Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
A módszer fő adatlapja
Szennyezőanyagok
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- egyéb szervetlen
A módszer méréstechnikai jellemzése
A módszer alkalmazhatósága
Kivitelezés feltételei
Kivitelezés költségei
A módszer részletes ismertetése
A létesítményekből (pl atomerőműből) meghibásodás során kikerülő rádioaktív anyagok általában igen kis koncentrációban (<1 ppm) vannak jelen a talajvízben, ezért a mintavételi technológiát úgy alakítottuk ki, hogy a vízben oldott ionok koncentrálódjanak a mintában. A mintavevő ioncserélő gyantával töltött oszlopon gyűjti az ionokat 36 óránként 1-1 liter talajvizet szívattyúz át a gyantán.
Atomerőművi kibocsátás ellenőrzése, a szivárgási helyek meghatározása
Szennyezésterjedési modellek felállítása
1 ppt koncentrációtartományban csökkent hatásfok
A mintavevő rendszer ciklikusan 1-1 liter talajvizet szívattyúz át a gyantákon tipikusan 36 órás időközönként (beállítható más mintázási gyakoriság is), így a két hónapos üzemelés alatt 60 liter vízből kötődnek meg az oldott ionok. A berendezés automatikusan leáll, ha a gyanták telítődnek, a leállás idejét és az addig átfolyt víz mennyiségét a vezérlő egység rögzíti.A mintavételt követően a gyantán kötött ionokat laboratóriumban eluáljuk, majd a kapott koncentrált eluátumok gamma-, 14C, 90Sr és transzurán-aktivitását mérjük.
SWOT (értékelés osztályzattal)
SWOT (szöveges értékelés)
A mintavevő előnye az alkalmankénti mintavételhez képest, hogy 2 hónapi folyamatos működése során integrált átlagmintavételt végez, amely folyamatos adatsorokat szolgáltat és az epizódszerű kibocsátások is detektálhatók a segítségével. Az ionok koncentrálódása miatt rövidebb a mérési idő és nagyobb a mérési pontosság. Kevés felügyeletet igényel, jól kontrollálható.
A 14C anioncserés mintavételkor korrekciós faktort szükséges bevezetni, mert bár csak kis mértékben, de szisztematikusan alacsonyabb radiokarbon-tartalmat adnak az ioncserével begyűjtött minták a valóshoz képest.
Radioaktív anyagok esetén szokásos módon kell eljárni.
Egyéb információk, referenciák
http://www.isotoptech.com
Svingor É.; Molnár M.; Palcsu L.; Veres M.; Pintér T.; Köves L.:
/Monitoring system with automatic sampling units in the surroundings
Paks NPP./ Czechoslovak Journal of Physics *56* (1) 133-139, 2006
Svingor, É., Molnár M., Palcsu, L. (2006) Monitoring systems with automatic sampling units in the surroundings of Paks NPP. ATOMKI, Bebrecen
Veres M. (2006) Környezeti monitorozó rendszer üzemeltetése a Paksi Atomerőmű Rt területén. IZO/P/04/03 Isotoptech Zrt., Debrecen
Janovics R., Molnár M., Svingor É., Veres M., Somogyi I., Braun M., Stefánka Zs. (2008) IV. Kárpátmedencei Környezetvédelmi Konferencia, pp. 249-255
Konkrét megvalósult alkalmazások
A demonstráció egyértelműen igazolta, hogy az ioncserélő gyanták megkötési hatásfoka az 1 ppb feletti koncentráció-tartományban általában közel 100%-os. A megkötési hatásfok a ppt tartományban is csak kivételesen csökken 50% alá. A módszer jól reprodukálható. A gyengén kötődő ionokat leszoríthatják az erősebben kötődők, emiatt korrekciós faktorokra lehet szükség.