Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- Nem vegyi anyag
A ciklodextrinek királis molekulák. Forgatóképességük a koncentrációval arányos, de függ az anyagi minőségtől is (a ciklodextrin-származék típusától. A vizes talajkivonatban vagy technológiából származó talajvízben megmérjük a forgatóképességet, és kalibráció alapján számítjuk a ciklodextrin-koncentrációt.
A talajok bioremediációjának kedvelt segédanyagai a ciklodextrinek, melyek javítják a szerves szennyezőanyagok biológiai hozzáférhetőségét. Koncentrációjuk meghatározása a technológia során fontos információt jelent arra vonatkozóan, hogy továbbterjedt-e a talajban, degradálódott-e atalajmikrobák tevékenysége következtében. Ugyancsak fontos lehet a ciklodextrin-származékokkal segített talajmosási eljárásokban.
10-15 g talajt extrahálunk 50 ml vízzel, majd megmérjük a forgatását Na lámpával 589 nm-en. A kalinrációs egyenes alapján kiszámítjuk a koncentrációt. A leggyakrabban előforduló ciklodextrin-féleségek specifikus forgatóképessége: Béta-ciklodextrin: +141o, hidroxipropil-béta-ciklodextrin:+129o, random metilezett béta-ciklodextrin: +158o
Egyszerű, közvetlen módszer. Nem zavarja a talaj szervesanyag-tartalma, sem a szokásos szennyezőanyagok, pl. PAH vegyületek. Nem befolyásolja az eredményt a minta turbiditása (zavarossága). Gyorsabb, mint az egyébként elterjedt HPLC. Nincs szükség hosszas mintaelőkészítésre, mivel a talaj szerves anyagai nem zavarják a mérést.
Minden egyes ciklodextrin-féleségre külön kalibrációra van szükség. Nem derül ki az eredményből, ha a biodegradáció következtében megváltozott a szerkezet (ami másik kalibrációt kívánna meg).
A polariméter nem része egy általános analitikai labor felszerelésének.
Viglianti, Christophe; Hanna, Khalil; De Brauer, Christine; Germain, Patrick (2006) Removal of polycyclic aromatic hydrocarbons from aged-contaminated soil using cyclodextrins: Experimental study.Environmental Pollution (Amsterdam, Netherlands), 140(3), 427-435
4-féle PAH-vegyületekkel szennyezett gázgyári talajt vizsgáltak (homoktalaj, meszes talaj, erdőtalaj, réti talaj). Tapasztalataik szerint a HPBCD nem adszorbeálódott a talajokon, de a RAMEB és az alfa-ciklodextrin igen.