Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- Nem vegyi anyag
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- fémek
A miniliziméteres mérés célja (és egyben újdonsága), hogy megállapítsuk, mekkora mértékben képesek a különböző stabilizáló szerek különböző mennyiségben a talajhoz adva csökkenteni a toxikus fémek mobilitását. A stabilizálószerrel kezelt, illetve kezeletlen kontroll talajokat átfolyásos oszlopokba töltve esővizet szimulálva CaCl2-os (0,16 mmol) vizes oldattal locsoljuk, a frakciók gyűjtése között elárasztva tartjuk. Analitikai módszerrel mérhető a csurgalékvíz toxikus fém tartalma.
Alkalmazható fémmel szennyezett talajok stabilizációjának vizsgálatára.
A különböző fémek kimutatási határai.
A könnyen betömörödő talajok vagy esetleges csapadékkiválás esetén az átfolyási idő nagy mértékben megnövekedhet.
A kis mennyiségű minta akkor reprezentatív, ha átgondolt mintavétel után, homogenizált mintából dolgozunk.
A Schachtschabel féle üvegcsőbe Witte féle porcelánlemezt helyezünk, majd erre selyemszita szövetet vágunk ki és rakunk rá. 200 g talajt mérünk be. Az így elkészült oszlopokhoz elkészítjük a 0,16 mMol-s CaCl2-os oldatot és a közlekedő edények elvén CaCl2 oldattal telítésig feltöltjük az oszlopokat. 20 cm víznyomást alkalmazunk. Az oszlopokról 50 ml-es lejövő frakciókat gyűjtünk, a megfelelő mennyiség lejötte után Mohr-szórítóval zárjuk az oszlop alján található gumicsövet. A csurgalékvíz minták analízisre kerülnek.
A későbbiekben 50 ml-enként öntözzük és megmérjük a csurgalékvíz mennyiségét. A frakciók fémtartalmát például ICP-atomabszorpciós módszerrel meghatározzuk.
A mérés erőssége, hogy alacsony költségű, egy embernek napi körülbelül oszloponként 5-10 percet kell csak időben ráfordítani, de jó, ha naponta legalább egyszer történik mintavétel(előfordulhat napi több mintavétel is). A felszerelés, műszerigénye kicsi, összeszereléséhez, illetve a mintavételhez nincs szükség szakemberre.
Időigényesebb az oszlopok összeállítása, ugyanis az oszlop aljára helyezendő Witte-féle porcelán korongot, melynek feladata a talajszemcsék visszatartása, nehéz beleilleszteni a csőbe. Az üvegoszlop törékeny. A CaCl2 oldat csak szimulálja az esővizet, így nem teljesen ugyanazok a hatások érik a talajt, mint a környezetben. A csurgalékvíz további analízisére van szükség.
Stabilizáció vizsgálatán kívül a miniliziméterek átfolyásos talajreaktorként széleskörűen alkalmazhatóak technológia tervezéséhez vagy monitoringjához.
Nincsenek különösebb veszélyek, az oszlopok nem megfelelő kezelés esetén eltörhetnek, erősen szennyezett talajok esetén a csurgalékvíz is erősen szennyezett lehet, melyet körültekintéssel kell kezelni.
A módszer jelentőssége, hogy laboratóriumi körülmények között modellezzük az esővíz kilúgzó hatását. Két hét alatt egy teljes évnyi esővíz modellezhető. A módszerrel pontosabb képet kapunk a fémek mobilitásának változásáról a talajban, mint egy egyszerű extrakcióval.
Atkári Ágota, Feigl Viktória: Fémek mobilitásának vizsgálata talajban szakaszos és folyamatos kivonással – a két módszer összehasonlító értékelése, MOKKA Tanulmány
Vizsgáltuk, hogy kétféle oroszlányi pernye 1, 2 és 5 tömegszázalékban történő hozzáadására hogyan változik a toxikus fémek mobilitása és a pH szennyezett mezőgazdasági talajokban. Az adalékanyagok hozzáadására a fémek koncentrációja a csurgalékvízben jelentősen lecsökkent, minél nagyobb mennyiségben adagoltuk a pernyét, annál nagyobb mértékben.
Vizsgáltuk, hogy alginit, lignit, mész-hidrát, nyersfoszfát és e négy adalékanyag keverékének hozzáadására hogyan változik a toxikus fémek mobilitása és a pH szennyezett mezőgazdasági talajokban. Az adalékanyagok hozzáadására a fémek koncentrációja a csurgalékvízben jelentősen lecsökkent, kivéve a lignit esetén, mely a legtöbb fém mobilitását megnövelte.