatnak a talajba, melyek a termékenységén kívül sok más paraméterét is pozitívan befolyásolhatják.
Nehéz megtalálni a megfelelő bioszenet illetve a bioszén keverék arányt, és ha ez nem sikerül, nem figyelhetünk meg pozitív változást a termékenységben.
Egy jó bioszén összeállítással a mezőgazdasági talajok termőképessége pusztán természetes anyagok hozzáadásával növekedhet, akár bizonyos műtrágyákat is kiváltva.
Egyes bioszenek mikrobiális abundancia csökkenést is okozhatnak a talajban, ami káros is lehet.
- Egyéb
Az alkalmazás csupán egy üvegházban történt kísérleti jelleggel. Fa- illetve kukorica bioszenet, fermentált- és nem fermentált hidrochart kevertek össze különböző arányban a kutatók, majd belekeverték egy berge-i mezőgazdasági talajba és vizsgálták ennek hatásait. Bár a talaj szerkezetét és pH-ját megváltoztatta, sok esetben nem volt megfigyelhető változás sem a talaj élővilágában, sem a növények növekedésében. Nagy arányú (4%) fermentált hidrochar azonban csökkentette a Protaphorura fimata abundanciáját körülbelül 230-ról 110 db/kg talajra, ám növelte a kukorica szár biomassza termelését 3,5-ről 6,5 g/edényre (lásd 1. ábra). A kukorica bioszén hatására a kukorica gyökerei vékonyabbak és nagyobbak lettek.
- Biológiai degradáció
- Szervesanyag vesztés
- Biológiai degradáció
- Biodiverzitás csökkenés
Katharina Reibe et al.:Impact of quality and quantity of biochar and hydrochar on soil
Collembola and growth of spring wheat, Soil Biology & Biochemistry 83 (2015) 84-87
Lehmann, J., Gaunt, J., Rondon, M., 2006. Bio-char sequestration in terrestrial ecosystems - a review. Mitigation and Adaptation Strategies for Global Change 11,
395-419.
Jeffery, S., Verheijen, F.G.A., van der Velde, M., Bastos, A.C., 2011. A quantitative review of the effects of biochar application to soils on crop productivity using meta-analysis. Agriculture, Ecosystems & Environment 144, 175-187.
Jones, D.L., Rousk, J., Edwards-Jones, G., DeLuca, T.H., Murphy, D.V., 2012. Biocharmediated changes in soil quality and plant growth in a three year field trial. Soil Biology and Biochemistry 45, 113-124.
