Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- fémek
A a stabilizálószer hatására összetett folyamatok játszódnak le a talajban, melyek során a fémek oldhatósága, mobilitása, biológiai felvehetősége, és ezáltal toxicitásának mértéke is változik. Ezen folyamatok könnyen nyomon követhetőek kisméretű mikrokozmoszokkal, melyekkel modellezni tudjuk az adott talaj/meddőanyag és a stabilizálószer kölcsönhatását. A módszer egyszerű, nagy számú stabilizálószer kipróbálható. A folyamatok ellenőrzésére időnként mintát veszünk, a mobilis, hozzáférhető fémtartalmat analitikai vagy környezettoxikológiai mérésekkel vizsgáljuk.
Fémmel szennyezett talajok esetén stabilizálószerek hatásának vizsgálatára.
Kis mennyiségű mintával dolgozunk, ezért megfelelő mintavételre és homogenizálásra van szükség.
A talajokat 1-2 kg-os edényekbe helyeztük, a nedvességtartalmat a kapilláris víztartó képesség 60%-ának megfelelő értékre állítottuk be. A stabilizálószerrel kezelt mikrokozmoszok termosztát-szekrényében kerültek elhelyezésre. A talajmintákat 25 °C-on inkubáltuk, kéthónaponként átkevertük, víztartalmát pótoltuk. A kísérlet nyomon követéséhez bizonyos időközönként az inkubált talajmintákból homogenizálás után mintát vettünk.
Kis helyigényű, kicsi a beruházási költsége, bármilyen egyszerű edényben kivitelezhető. Jó a környezeti realitása, nem szükséges hozzá szakképzett személyzet, csak locsolást igényel. Nagy számú mikrokozmosz készíthető el egyszerre, így sokféle stabilizálószer kipróbálására, illetve párhuzamosok létrehozására is lehetőséget nyújt.
A stabilizálószerek hatását legalább 1,5-2 évig érdemes követni, hogy azok hosszú távú hatásáról is információt szerezzünk, ugyanis időigényes, míg a stabilizálószerek hatására megbomlott egyensúly újra beáll a talajban. Ezen felül azt tekinthetjük jó stabilizálószernek, mely hatását hosszú távon is megőrzi. A kis mintamennyiség miatt fontos a reprezentatív minta. Laboratóriumi körülmények között, termosztátban a természetes hatások nem érik a talajt pl. hőmérséklet ingadozások, természetes esővíz.
A mikrokozmoszok bármilyen más talajremediációs technológia, illetve a talajban lejátszódó egyéb folyamatok nyomon követésére alkalmas.
A módszernek nincs különösebb veszélye.
Feigl Viktória: Toxikus fémekkel szennyezett talajok stabilizációja
Kísérletek integrált fitoremediációhoz, Diplomamunka 2005
Atkári Á.: Toxikus fémekkel szennyezett Gyöngyösoroszi talajok stabilizációja. Diplomamunka 2006
Feigl, V., Atkári, Á., Anton, A., Gruiz, K. (2007) Chemical stabilisation combined with phytostabilisation applied to mine waste contaminated soils in Hungary, Advanced Materials Research, 20–21, 315–318
Kémiaival kombinált fitostabilizációs technológia előkísérleteként a megfelelő stabilizálószer kiválasztásához laboratóriumi mikrokozmoszban fémtartalmú pataküledékkel szennyezett mezőgazdasági talajt és bányászati meddőanyagot kezeltünk vörösiszappal, vas-mangán hidroxid tartalmú ivóvíztistítási csapadékkal és tatai pernyével. Minden adalékanyag csökkentette a fémek mobilitását, azonban a már korábban kipróbált oroszlányi pernyéhez képest kevésbé voltak hatékonyak.
Kémiaival kombinált fitostabilizációs technológia előkísérleteként a megfelelő stabilizálószer kiválasztásához laboratóriumi mikrokozmoszban fémtartalmú pataküledékkel szennyezett mezőgazdasági talajt kezeltünk kétféle oroszlányi pernyével 1,2 és 5 tömegszázalékban. A pernye a vízzel kioldható fémtartalmakat >99%-kel lecsökkentette, a talajok toxikussága csökkent. Minél nagyobb mennyiségben adagoltuk a stabilizálószert a hatás annál jobb.
Kémiaival kombinált fitostabilizációs technológia előkísérleteként a megfelelő stabilizálószer kiválasztásához laboratóriumi mikrokozmoszban fémtartalmú pataküledékkel szennyezett mezőgazdasági talajt kezeltünk alginittel, lignittel, nyersfoszfáttal, mész-hidráttal és e négy adalékanyag keverékével. Legjobbnak a mész, illetve a négy adalékanyag együttes alkalmazása bizonyult. A lignit megnövelte a fémek mobilitását.
Kémiaival kombinált fitostabilizációs technológia előkísérleteként a megfelelő stabilizálószer kiválasztásához laboratóriumi mikrokozmoszban fémtartalmú pataküledékkel szennyezett mezőgazdasági talajt és bányászati meddőanyagokat többféle pernyével, pernye+mész keverékkel, illetve vasreszelékkel. A perye+mész kombinációja hatékonyan csökkenti le a fémek mobilitását, azonban megnöveli az As mobilitását. A vasreszelék a megnövekedett mobilitású arzén kiextrahálható mennyiségét csökkenti.