Az eleveniszapban lévő mikoorganizmusok nitrifikácógátlásának meghatározása

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Módszer neveAz eleveniszapban lévő mikoorganizmusok nitrifikácógátlásának meghatározása
Módszer angol neve
Nitrification inhibition of waste-water activated sludge microbes
A fejlesztés fázisa
alkalmazott
Szabvány száma
MSZ EN ISO 9509
A módszer típusa
Laboratóriumi teszt: Akut toxicitás vizsgálata
Egyéb típus
Nitrifikációgátlás mérése
Toxicitás teszteknél
Légzés: O2 fogyasztás, CO2 termelés, enzimaktivitások, ATP termelés
Egyéb teszt típusnál
nitrifikáció mértéke
Teszt végpontja
Egyéb
Egyéb végpont
nitrátmennyiség
Alkalmazott fajok száma
Több fajt alkalmazó teszt
Egyéb fajok száma
szennyvíziszap
Tesztorganizmus
Egyéb
Egyéb tesztorganizmus
szennyvíziszap
Expozíciós szcenárió
Levegő jellemzése
Teszt időtartama
Rövid idejű = akut
A kivitelezéshez szükséges eszköz/műszer
Ionmentes, vagy desztillált víz, nitrifikáló eleveniszap, tápközeg, referenciainhibitor, tesztanyag törzsoldata
Egyéb szükséges berendezés/segédeszköz
Erlenmeyer-lombik, Pasteur-pipetta, sűrítettlevegő-ellátás, laboratóriumi rázógép, analizálóeszközök, szűrő
Milyen szintű az adatfeldolgozás
Az adatok bevitele személyi számítógépbe, kiértékelés excel vagy más szoftver segítségével
Legalább milyen szakképzettség szükséges a kivitelezéshez
Középfokú (vegyésztechnikus, vegyipari szakmunkás, laboratóriumi asszisztens)
Milyen laboratórium szükséges a kivitelezéshez
Mikrobiológiai laboratórium
A berendezés beszerzési ára
500.000 - 1.000.000 HUF
Munkaerőköltség/mérés
0 - 500 HUF
Összes költség/mérés
1 000 - 2 000 HUF
Rövid lényegretörő leírás, az újdonság magyarázatával

Ez a módszer egy vegyi anyag toxikus hatását méri az eleveniszapban élő nitrifikáló baktériumokra gyakorolt heveny gátló hatás alapján. A gátló hatást 4 órás teszttel határozzák meg. Vegyi anyagon kívül szennyezett környezeti minták tesztelésére is alkalmas módszer. Speciális alkalmzásként segítségével kizárhatóak a nitrifikációt gátló anyagok szennyvízbe vezetése vagy talajra hordása.

A módszer tipikus (javasolt) alkalmazásai

Vízszennyező és talajszennyező anyagok, például peszticidek toxicitásának tesztelése.

A módszer korlátai

A szennyvíziszap baktériumai igen ellenállóak, adaptív képességük a baktériumközösségeken belül is kiemelkedő. Az eredményt kockázafelmérésre történő felhasználásakor alábecsülhetjük a környezeti kockázatot.

Van-e protokoll
igen
Részletes protokoll

A tesztet állandó hőmérsékleten, általában 20°C és 25°C között, portól és mérgező anyagtól mentes légtérbe hajtjuk végre. A tesztelegyet és a vakpróbát párhuzamosan levegőztetjük, ezután meghatározzuk azoknak az oxidált nitrogénvegyületek (nitrát és nitrogén) koncentrációját, melyek az elegyben mért ammóniumvegyületek oxidációjából keletkeztek. A kontrollhoz viszonyítva határozzuk meg az eleveniszap nitrifikációjának gátlását a kezelés (tesztelendő anyag hozzáadás) hatására.

Költség
4-kicsi
Időigény
3-közepes
Munkaigény
2-nagy
Felszerelés, műszerigény
4-kicsi
Szakember-igény
4-kicsi
Környezeti és munkahelyi kockázatok
4-kicsi
Környezeti realitás
3-közepes
Igényeknek megfelelő pontosság
4-jó
Reprodukálhatóság
4-jó
Költséghatékonyság
4-jó
Alkalmazhatóság
4-jó
Elérhetőség
5-kiváló
Ismertség
3-közepes
Erősségek

Egyetlen tesztorganizmus helyett egy közösségre gyakorolt hatást mérhetünk. Kötséghatékony

Gyengeségek

Hosszadalmas. A szennyvíziszap minősége nem állandó, ezért nehezen standardizálható. Szennyezőanyagokhoz adaptálódott szennyvíziszap érzékenysége kicsi.

Lehetőségek

A módszer talajlakó mikroorganizmusokra és más közösségekre is alkalmazható. Több párhuzamossal, és hígitási sorok alkalmazásával, más ökotoxikológiai módszerekhez hasonlóan, felvehetjük a dózis-hatás görét és leolvashatjuk az EC20 és EC50 értékekek.

Veszélyek

Eredmény interpretálásával kapcsolatos problémák vannak.

Munkahelyi: nincs

Publikációk

MSZ EN ISO 9509:1998 Vízminőség. Az eleveniszapban lévő mikroorganizmusok nitrifikáció gátlásának meghatározása vegyi anya-gokkal és szennyvízzel MSZ

MSZ ISO 14238:2004 Talajminőség. Biológiai módszerek. A nitrogénmineralizáció és a nitrifikáció meghatározása talajban, valamint a vegyi anyagok ezen folyamatokra gyakorolt hatása

Alkalmazás helye, ország
Magyarország, nemzetközi
Alkalmazás helye, város
mindenhol
Alkalmazás éve
1998
Alkalmazási terület
Szennyezőanyag jellemzése környezeti elemben/ fázisban/ mintában
Felszíni víz általános jellemzése
Vízi ökoszisztéma jellemzése
Környezeti probléma, amelyre a módszert alkalmazták (régi)
Technológia-monitoring: a célfolyamat előrehaladásának megfigyelése
Környezeti szcenárió, amelyre a módszert alkalmazták
Vízi élőhely: szennyezett
Emberi használatok: felszíni víz - rekreáció
A környezeti elem/fázis, amelyre a módszert alkalmazták
Felszín alatti víz
Felszini vízi üledék
Adatlap azonosító (eredeti)
335
Bevivő
Kossuth Zsuzsanna
Státusz
Publikált
Adatlap típusaBiológiai, ökotoxikológiai felmérési és monitoring módszerek
Létrehozás
Módosítás