Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
A módszer fő adatlapja
Szennyezőanyagok
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- fémek
- Nem vegyi anyag
A módszer alkalmazhatósága
Kivitelezés feltételei
Kivitelezés költségei
A módszer részletes ismertetése
A miniliziméteres mérés célja, hogy megállapítsuk, mekkora mértékben képesek a különböző stabilizáló szerek különböző mennyiségben a talajhoz adva csökkenteni a toxikus fémek mobilitását, illetve mi történik, ha a rendszer meglúgosodik. A stabilizálószerrel kezelt, illetve kezeletlen kontroll talajokat átfolyásos oszlopokba töltve lúgos (pH=8) oldattal locsoljuk. Analitikai módszerrel mérhető a csurgalékvíz toxikus fém tartalma.
Alkalmazható fémmel szennyezett talajok stabilizációjának vizsgálatára.
A különböző fémek kimutatási határai.
A könnyen betömörödő talajok vagy esetleges csapadékkiválás esetén az átfolyási idő nagy mértékben megnövekedhet.
A kis mennyiségű minta akkor reprezentatív, ha átgondolt mintavétel után, homogenizált mintából dolgozunk.
A Schachtschabel féle üvegcsőbe Witte féle porcelánlemezt helyezünk, majd erre selyemszita szövetet vágunk ki és rakunk rá. 40 g talajt helyezünk az oszlopba, majd erre egy kör alakúra vágott szúnyogháló darabot teszünk. Ezeket ismételgetve összesen 200 g talajt mérünk be de a legtetejére nem teszünk hálót. Az így elkészült oszlopokhoz elkészítjük a 0,14 mol/dm3 nátrium-karbonát és 0,25 mol/dm3 nátrium-hidroxid tartalmú oldatot és minden oszlopra pipettával 50 ml-t töltünk. Az elején, míg nem nedvesedett át a talaj, addig locsoljuk, míg a lecsöpögő víz mennyisége az Erlenmeyer lombikban körülbelül 50 ml lesz. Ez lesz az első frakció.
A későbbiekben 50 ml-enként öntözzük és megmérjük a csurgalékvíz mennyiségét. A frakciók fémtartalmát például ICP-atomabszorpciós módszerrel meghatározzuk.
SWOT (értékelés osztályzattal)
SWOT (szöveges értékelés)
A mérés erőssége, hogy alacsony költségű, egy embernek napi körülbelül oszloponként 5-10 percet kell csak időben ráfordítani, de jó, ha naponta legalább egyszer történik mintavétel(előfordulhat napi több mintavétel is). A felszerelés, műszerigénye kicsi, összeszereléséhez, illetve a mintavételhez nincs szükség szakemberre.
Időigényesebb az oszlopok összeállítása, ugyanis az oszlop aljára helyezendő Witte-féle porcelán korongot, melynek feladata a talajszemcsék visszatartása, nehéz beleilleszteni a csőbe. Az üvegoszlop törékeny. A lúgos oldattal csak szimulálja az rendszer esetleges lúgosodását, így nem teljesen ugyanazok a hatások érik a talajt, mint a környezetben. A csurgalékvíz további analízisére van szükség.
Stabilizáció vizsgálatán kívül a miniliziméterek átfolyásos talajreaktorként széleskörűen alkalmazhatóak technológia tervezéséhez vagy monitoringjához.
Nincsenek különösebb veszélyek, az oszlopok nem megfelelő kezelés esetén eltörhetnek, erősen szennyezett talajok esetén a csurgalékvíz is erősen szennyezett lehet, melyet körültekintéssel kell kezelni.
Egyéb információk, referenciák
A módszer jelentőssége, hogy laboratóriumi körülmények között modellezzük, hogy mi történik, ha a stabilizált rendszer meglúgosodik. A módszerrel pontosabb képet kapunk a fémek mobilitásának változásáról a talajban, mint egy egyszerű extrakcióval.
Bertalan Zsuzsanna: Toxikus fémekkel szennyezett bányászati meddő stabilizációja pernyével és mésszel (Diplomamunka)
Konkrét megvalósult alkalmazások
Bányabérci meddőanyagra vizsgáltuk, hogy hogyan változik a fémek mobilitása, ha a rendszer meglúgosodik. Vasreszeléket alkalmaztunk reaktív gátként a mobilis fémek visszaszorítására.
Képek
