Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- ólom
- Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és egyéb policiklikus aromás vegyületek
Az immobilizálható szennyezőanyagot tartalmazó talajt összekeverjük a tesztelendő stabilizálószerrel (lehetőleg több koncentrációban) és a kezelt talajt cserepekbe vagy virágládákba töltjük. Legalább 2 kg-os mikrokozmoszokat készítünk. A mikrokozmoszokból előre megtervezett időszakonként átlagmintát veszünk, és a kivett talajmintából meghatározzuk a szennyezőanyagtartalmat, illetve a különböző mozgékonyságú szennyezőanyagfajták mennyiségét (pl. vízoldható, savoldható, lúgoldható, különböző erősségű savakban oldódó, ciklodextrin-oldattal kivonható, hexán-acetonnal kivonható, stb.). A kivett mintát, mint élőhelyet is vizsgáljuk: benne élő mikroorganizmusok száma, összetétele, növények növekedése, tápanyag-ellátottsága. A talaj toxicitásának változását toxicitási, mutagenitási tesztekkel követhetjük. A stabilizálási mikrokozmoszok egyik legfontosabb monitoring-módszere a kioldási kísérlet és a biokakkumulációs tesztek.
A szennyezőanyag mobilizációjával nem remediálható talajok kezelésének, kockázatcsökkenésének követése. Nagy kiterjedésű és diffúzan szennyezett területek talajának fémszennyezettségének, rosszul biodegradálható, kevéssé toxikus szerves szennyezettségének stabilizálása, a stabilizálási technológia modellezésére végzett mikrokozmoszok és technológiai kísérletek követése.
A mikrokozmosz viszonylag kis mennyisége rontja a modellezés statisztikáját és környezeti realizmusát. A kivehető mintamennyiség is korlátozott.
2-12 kg talajt egyensúlyi nedvességtartalomra beállítva kezelünk a stabilizálószerrel. 2 héttől 2 hónapot hagyunk a talaj új egyensúlyának beállására, közben megfelelő nedvességpótlást biztosítunk. Miután lejárt ez a kondicionálási időszak, tápanyagbevitelről, növényültetésről, trágyázásról, műtrágyázásról, stb. gondoskodunk, hogy a talaj életben maradjon, aktivitása állandó legyen. Szükség esetén a mikrokozmoszba növényeket ültetünk.
Az eltervezett integrált monitoringhoz (fizikai-kémiai, biológiai és ökotoxikológiai módszerek együttes alkalmazása a folyamatok követésére) úgy veszünk ki talajmintát, hogy azzal a talaj és a benne folyó folyamatok integritását a lehető legkevésbé zavarjuk meg. A taélaj menetközbeni átkeverését koncepciótól függően vagy elvégezzük vagy nem.
Jól modellezi a valóságot, komplex tesztelést tesz lehetővé.
Rövid- és hosszútávú folyamatokat is követhetünk.
Statisztikája, mint minden mikrokozmosznak gyenge.
Egyszerű, célzott kísérlettel választ kapunk a folyamatok lezajlására, igazoljuk hipotéziseinket, előkészítjük a technológia-alkalmazást, kimérhetjük a technológiai paramétereket.
A kis mérteben kapott eredményekből hibás extrapolációra van lehetőség.
A mérnöki gyakorlat egy igen jól használható, egyszerű és olcsó modellezési eljárása. A kapcsolt monitoringtól függően biológiai, ökológiai folyamatok részletes követésére is mód van, ekkor persze már nem olyan olcsó.
Gruiz, Horváth, Molnár: Környezettoxikológia, Műegyetem Kiadó, Budapest, 2001
A fémekkel szennyezett talaj kockázatának stabilizálószerekkel történő csökkentésére 10 adalékanyag, 3-5 koncentrációt sikerült megvizsgálni és az adalékanyagok és koncentrációk közül kiválasztani azt,a mit a szabadföldi kísérletekben alkalmaztunk.
