Adatszolgáltató

Szervezet/Adatszolgáltató neve 
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve 
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória

Elérhetőség

Telefon/fax 
+36-1-4632347
Technológia fő adatlapja
Technológia neve 
Savanyú talajok javítása növényi hulladékkal és bioszénnel
Technológia angol neve 
Amendment of acid soils with crop residoues and biochar
Kifejlesztés országa 
Kína
A fejlesztés fázisa  
közvetlenül demonstráció előtt

A fejlesztés finanszírozása

Fejlesztés kezdete 
2010
Alkalmazási kör
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható 
  • Kémiai degradáció
  • Savanyodás

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
talaj pH értékének növekedése 10 g kg −1 bioszén adagolás hatására
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
pH
Jellemző kezdeti érték 
4.21
Maximális kezdeti érték 
4.54
Jellemző végérték 
4.61
Maximális végérték 
4.88
Talajromlási folyamat, amire alkalmazható 
  • Egyéb degradáció

Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése

A környezeti kockázatot jellemző mérőszám 
Kation cserélő kapacitás
A környezeti kockázatot jellemző mérőszám mértékegysége 
cmol/kg
Jellemző kezdeti érték 
8.72
Maximális kezdeti érték 
9.94
Jellemző végérték 
10.05
Maximális végérték 
10.82
Technológiára vonatkozó információ
Környezeti elem/fázis, amelyre a módszer alkalmazható 
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia típusa 
Egyszerű
Technológia alapja 
Fizikai-kémiai
A technológia általános ismertetése 

Savanyú talajok javítására alkalmazott növényi hulladék és ezekből előállított bioszén. A bioszenet pirolízissel állítják elő. Rizst és szójabab növényi hulladékát és ezek bioszenét alkalmazták. 350 g levegőn szárított talajhoz kevertek átlagosan 10-20 g/kg bioszenet. Mung babból, mogyoróból és faba babból előállított bioszén 0,68 ; 0,67 és 0,49 egységgel növelték a talajok pH-ját a kezeletlenhez képest. A nem hüvelyes növényekből előállított bioszén (repce, rizs, kukorica és búza sorrendben 0,35; 0,23; 0,16 és 0,10 egységgel növelték a talajok pH-ját.

A technológia újdonsága 

Talaj termékenység és talaj savasság csökkentés szempontjából a hüvelyes növényekből előállított bioszén hatékonyabb volt a talaj pH növekedés és CEC kapacitás növelésében a nem hüvelyes növényekből előállított bioszénnel szemben.

Technológia besorolása
A technológia típusa 
  • Talajjavítás bioszénnel
  • Talajjavítás növényi alapanyagok feldolgozásából származó hulladékból készült bioszénnel
Technológia-monitoring
Technológiai paraméterek 
pH
Kation/anioncserélő kapacitás
Növény kémiai összetétel
Egyéb
Egyéb technológiai paraméter 

-bioszén tömeg
-bioszén anyagi összetétel

Környezetmonitoring helye 
Telítetlen (teljes) talaj
Technológia költségei
Beruházási költség 
5.000.000 - 10.000.000 HUF
Fajlagos müködtetési költség 
5 000 - 10 000 HUF
Fajlagos energia költség 
5 000 - 10 000 HUF
Fajlagos anyagköltség 
100 000 HUF felett
Fajlagos munkaerőköltség 
20 000 - 50 000 HUF
Fajlagos összköltség 
100 000 HUF felett
SWOT (értékelés osztályzattal)
Költség 
3-közepes
Időigény 
3-közepes
Helyigény 
4-kicsi
Munkaigény 
3-közepes
Felszerelés, műszerigény 
3-közepes
Szakember-igény 
3-közepes
Környezeti és munkahelyi kockázatok 
4-kicsi
Célérték teljesítésének képessége 
5-nagyon nagy
Környezethatékonyság 
5-nagyon nagy
Költséghatékonyság 
5-kiváló
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése 
nem
Alkalmazhatóság 
5-kiváló
Elérhetőség 
5-kiváló
Ismertség 
3-közepes
SWOT (szöveges értékelés)
Erősségek 

Bioszén előállításához szükséges anyagokat (növényi hulladék) könnyű beszerezni.
A bioszén talajjavító hatása nem csak a savasodás csökkentésére korlátozódik, hanem javítja a talaj szerkezetét, termékenységét, élőhelyet biztosít mikróbák számár.

Gyengeségek 

A bioszén nehézfémet és PAH-ot tartalmazhat.

Lehetőségek 

Bioszén alkalmazása talajjavításra hosszútávú szabadföldi kísérletben.

Veszélyek 

Befolyásolhatja a természetes nitrogén ciklust.

Konkrét megvalósult alkalmazások
A terület neve 
Dél-Kína
Alkalmazás helye, ország 
Kína
Alkalmazás helye, város 
Jiangxi
Alkalmazás fázisa 
Demonstráció
Egyéb területhasználat 
350g földminta,
Összefoglaló az alkalmazásról 

Inkubációs kísérletben vizsgálták különböző biomassza eredetű bioszén hatását Dél-Kínából származó, savanyú, rossz minőségű talajok javítására, 15-30 t/ha-al egyenértékű bioszén adagolással, rövid távon.
Mung babból, mogyoróból és faba babból előállított bioszén 0,68 ; 0,67
és 0,49 egységgel növelték a talajok pH-ját a kezeletlenhez képest. A nem hüvelyes növényekből előállított bioszén (repce, rizs, kukorica és búza sorrendben 0,35; 0,23; 0,16 és 0,10 egységgel növelték a talajok pH-ját.

Talajromlási folyamat 
Talajromlási folyamat, amire alkalmazták 
  • Kémiai degradáció
  • Savanyodás
Publikáció, referencia
Publikációk 

Yuan, J.H., Xu, R.K., Wang, N., Li, J.Y., 2011b. Amendment of acid soils with crop
residues and biochars. Pedosphere 21, 302–308.

Referenciák 

BME környezetmérnök MSc: Környezeti mikrobiológia és biotechnológia órai anyag -Dr. Feigl Viktória, Dr. Molnár Mónika

Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti) 
1814
Bevivő 
Zoboki Bálint
Státusz 
Publikált
Adatlap típusa 
Talajjavítási technológia
Létrehozás 
2016-04-05
Módosítás 
2018-06-22