Adatszolgáltató

Szervezet/Adatszolgáltató neve 
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve 
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória

Elérhetőség

Telefon/fax 
+36-1-4632347
Technológia fő adatlapja
Technológia neve 
Bükkfa apalú bioszén alkalmazásának hatása a tápelem felvételre és a terméshozamra mérsékelt talajokban
Technológia angol neve 
Biochar application to temperate soils: effect on nutrient uptake and crop yield under field condition
Kifejlesztés országa 
Ausztria
A fejlesztés fázisa  
kifejlesztett, demonstrációval igazolt

A fejlesztés finanszírozása

Fejlesztési projekt neve, száma 
Austrian Research Promozion Ageny, Projekt száma: 825438
Fejlesztés kezdete 
2011
Fejlesztés befejezése 
2013
Alkalmazási kör
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható 
  • Fizikai degradáció
  • Szerkezet leromlás

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
Térfogatsűrűség
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
g/cm3
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható 
  • Kémiai degradáció
  • Savanyodás

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
kation-csere kapacitás
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mmol/kg
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható 
  • Kémiai degradáció
  • Egyéb kémiai degradáció
Egyéb talajromlási folyamat 
C/N arány

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
Szén-nitrogén arány
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható 
  • Kémiai degradáció
  • Egyéb kémiai degradáció
Egyéb talajromlási folyamat 
C tartalom

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
Széntartalom
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
%
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható 
  • Kémiai degradáció
  • Egyéb kémiai degradáció
Egyéb talajromlási folyamat 
NSP

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
Nitrogén ellátó képesség
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
µg/g*d
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható 
  • Kémiai degradáció
  • NPK-tartalom csökkenése

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
K tartalom
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható 
  • Kémiai degradáció
  • NPK-tartalom csökkenése

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
P tartalom
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható 
  • Fizikai degradáció
  • Víztartalom vagy nedvességtartalom-csökkenés

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
Víztartó képesség
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
%
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható 
  • Fizikai degradáció
  • Víztartalom vagy nedvességtartalom-csökkenés

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
Növények számára felvehető víz
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
%
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható 
  • Kémiai degradáció
  • Savanyodás

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
pH
Technológiára vonatkozó információ
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható 
Telített talaj
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia típusa 
Kombinált
Technológia alapja 
Fizikai
Kémiai
Biológiai
Ökológiai
A technológia általános ismertetése 

Az elszenesedett szerves maradványok gyenge víz- és tápanyag gazdálkodású talajokba való keverését e tulajdonságok javítására az Amazonas-medencében élő őslakosok több mint 2500 évvel ezelőtt alkalmazták (Terra Preta). Ezt felismerve a XX. század második felétől jelentős kutatások történtek a területen. Számos kutatás során vizsgálták a bioszén (növényi-, állati szervesanyagok pirolízisével előállított szén) talajra gyakorolt kedvező hatásait. E hatása a bioszén fizikai-kémiai tulajdonságaiból adódnak, melyek a felhasznált alapanyag, illetve a pirolízis paraméterei (tartózkodási idő, hőmérséklet, levegő mennyisége) függvényében jelentős eltérést mutatnak. A bioszén talajra gyakorolt kedvező hatása többek közt a nagy fajlagos felületének köszönhető. Bioszén alkalmazásával befolyásolhatjuk a talaj szerkezetét, tápanyag gazdálkodását, kationcsere-kapacitását, pH-ját, vízgazdálkodását valamint kedvez a talajlakó mikroorganizmusok számára. Ennek hatására javul a termesztett kultúra tápanyagfelvétele, így a terméshozam javítható. Mindezt környezetbarát módon érhetjük el.

A technológia újdonsága 

Környezetbarát módja az erodálódott, leromlott talajok javítására, melynek hatására a terméshozam növelhető, akár a tápanyagbevitel csökkentésével.

Technológia besorolása
A technológia típusa 
  • Talajjavítás bioszénnel
  • Talajjavítás mezőgazdasági és erdészeti hulladékból készült bioszénnel
Technológia-monitoring
Technológiai paraméterek 
pH
Kation/anioncserélő kapacitás
Fajlagos felület
Textúra
Tápelemtartalom
Növénynövekedés
Környezetmonitoring helye 
Telített talaj
Telítetlen (teljes) talaj
Utómonitoring időtartama 
n.a.
Technológia költségei
Beruházási költség 
10 - 50.000.000 HUF
Fajlagos müködtetési költség 
0 - 500 HUF
Fajlagos energia költség 
2 000 - 5 000 HUF
Fajlagos anyagköltség 
100 000 HUF felett
Fajlagos munkaerőköltség 
50 000 - 100 000 HUF
Fajlagos összköltség 
100 000 HUF felett
Költségszámítással kapcsolatos megjegyzések 

feltételezés: a terület rendelkezésre áll
FAJLAGOS MÛKÖDTETÉSI KÖLTS.: nincs
FAJLAGOS ENERGIAKÖLTS.: Beszámítva a munkaerőköltségbe.
FAJLAGOS ANYAGKÖLTS.: Bioszén ára: 2,86 USD/t= 2860 USD/t (Forrás:http://www.biochar-international.org/sites/default/files/State_of_the_Bi...)
-USD vételi árfolyam: ~287 HUF/USD > 287*2860= 820820 HUF/t
FAJLAGOS MUNKAERÕKÖLTS.:
SZÁLLÍTÁS: 1 t bioszén ~19,5 m3 (http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/A%20biosz%C3%A9n%20fiz...)
Szállításhoz kisteherautó elég: ~5000 ft/nap (bérlés) +üzemanyagköltség
http://www.peterkeszaki.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=...
Beszántás: 20000 HUF/ha (20 cm mélyre)
Vetés: 7700 HUF/ha
Betakarítás: ~25000 HUF/ha

FAJLAGOS ÖSSZKÖLTSÉG
50*820820+5000+20000+7700+25000= 41 098 700 HUF/t (1t/ha bioszén bekeverésénél)
Nagyobb mértékű bioszén felhasználás javasolt (Számolásnál 50t/ha-t alka

SWOT (értékelés osztályzattal)
Költség 
2-nagy
Időigény 
5-nagyon kicsi
Helyigény 
1-nagyon nagy
Munkaigény 
4-kicsi
Felszerelés, műszerigény 
3-közepes
Szakember-igény 
4-kicsi
Környezeti és munkahelyi kockázatok 
4-kicsi
Célérték teljesítésének képessége 
4-nagy
Környezethatékonyság 
4-nagy
Költséghatékonyság 
3-közepes
Hasznosítható melléktermék keletkezése 
igen
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése 
nem
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség 
nem
Alkalmazhatóság 
4-jó
Elérhetőség 
5-kiváló
Ismertség 
4-jó
SWOT (szöveges értékelés)
Erősségek 

Bioszén előállítására gyakorlatilag bármilyen szervesanyag felhasználható. Így jelentősek a lehetőségek a kommunális hulladék szervesanyagának kezelésére, valamint mezőgazdasági-, erdőgazdálkodási- és húsfeldolgozóüzemek melléktermékeinek hasznosítására. Így egyszerre csökkenthető a raktározandó hulladékok mennyisége, valamint a bioszén talajba keverésével javítható a mezőgazdasági területek talajminősége, terméshozama.

Gyengeségek 

A bioszén kémiai összetétele jelentősen függ a pirolízis során felhasznált alapanyag összetételétől. Így általában összes nitrogéntartalma nagy. Azonban a nitrogén jelentős része a növények számára felvehetetlen formában van jelen. Ennek hatására a talajban nitrogénhiány léphet fel. Ezt a hatást tovább erősíti a bioszén magas C/N aránya, önálló alkalmazása esetén a N immobilizálódik. Így minden esetben szükséges a bioszenes kezelést, nitrogéntrágyázással kiegészíteni.

Lehetőségek 

Rossz vízgazdálkodású, tömörödött talajok javítására lehetne jelentős mértékben alkalmazni.

Veszélyek 

Ha a bioszén előállítása szenyvíziszapból vagy kommunális hulladék felhasználásával történik minden esetben szükséges a termék összetételének vizsgálata. Ugyanis akár toxikus összetevői is lehetnek, többek közt nehézfémek (Cu,Zn,Cr,Ni). Ezek talajba juttatása nem kívánatos.

Konkrét megvalósult alkalmazások
A terület neve 
Mezőgazdasági terület
Alkalmazás helye, ország 
Ausztria
Alkalmazás helye, város 
Traismauer
Alkalmazás kezdő időpontja 
2011
Alkalmazás befejező időpontja 
2012
Alkalmazás fázisa 
Demonstráció

A kezelt terület mérete

Hosszúság (m) 
4.0
Szélesség (m) 
4.0
Mélység (m) 
0.10
Összefoglaló az alkalmazásról 

Kivitelezés:
A kísérlet alsó Ausztria területén csernozjom talajon történt 2011-2012 közt. A területen 10 cm mélységbe dolgoztak be bioszenet (bükkfaalapút). A vizsgálat során 24 t/ha bioszenet trágyával, 74 t/ha bioszenet trágyával és 74 t/ha bioszenet trágya nélkül alkalmaztak, a kontrol területen a többi területen bedolgozott trágya mennyiségével ekvivalens mennyiségű trágyát (NPK trágya) dolgoztak be. Majd tavaszi árpával (Hordeum vulgare) vetették be, következő évben pedig napraforgóval (Helianthus annus). A mérések során mintát vettek a talajból és a terményből is, vizsgálva a talajtulajdonságok változását, illetve a növényi tápanyagfelvétel alakulását és a termésmennyiség változását.
Eredmények (táblázat 3,6,7,8):
A terményt elemezve megállapították, hogy a N bevitel nélküli bioszén felhasználásakor mindkét kultúrnövény esetében szignifikánsan csökkent a felvett N,P,K tartalom a kontroll területhez képest. Azonban az Al és Fe felvétel és a biomassza bekeverés mértéke közt nem találtak szignifikáns összefüggést, míg a felvett Mo tartalom szignifikánsan csökkent az árpa esetében függetlenül tápanyag utánpótlástól, míg napraforgó esetében ez az érték növekedést mutat a trágyázás nélküli területen.
A termésmennyiség változását megfigyelve az tapasztalható, hogy a trágyázást nélkülöző területeken a termésmennyiség visszaesés mérsékeltebb, mint barna erdőtalajon, azonban még mindig jelentősnek tekinthető. A többi esetben azonban a kísérlet nem mutatott ki szignifikáns különbséget.
A talaj pH értéke az első évben nem változott jelentősen, azonban a 2. évben csökkenés tapasztalható minden bekeverési aránynál. A minta térfogatsűrűsége is szignifikáns csökkenést mutat a 2. év mérései során. A talaj elemi széntartalom és C/N arány meghatározásakor mindkét évben jelentős növekedés tapasztaltak. A N,P és K tartalom is jelentősen emelkedett a bioszén bekeverési arány emelésével. Emellett a talaj vízgazdálkodásának vizsgálata is pozitív eredménnyel zárult (+13,9%).

Talajromlási folyamat 
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták 
  • Kémiai degradáció
  • Savanyodás

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
pH
Jellemző kezdeti érték 
7.4
Maximális kezdeti érték 
7.4
Jellemző végérték 
7.19
Maximális végérték 
7.22
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták 
  • Fizikai degradáció
  • Tömörödés

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
Térfogatsűrűség (BD)
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
g/cm3
Jellemző kezdeti érték 
1.26
Maximális kezdeti érték 
1.3
Jellemző végérték 
1.32
Maximális végérték 
1.44
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták 
  • Egyéb degradáció
  • Egyéb

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
kationcsere kapacitás
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mmol/kg
Jellemző kezdeti érték 
203
Maximális kezdeti érték 
209
Jellemző végérték 
207
Maximális végérték 
210
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták 
  • Kémiai degradáció
  • Egyéb kémiai degradáció

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
C/N arány
Jellemző kezdeti érték 
35.5
Maximális kezdeti érték 
50.3
Jellemző végérték 
24.2
Maximális végérték 
33.5
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták 
  • Kémiai degradáció
  • Egyéb kémiai degradáció

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
Corg tartalom
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
%
Jellemző kezdeti érték 
4.12
Maximális kezdeti érték 
6.56
Jellemző végérték 
4.31
Maximális végérték 
6.54
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták 
  • Kémiai degradáció
  • Egyéb kémiai degradáció

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
NSP
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
µg/g*d
Jellemző kezdeti érték 
13.3
Maximális kezdeti érték 
14.4
Jellemző végérték 
8.74
Maximális végérték 
9.44
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták 
  • Kémiai degradáció
  • NPK-tartalom csökkenése

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
K tartalom
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Jellemző kezdeti érték 
296
Maximális kezdeti érték 
396
Jellemző végérték 
232
Maximális végérték 
278
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták 
  • Kémiai degradáció
  • NPK-tartalom csökkenése

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
P tartalom
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Jellemző kezdeti érték 
71
Maximális kezdeti érték 
94
Jellemző végérték 
72
Maximális végérték 
82
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták 
  • Fizikai degradáció
  • Víztartalom vagy nedvességtartalom-csökkenés

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
Víztartó képesség
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
%
Jellemző kezdeti érték 
35.5
Jellemző végérték 
44.63
Maximális végérték 
49.4
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták 
  • Fizikai degradáció
  • Víztartalom vagy nedvességtartalom-csökkenés

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
Szabad víztartalom (Növények által felvehető vízkészlet)
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
%
Jellemző kezdeti érték 
18.6
Jellemző végérték 
23.93
Maximális végérték 
26.4
A terület neve 
Mezőgazdasági terület
Alkalmazás helye, ország 
Ausztria
Alkalmazás helye, város 
Kaindorf
Alkalmazás kezdő időpontja 
2011
Alkalmazás befejező időpontja 
2012

A kezelt terület mérete

Hosszúság (m) 
4.0
Szélesség (m) 
4.0
Mélység (m) 
0.10
Összefoglaló az alkalmazásról 

Kivitelezés:
A kísérlet Styria területén barna erdőtalajon történt 2011-2012 közt. A területen 10 cm mélységbe dolgoztak be bioszenet (bükkfaalapút). A vizsgálat során 24 t/ha bioszenet trágyával, 74 t/ha bioszenet trágyával és 74 t/ha bioszenet trágya nélkül alkalmaztak, a kontrol területen a többi területen bedolgozott trágya mennyiségével ekvivalens mennyiségű trágyát (NPK trágya) dolgoztak be. Majd kukoricával (Zea mays) vetették be, betakarítást követően közönséges búzát (Triticum aestivum) vetettek.A mérések során mintát vettek a talajból és a terményből is, vizsgálva a talajtulajdonságok változását, illetve a növényi tápanyagfelvétel alakulását és a termésmennyiség változását.

Eredmények (táblázat 2,4,5,8):
A terményt elemezve megállapították, hogy a N bevitel nélküli bioszén felhasználásakor mindkét kultúrnövény esetében szignifikánsan csökkent a felvett N tartalom a kontroll területhez képest. A többi területen a N felvétel 111-131 kg/ha közt alakult. A kutatás során vizsgált egyéb tápanyagok (P,K,Ca,Mg,Al,B,Cu,Fe,Mn,Mo,Na,Zn) felvétele és a bioszén bekeverési aránya közt nem találtak jelentős kapcsolatot, ha tápanyag utánpótlást is alkalmaztak.
A terménymennyiség növekedését megfigyelve tapasztalható, hogy a tápanyag utánpótlás minden esetben szükséges. A növények növekedésében a vegetatív fázisban már a felvehető N mennyisége korlátozó tényező lehet, így a trágyázást nélkülöző területeken mindkét növény esetében jelentős csökkenés mutatkozik. A különböző bioszén bekeverések esetén szignifikáns különbséget a kísérlet nem eredményezett.
A talaj pH értéke már a kísérlet első évében szignifikáns növekedést mutat. Ezenkívül jelentős növekedés figyelhető meg minden bioszén bekeverési aránynál a talajminta elemi C és C/N arányának vizsgálatakor, valamint mindkét évben megfigyelhető a talaj K tartalmának növekedése, illetve a 2. évben a P tartalom is hasonló tendenciát mutat. Emellett a talaj víztartóképessége 10%-al javult.

Talajromlási folyamat 
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták 
  • Kémiai degradáció
  • Savanyodás

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
pH
Jellemző kezdeti érték 
6.5
Maximális kezdeti érték 
6.65
Jellemző végérték 
6.71
Maximális végérték 
6.75
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták 
  • Fizikai degradáció
  • Tömörödés

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
Térfogatsűrűség (BD)
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
g/cm3
Jellemző kezdeti érték 
1.14
Maximális kezdeti érték 
1.26
Jellemző végérték 
1.24
Maximális végérték 
1.36
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták 
  • Egyéb degradáció
  • Egyéb

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
kationcsere kapacitás
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mmol/kg
Jellemző kezdeti érték 
195.75
Maximális kezdeti érték 
204
Jellemző végérték 
209.5
Maximális végérték 
214
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták 
  • Kémiai degradáció
  • Egyéb kémiai degradáció

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
C/N arány
Jellemző kezdeti érték 
38
Maximális kezdeti érték 
56
Jellemző végérték 
20.75
Maximális végérték 
25.07
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták 
  • Kémiai degradáció
  • Egyéb kémiai degradáció

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
C(org) tartalom
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
%
Jellemző kezdeti érték 
6
Maximális kezdeti érték 
8.8
Jellemző végérték 
4.04
Maximális végérték 
5.36
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták 
  • Egyéb degradáció
  • Egyéb

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
NSP
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
µg/g*d
Jellemző kezdeti érték 
16.22
Maximális kezdeti érték 
16.6
Jellemző végérték 
16.52
Maximális végérték 
16.9
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták 
  • Kémiai degradáció
  • NPK-tartalom csökkenése

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
K tartalom
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Jellemző kezdeti érték 
203.75
Maximális kezdeti érték 
246
Jellemző végérték 
179.5
Maximális végérték 
209
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták 
  • Kémiai degradáció
  • NPK-tartalom csökkenése

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
P tartalom
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
mg/kg
Jellemző kezdeti érték 
75.12
Maximális kezdeti érték 
90
Jellemző végérték 
82
Maximális végérték 
91
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták 
  • Fizikai degradáció
  • Víztartalom vagy nedvességtartalom-csökkenés

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
Víztartó képesség
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
%
Jellemző kezdeti érték 
47.6
Jellemző végérték 
55.65
Maximális végérték 
57.8
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták 
  • Fizikai degradáció
  • Víztartalom vagy nedvességtartalom-csökkenés

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
Szabad víztartalom (Növények által felvehető vízkészlet)
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
%
Jellemző kezdeti érték 
16.5
Jellemző végérték 
19.3
Maximális végérték 
20.1
Publikáció, referencia
Publikációk 

-Kaje, J., Wimmer, B., Zehetner, F., Kloss, S., Soja, G.
2013. Biochar application to temperate soils: effects on
nutrient uptake and crop yield under field conditions.
Agricultural and Food Science 22, 390-403.

Referenciák 

-Kaje, J., Wimmer, B., Zehetner, F., Kloss, S., Soja, G.
2013. Biochar application to temperate soils: effects on
nutrient uptake and crop yield under field conditions.
Agricultural and Food Science 22, 390-403.
-Dr. Füleky György,Dr. Fuchs Márta,Dr. Futó Zoltán,Holes Annamária,Gulyás Miklós, 2015.01.12, A szilárd végtermék mezőgazdasági hasznosításának lehetőségei
-http://www.biochar-international.org/sites/default/files/State_of_the_Bi...
-http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/A%20biosz%C3%A9n%20fiz...
-http://www.peterkeszaki.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=...

Képek
Melléklet
Melléklet 2
melléklet 3
Melléklet 4
Melléklet 5
Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti) 
1791
Bevivő 
Szabó Ádám
Státusz 
Publikált
Adatlap típusa 
Talajjavítási technológia
Létrehozás 
2016-03-31
Módosítás 
2018-06-22