Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Technológia fő adatlapja
A fejlesztés finanszírozása
Alkalmazási kör
- Kémiai degradáció
- Savanyodás
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
- Egyéb degradáció
Csökkentendő környezeti kockázat jellemzése
Technológiára vonatkozó információ
Savanyú talajok javítására alkalmazott növényi hulladék és ezekből előállított bioszén. A bioszenet pirolízissel állítják elő. Rizst és szójabab növényi hulladékát és ezek bioszenét alkalmazták. 350 g levegőn szárított talajhoz kevertek átlagosan 10-20 g/kg bioszenet. Mung babból, mogyoróból és faba babból előállított bioszén 0,68 ; 0,67 és 0,49 egységgel növelték a talajok pH-ját a kezeletlenhez képest. A nem hüvelyes növényekből előállított bioszén (repce, rizs, kukorica és búza sorrendben 0,35; 0,23; 0,16 és 0,10 egységgel növelték a talajok pH-ját.
Talaj termékenység és talaj savasság csökkentés szempontjából a hüvelyes növényekből előállított bioszén hatékonyabb volt a talaj pH növekedés és CEC kapacitás növelésében a nem hüvelyes növényekből előállított bioszénnel szemben.
Technológia besorolása
- Talajjavítás bioszénnel
- Talajjavítás növényi alapanyagok feldolgozásából származó hulladékból készült bioszénnel
Technológia-monitoring
-bioszén tömeg
-bioszén anyagi összetétel
Technológia költségei
SWOT (értékelés osztályzattal)
SWOT (szöveges értékelés)
Bioszén előállításához szükséges anyagokat (növényi hulladék) könnyű beszerezni.
A bioszén talajjavító hatása nem csak a savasodás csökkentésére korlátozódik, hanem javítja a talaj szerkezetét, termékenységét, élőhelyet biztosít mikróbák számár.
A bioszén nehézfémet és PAH-ot tartalmazhat.
Bioszén alkalmazása talajjavításra hosszútávú szabadföldi kísérletben.
Befolyásolhatja a természetes nitrogén ciklust.
Konkrét megvalósult alkalmazások
- Egyéb
Inkubációs kísérletben vizsgálták különböző biomassza eredetű bioszén hatását Dél-Kínából származó, savanyú, rossz minőségű talajok javítására, 15-30 t/ha-al egyenértékű bioszén adagolással, rövid távon.
Mung babból, mogyoróból és faba babból előállított bioszén 0,68 ; 0,67
és 0,49 egységgel növelték a talajok pH-ját a kezeletlenhez képest. A nem hüvelyes növényekből előállított bioszén (repce, rizs, kukorica és búza sorrendben 0,35; 0,23; 0,16 és 0,10 egységgel növelték a talajok pH-ját.
- Kémiai degradáció
- Savanyodás
Publikáció, referencia
Yuan, J.H., Xu, R.K., Wang, N., Li, J.Y., 2011b. Amendment of acid soils with crop
residues and biochars. Pedosphere 21, 302–308.
BME környezetmérnök MSc: Környezeti mikrobiológia és biotechnológia órai anyag -Dr. Feigl Viktória, Dr. Molnár Mónika