Savanyú talajok javítása növényi hulladékkal és bioszénnel

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Technológia neveSavanyú talajok javítása növényi hulladékkal és bioszénnel
Technológia angol neve
Amendment of acid soils with crop residoues and biochar
Kifejlesztés országa
Kína
A fejlesztés fázisa
közvetlenül demonstráció előtt
Fejlesztés kezdete
2010
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható
  • Kémiai degradáció
  • Savanyodás
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
talaj pH értékének növekedése 10 g kg −1 bioszén adagolás hatására
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
pH
Jellemző kezdeti érték
4.21
Maximális kezdeti érték
4.54
Jellemző végérték
4.61
Maximális végérték
4.88
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható
  • Egyéb degradáció
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám
Kation cserélő kapacitás
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége
cmol/kg
Jellemző kezdeti érték
8.72
Maximális kezdeti érték
9.94
Jellemző végérték
10.05
Maximális végérték
10.82
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia típusa
Egyszerű
Technológia alapja
Fizikai-kémiai
A technológia általános ismertetése

Savanyú talajok javítására alkalmazott növényi hulladék és ezekből előállított bioszén. A bioszenet pirolízissel állítják elő. Rizst és szójabab növényi hulladékát és ezek bioszenét alkalmazták. 350 g levegőn szárított talajhoz kevertek átlagosan 10-20 g/kg bioszenet. Mung babból, mogyoróból és faba babból előállított bioszén 0,68 ; 0,67 és 0,49 egységgel növelték a talajok pH-ját a kezeletlenhez képest. A nem hüvelyes növényekből előállított bioszén (repce, rizs, kukorica és búza sorrendben 0,35; 0,23; 0,16 és 0,10 egységgel növelték a talajok pH-ját.

A technológia újdonsága

Talaj termékenység és talaj savasság csökkentés szempontjából a hüvelyes növényekből előállított bioszén hatékonyabb volt a talaj pH növekedés és CEC kapacitás növelésében a nem hüvelyes növényekből előállított bioszénnel szemben.

A technológia típusa
  • Talajjavítás bioszénnel
  • Talajjavítás növényi alapanyagok feldolgozásából származó hulladékból készült bioszénnel
Technológiai paraméterek
pH
Kation/anioncserélő kapacitás
Növény kémiai összetétel
Egyéb
Egyéb technológiai paraméter

-bioszén tömeg
-bioszén anyagi összetétel

Környezetmonitoring helye
Telítetlen (teljes) talaj
Beruházási költség
5.000.000 - 10.000.000 HUF
Fajlagos müködtetési költség
5 000 - 10 000 HUF
Fajlagos energia költség
5 000 - 10 000 HUF
Fajlagos anyagköltség
100 000 HUF felett
Fajlagos munkaerőköltség
20 000 - 50 000 HUF
Fajlagos összköltség
100 000 HUF felett
Költség
3-közepes
Időigény
3-közepes
Helyigény
4-kicsi
Munkaigény
3-közepes
Felszerelés, műszerigény
3-közepes
Szakember-igény
3-közepes
Környezeti és munkahelyi kockázatok
4-kicsi
Célérték teljesítésének képessége
5-nagyon nagy
Környezethatékonyság
5-nagyon nagy
Költséghatékonyság
5-kiváló
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése
nem
Alkalmazhatóság
5-kiváló
Elérhetőség
5-kiváló
Ismertség
3-közepes
Erősségek

Bioszén előállításához szükséges anyagokat (növényi hulladék) könnyű beszerezni.
A bioszén talajjavító hatása nem csak a savasodás csökkentésére korlátozódik, hanem javítja a talaj szerkezetét, termékenységét, élőhelyet biztosít mikróbák számár.

Gyengeségek

A bioszén nehézfémet és PAH-ot tartalmazhat.

Lehetőségek

Bioszén alkalmazása talajjavításra hosszútávú szabadföldi kísérletben.

Veszélyek

Befolyásolhatja a természetes nitrogén ciklust.

A terület neve
Dél-Kína
Alkalmazás helye, ország
Kína
Alkalmazás helye, város
Jiangxi
Alkalmazás fázisa
Demonstráció
Területhasználat
  • Egyéb
Egyéb területhasználat
350g földminta,
Összefoglaló az alkalmazásról

Inkubációs kísérletben vizsgálták különböző biomassza eredetű bioszén hatását Dél-Kínából származó, savanyú, rossz minőségű talajok javítására, 15-30 t/ha-al egyenértékű bioszén adagolással, rövid távon.
Mung babból, mogyoróból és faba babból előállított bioszén 0,68 ; 0,67
és 0,49 egységgel növelték a talajok pH-ját a kezeletlenhez képest. A nem hüvelyes növényekből előállított bioszén (repce, rizs, kukorica és búza sorrendben 0,35; 0,23; 0,16 és 0,10 egységgel növelték a talajok pH-ját.

Talajromlási folyamat
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták
  • Kémiai degradáció
  • Savanyodás
Publikációk

Yuan, J.H., Xu, R.K., Wang, N., Li, J.Y., 2011b. Amendment of acid soils with crop
residues and biochars. Pedosphere 21, 302–308.

Referenciák

BME környezetmérnök MSc: Környezeti mikrobiológia és biotechnológia órai anyag -Dr. Feigl Viktória, Dr. Molnár Mónika

Adatlap azonosító (eredeti)
1814
Bevivő
Zoboki Bálint
Státusz
Publikált
Adatlap típusaTalajjavítási technológia
Létrehozás
Módosítás