Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- Biológiai degradáció
- Egyéb biológiai degradáció
- Biológiai degradáció
- Szervesanyag vesztés
- Kémiai degradáció
- NPK-tartalom csökkenése
- Biológiai degradáció
- Egyéb biológiai degradáció
- Biológiai degradáció
- Egyéb biológiai degradáció
- Biológiai degradáció
- Egyéb biológiai degradáció
- Biológiai degradáció
- Egyéb biológiai degradáció
- Biológiai degradáció
- Egyéb biológiai degradáció
- Fizikai degradáció
- Víztartalom vagy nedvességtartalom-csökkenés
- Kémiai degradáció
- Savanyodás
- Kémiai degradáció
- Egyéb kémiai degradáció
A vizsgálat során különböző eredetű bioszenek hatását vizsgálták három féle talajban élő mikrobaközösségekre nézve. A vizsgálatot mind üvegházban, mind szabadföldön is elvégezték, szerves hulladékból készült bioszeneket használva.
Többször vettek mintát a talajból, és vizsgálták a biomassza mennyiséget PLFA módszerrel.
A bioszén alkalmazása egy viszonylag új technológiának számít. Elterjedése a mezőgazdaságban nem általános még egyik országban sem, mivel talajjavító és biomassza növelő hatása még nem egyértelműen bizonyított.
- Talajjavítás bioszénnel
- Talajjavítás mezőgazdasági és erdészeti hulladékból készült bioszénnel
Környezetbarát technológia, hulladékot használnak fel a bioszén előállításához így nem terheli a környezetet. Segíti a növények tápanyag felvételét és javítja a talajok ásványianyag tartalmát. Hasznlata során nem keletkezik toxikus melléktermék
Alkalmazásának előnyei még nem bizonyítottak, ezért egyelőre nem terjedt el széles körben. Hatása nagymértékben függ a talaj típusától és ásványi anyag tartalmától, illetve a bioszén összetételétől.
Hulladék újrahasznosításra kiváló. Kisebb hőmérsékletű pirolízissel jobb eredmények érhetők el.
Biomassza pirolízis során PAH-ok keletkezhetnek a tökéletlen égés folyamán, melyek erősen toxikus vegyületek
- Mezőgazdasági
A vizsgálat során különböző eredetű bioszenek hatását vizsgálták három féle talajban élő mikrobaközösségekre nézve. A vizsgálatot mind üvegházban, mind szabadföldön is elvégezték, szerves hulladékból készült bioszeneket használva.
A felhasznált bioszén fajták: fakeverék, szalma, szőlővessző (400 és 525°C-on pirolizálva), valamint importált fakeverék (80% bükkfa, 20% egyéb kemény fa, Romániából). A bioszén talajjavító hatása a bioszén tulajdonságaitól, az alkalmazás időtartamától, és a talajtípustól függ.
Az üvegházas kísérletben 1 éven keresztül kontrolláltan öntözték a talajt, melyben vetésforgóban először mustár, később árpa, majd vörös lóhere nőtt. A talajból bizonyos időközönként mintát vettek, és PLFA módszerrel vizsgálták a biomassza tartalmát, illetve a C és N tartalmat. Havonta ellenőrizték a pH-t, ammónium és DOC tartalmat.
A szabadföldi vizsgálat során 2 területről gyűjtöttek talajmintát, és abban helyeztek el bioszenet más-más koncentrációban talajjavításra (1%, 3%, bioszén nélkül csak NPK trágya). A talajban vetésforgóban kukorica, árpa, majd napraforgó nőtt. Többször vettek mintát, és vizsgálták a biomassza mennyiséget PLFA módszerrel.
PLFA vizsgálat: foszfolipid zsírsavak, melyek értéke a talajban megegyezik a biomassza tömegével. PLFA bioindikátorok voltak: Gram pozitív baktériumok, Gram negatív baktériumok, actinomycetes baktériumok, gombák, és nem minősített baktériumok. Nem a PLFA-k összességét használták, hanem egy általános reprezentatív PLFA-t minden csoportban.
A bioszén jelenléte nem befolyásolta a biomassza növekedést illetve csökkenést, a 400°C on pirolizált szőlővesszőből készült bioszén kivételével, mely használata során nőtt a mikroba koncentráció a talajban. Arra a konklúzióra jutottak, hogy a mikroba koncentráció változása a talajban nem direkt, hanem indirekt módon megy végbe, és inkább a talaj szerkezetétől, összetételétől és ásványi anyag tartalmától függ, mint a bioszén jelenlététől.
Anders, E., Watzinger, A., Rempt, F., Kitzler, B.,
Wimmer, B., Zehetner, F., Stahr, K., ZechmeisterBoltenstern,
S., Soja, G. 2013. Biochar affects the
structure rather than the total biomass of microbial
communities in temperate soils. Agricultural and Food
Science 22, 404-423.
Abit, S.M., Bolster C.H., Cai, P&Walker, S.L. 2012. Influence of Feedstock and Pyrolysis Temperature of Biochar Amendments on Transport of Escherichia coli in Saturated and Unsaturated Soil. Environmental Science and Technology 46: 8097-8105
Anders, E., Watzinger, A., Rempt, F., Kitzler, B.,
Wimmer, B., Zehetner, F., Stahr, K., ZechmeisterBoltenstern,
S., Soja, G. 2013. Biochar affects the
structure rather than the total biomass of microbial
communities in temperate soils. Agricultural and Food
Science 22, 404-423.
Bligh E. & Dyer W. 1959. A rapid method of total lipid extraction and purification. Canadian Journal of Biochemistry and Physiology 37: 911-917
