Ugrás a tartalomra

Talaj szubsztrát indukált légzésének vizsgálata zárt palack tesztben

Adatszolgáltató

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Elérhetőség
Telefon/fax
+36-1-4632347
A módszer fő adatlapja
Módszer neveTalaj szubsztrát indukált légzésének vizsgálata zárt palack tesztben
Módszer angol neve
Soil substrate induced respiration determination in closed bottle test
A fejlesztés fázisa
alkalmazott
Szabványosított?
nem
Módszerre vonatkozó információk
A módszer típusa
Laboratóriumi teszt: Légzési teszt: zárt palack teszt
Mért végpont
Biodegradációs teszteknél
CO2 termelés
Teszt végpontja
Egyéb
Egyéb végpont
Légzésintenzitás
Alkalmazott fajok száma
Több fajt alkalmazó teszt
Tesztorganizmus
Talajökoszisztéma
Expozíciós szcenárió
Emberi használatok: talaj - mezőgazdasági
Teszt időtartama
Hosszú idejű = krónikus
A módszer méréstechnikai jellemzése
Reprodukálhatóság (%)
8.00
Szórás (%)
10.00
Szelektivitás
Nem szelektív
Mérési tartomány
Szennyezőanyagcsoport|Konkrét szennyezőanyag
  • Nem vegyi anyag
Kivitelezés feltételei
A kivitelezéshez szükséges eszköz/műszer
csavaros Schott üveg, OxiTop mérőfej és kontroller, mérőfej és palack közötti műanyag átalakítók és NaOH tartó
Egyéb szükséges berendezés/segédeszköz
vegyszereskanál, mérőlombik, termosztát szekrény
Milyen reagensek/segédanyagok szükségesek a kivitelezéshez
NaOH, glükóz, desztillált víz
Mennyi mintát igényel
20 g légszáraz talaj
Hány alkalmazásra képes egy ember, egy munkanap alatt, egy készülékkel
1
Milyen szintű az adatfeldolgozás
Csatlakozó szoftver végzi az adatgyűjtést, naplózást, kiértékelést
Legalább milyen szakképzettség szükséges a kivitelezéshez
Középfokú (vegyésztechnikus, vegyipari szakmunkás, laboratóriumi asszisztens)
Milyen laboratórium szükséges a kivitelezéshez
Általános kémiai analitikai laboratórium
Kivitelezés költségei
A berendezés beszerzési ára
100.000 - 200.000 HUF
Összes költség/mérés
2 000 - 5 000 HUF
A módszer részletes ismertetése
Rövid lényegretörő leírás, az újdonság magyarázatával

A szubsztrát indukált légzésmérés a talaj potenciális aktivitásának egyik mérési lehetősége. A mikrobák légzésük során az elfogyaszott O2-nel megegyező mennyiségű CO2-t termelnek, melyet NaOH-ban elnyeletve a palackban nyomáscsökkenést tapasztalunk. Ezt a nyomáskülönbséget méri és rögzíti az OxiTop mérőfej. Az adatok grafikus ábrázolása után a görbék kezdeti, kvázi lineáris szakaszára egyenest illesztve azok meredeksége összehasonlítható és arányos a biológiai aktivitással.

A szakirodalomban a mérés OxiTop mérőfejjel történő dektektálása nem elterjedt, helyette titrálást alkalmaznak.

A módszer tipikus (javasolt) alkalmazásai

Talajminták aktivitás-vizsgálata : előzetes felmérés ill. talajremediációs/talajjavítási technológia monitorozása során. Javasolt elsősorban önmagukban kis légzési aktivitással rendelkező talajok vizsgálatára.

A módszer korlátai

Anaerob légzés befolyásolja a mérést.

Van-e protokoll
igen
Részletes protokoll

Méréshez használt rendszer: Oxi-Top OC 110 mérőfej és leolvasó rendszer
Mérés időtartama: 5 nap
Mérés gyakorisága: 20 perc
Mérési hőmérséklet: 21,5°C
Méréshez használt edény űrtartalma: 100 ml
Minta tömege: 20 g légszáraz talaj
Szubsztrát (glükóz) koncentráció: 10 mg/g légszáraz talaj
Szubsztrát oldásához használt vízmennyiség: 1 ml
NaOH mennyisége: 1,5 g

A fent megadott paraméterek alapján kell a szubsztrátoldatot elkészíteni.
A vizsgált talajmintából 20 g-ot belemérjük a tesztedénybe, nedvesítjük a szubsztrát oldattal és szükség szerint vízzel, majd 1,5 g szilárd NaOH-t mérünk a légtérbe lógó mintatartóba. Ezt követően az OxiTop mérőfejet légmentesen az edényhez csatlakoztatjuk, majd a kontroller segítségével elindítjuk a mérést a fenti paraméterek szerint, 21,5 °C-on inkubálva.
Az eredmények kiértékelésénél az adatokat grafikusan ábrázoljuk, így a tesztelt talajok aktivitása összehasonlítható a kezeletlen/szennyezetlen kontrolléval.

SWOT (értékelés osztályzattal)
Költség
3-közepes
Időigény
3-közepes
Munkaigény
4-kicsi
Felszerelés, műszerigény
3-közepes
Szakember-igény
4-kicsi
Környezeti és munkahelyi kockázatok
5-nagyon kicsi
Környezeti realitás
5-kiváló
Igényeknek megfelelő pontosság
5-kiváló
Reprodukálhatóság
5-kiváló
Költséghatékonyság
4-jó
Alkalmazhatóság
5-kiváló
Elérhetőség
4-jó
Ismertség
5-kiváló
SWOT (szöveges értékelés)
Erősségek

- Környezetbarát, az elterjedten használt titrálásos módszernál kisebb a vegyszerigénye
- Jól reprodukálható
- Leromlott, kis légzési aktivitású talajok vizsgálatára is alkalmazható, mivel potenciális aktivitást mér

Gyengeségek

- Nagy a méréshez szükséges berendezés költsége (egyszeri beruházás)
- Anaerob légzés befolyásolja a mérést, mivel a nyomáscsökkenéssel ellentétesen hat a zárt palackban
- Talajtípusonként az alkalmazott glükóz mennyiségét külön meg kell határozni

Lehetőségek

- Egyéb környezeti minták mikrobiális aktivitásának mérésére is alkalmas, pl. üledékminták, szennyvizek
- A glükózon kívül más szénhidrátok vagy egyéb anyagok bontási aktivitása is vizsgálható

Veszélyek

- NaOH-ot alkalmazunk a CO2 megkötésére
- A mérőfejek és edények sérülése esetén a tökéletes zárás nem biztosított, a mérés nem működik

Egyéb információk, referenciák
Honlap referenciák és DEMO beszámolók
Publikációk

Szaszák Adrienn: Talajjavító kezelések hatása a talaj mikrobiális aktivitására, Diplomamunka, BME ABÉT, 2016

Anderson, J.P.E., Domsch, K. H. 1978.: A Physiological method for the quantitative measurement of microbial biomass in soil, Soil Biology and Biochemistry 10., pp. 215-221

Konkrét megvalósult alkalmazások
Alkalmazás helye, ország
Magyarország
Alkalmazás helye, város
Mór
Alkalmazás éve
2015
Alkalmazási terület
Technológiai beavatkozások hatásának jellemzése
Környezeti probléma, melyre a módszert alkalmazták
Technológiamonitoring
Környezeti szcenárió, amelyre a módszert alkalmazták
Emberi használatok: talaj - mezőgazdasági
A környezeti elem/fázis, amelyre a módszert alkalmazták
Telítetlen talaj (direkt kontakt/teljes talaj)
Az alkalmazás tanulságai

A módszer jól alkalmazható talajjavító anyagok pl. bioszén, alginit, kávézacc mikrobiális aktivitásra gyakorolt hatásának jellemzésére szabadföldi kísérletekben.

Vegyi anyag, amelyre a módszert alkalmazták
Nem vegyi anyag
Képek
Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti)
1818
Bevivő
Feigl Viktória
Státusz
Publikált
Adatlap típusaBiológiai, ökotoxikológiai felmérési és monitoring módszerek
Létrehozás
Módosítás