Olajtartalmú fúróiszapok talajba juttatással történő ártalmatlanítása (Homoktalajok víztartóképességének javítására)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Technológia neveOlajtartalmú fúróiszapok talajba juttatással történő ártalmatlanítása (Homoktalajok víztartóképességének javítására)
Technológia angol neve
Drilling waste managemant (Land application)
Kifejlesztés országa
Franciaország
A fejlesztés fázisa
alkalmazott
Hulladék EWC kódszáma
  • 13 OLAJHULLADÉKOK ÉS FOLYÉKONY ÜZEMANYAGOK HULLADÉKAI (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat)
  • 13 07 folyékony üzemanyagok hulladékai
  • 13 07 03* egyéb üzemanyagok (ideértve a keverékeket is)
Alapanyag (hulladék) homogenitására vonatkozó információk
Vegyi anyag keverék
Minőségileg elfogadható alapanyag szennyezettség leírása (a konkrét gyártás/feldolgozás körülményei között)

fémszennyezettség

Minőségileg elfogadható alapanyag szennyezettség leírása, szennyező komponensek is, a konkrét végtermék használata szempontjából

szervetlen vegyületek

Kezelhető hulladék halmazállapota
Szilárd
Folyékony
Technológia típusa
Egyszerű
Technológia alapja
Kémiai
Biológiai
Ökológiai
A technológia általános ismertetése

A talajban a fúrási hulladékok alkalmazásának célja, hogy a talaj természetes mikrobiális populációi bontsák, átalakítsák, és asszimilálni tudják a hulladékok összetevőit a bejuttatási helyen.

A technológia újdonsága

Az olajtartalmú hulladék környezetre nem károsan, és alkalmanként környezet számára hatékonyan felhasználható.

A technológia típusa
  • Biológiai technológiák
  • Talajba injektálás
Technológiai paraméterek
Mozgatott talajmennyiség
Mozgatott vízmennyiség
Biológiai aktivitás
Szennyezőanyag mennyisége
Hőmérséklet
pH
Kibocsátott víz/mosóvíz/szennyvíz szennyezőanyag-koncentrációja
Környezetmonitoring helye
Telítetlen (teljes) talaj
Felszín alatti víz
Csurgalékvíz
Beruházási költség
200.000 - 500.000 HUF
Fajlagos müködtetési költség
0 - 500 HUF
Fajlagos energia költség
500 - 1 000 HUF
Fajlagos munkaerőköltség
0 - 500 HUF
Fajlagos összköltség
nincs rá becslés
Költség
4-kicsi
Időigény
2-nagy
Helyigény
0-nem releváns
Munkaigény
2-nagy
Felszerelés, műszerigény
3-közepes
Szakember-igény
4-kicsi
Környezeti és munkahelyi kockázatok
2-nagy
Célérték teljesítésének képessége
0-nem releváns
Környezethatékonyság
4-nagy
Költséghatékonyság
4-jó
Hasznosítható melléktermék keletkezése
nem
Ártalmatlanítást igénylő melléktermék keletkezése
nem
Automatizálhatóság / távvezérelhetőség
nem
Alkalmazhatóság
4-jó
Elérhetőség
5-kiváló
Ismertség
3-közepes
Erősségek

Környezetbarát
Költséghatékony
Enargiatékéros
Újrahasznosítás

Gyengeségek

Időigényes
Folyamatos megfigyelést igényel
Sok előkészületet igényel
Nagy földterületet igényel
Talajspecifitás

Lehetőségek

Környezetszennyezés csökkentése
Használhatatlanná vált földterületek remediációja

Veszélyek

Mikroorganizmusok számára káros lehet
Növényzetre káros lehet
Talajszáradást okozhat

A terület neve
Colorado
Alkalmazás helye, ország
Egyesült Államok
Alkalmazás helye, város
Colorado
Alkalmazás kezdő időpontja
1995
Alkalmazás befejező időpontja
1995
Alkalmazás fázisa
Demonstráció
Összefoglaló az alkalmazásról

A hulladékkal kevert talaj egy méter vastagságot ért el, havonta öntözték (a 10% és 15% közötti nedvességszint megtartásához) és szántották, illetve műtrágyával kezelték. Ezt mindaddig folytatták, amíg a szénhidrogén szint el nem érte a hatóságok által meghatározott értéket. A művelet folyamán végig megfigyelték a talajvíz illetve a talaj változásait, hogy nincs-e negatív hatással a talajban lévő organizmusokra, és hogy zavartalan a talaj rehabilitációs folyamata. A tőkeköltségek (amik a kezelést nem tartalmazzák) az első 8 hónapban megtérültek.

Hulladék
Hulladék EWC kódszáma
  • 13 OLAJHULLADÉKOK ÉS FOLYÉKONY ÜZEMANYAGOK HULLADÉKAI (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat)
  • 13 07 folyékony üzemanyagok hulladékai
  • 13 07 03* egyéb üzemanyagok (ideértve a keverékeket is)
Publikációk

Bansal, K.M., and Sugiarto, 1999, 'Exploration and Production Operations - Waste Management A Comparative Overview: U.S. and Indonesia Cases,' SPE 54345, SPE Asia Pacific Oil and Gas Conference, Jakarta, Indonesia, April 20-22.

Callahan, M.A., A.J. Stewart, C. Alarcon, and S.J. McMillen, 2002, 'Effects of Earthworm (Eisenia Fetida) and Wheat (Triticum Aestivum) Straw Additions on Selected Properties of Petroleum-Contaminated Soils,' Environmental Toxicology and Chemistry, Vol. 21, No. 8, pp. 1658-1663.

Cole, E., and S. Mark, 2000, 'E&P Waste: Manage It Cost Effectively through Land Farming,' World Oil, August Vol. 221, No. 8 (Available at: http://www.worldoil.com/magazine/magazine_detail.asp?ART_ID=1145 EandP.)

E&P Forum, 1993, 'Exploration and Production (E&P) Waste Management Guidelines,' Report No. 2.58/196, September.

Morillon, A., J.F. Vidalie, U.S. Hamzah, S. Suripno, and E.K. Hadinoto, 2002, 'Drilling and Waste Management', SPE 73931, presented at the SPE International Conference on Health, Safety, and the Environment in Oil and Gas Exploration and Production, March 20-22.

Smith, M., A. Manning, and M. Lang, 1999, 'Research on the Re-use of Drill Cuttings Onshore,' November 11 (Available at: http://www.bmtcordah.com/_downloads/Re-use%20of%20Drill%20Cuttings%20On….)

Adatlap azonosító (eredeti)
974
Bevivő
Rozsnyik Borbála
Státusz
Publikált
Adatlap típusaHulladékkezelési technológia
Létrehozás
Módosítás