Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 10 TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 10 01 erőművekből és egyéb égetőművekből származó hulladékok (kivéve 19)
- 10 01 01 hamu, salak és kazán por (kivéve 10 01 04)
Az Oroszlányi Erőmű 1957 és 1963 között épült. 4 gépegységet tartalmaz (3 x 60 + 55 MW), beépített teljesítménye 235 MW, fűtőanyaga barnaszén, hatásfoka 26,2%. 2001-ben 1409 GWh villamos energiát és 520 TJ hőenergiát szolgáltatott. Az erőmű szénellátását az Oroszlány környéki bánya és a Márkushegyi Aknaüzem biztosítja.
Az erőműnek 4 darab, lengyel gyártmányú, OB 230 típusú kazánja van. A kazánok olajbegyújtású és szénportüzelésű, kéthuzamú, természetes cirkulációjú, membránfalas kialakításúak. Egyenként 230 t/h névleges teljesítőképességgel 99,1 bar nyomású, 540 °C hőmérsékletű túlhevített gőz szolgáltatására alkalmasak. Kazánonként kéthuzamú elektromos pernyeleválasztó került beépítésre, így a kéményből kilépő füstgáz átlagos portartalma 60 mg/m3. Az erőműbe a szén 600 t/h átvitelű, zárt rendszerű szállítószalagon érkezik, ahonnan a 260 000 tonna tárolókapacitású széntérre kerül. Az éves szénfelhasználás mintegy 1,7 millió tonna energetikai szén.
2002-2004 között megvalósult a nedves mészkő-gipsz technológiával működő füstgáz-kéntelenítő létesítése 97 % feletti kén-dioxid leválasztás hatásfokkal.
Forrás: http://villany.uw.hu/; http://www.vert.hu
Az oroszlányi pernye nem tartalmaz toxikus fémeket és a szén minőségétől függően változó mértékben lúgos.
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- alumínium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vas
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- titán
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nátrium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- szulfit
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- karbonát
Összetétele ismert, ezért vegyi anyagok keverékeként jellemeztük és megadtuk az egyes összetevőket.
Szervetlen anyagokból áll, melyek átalakulhatnak a talajban a víz, a levegő, a többi talajösszetevő valamint a biológiai rendszer hatására, de teljes egészében bekerülnek az elemkörforgalmakba. A talaj szervetlen strukturális alkotóelemeibe, oxidokban, hidroxidokba és anyagásványokba beépülnek. Talajnedvességgel hidrolizál, illetve a puzzolán-aktivitásnak megfelelő reakciók játszódnak le. A tápanyagként hasznosítható elemeket a növények és más élőlények felveszik, beépítik szervezetükbe.
1995 óta építőipari alkalmazás, több tízezer t éves felhasználás.
1987-ben gázbeton (pórusbeton) előállítására kutatások.
Vértesi Erőmű Rt.(2005)
Daphnia-teszt: a pernye ötszörös hígításban nem toxikus.
Veszélyesség: alkotóelemei és vegyületei nem minősülnek veszélyes anyagnak.
Erősen lúgos pH: maró hatás, lúgos csurgalék, környezet pH-jának növelése, emiatt már jelenlévő vegyi anyagok mozgékonyságának megváltoztatása (pl. As-mobilizálás, vagy növényi tápionok immobilizálása, stb.).
Puzzolán aktivitás miatt spontán tömbösödés bekövetkezhet.
Építőanyagba keverve szilárdító hatás nem azonos a cementével; ezt a statikai számításoknál figyelembe kell venni. Ahol pl. húzószilárdságra is szükség van, ott biztosan nem felel meg a statikai követelményeknek.
Igen, nagy mikroelem tartalmának köszönhetően.
Igen, kálium tartalom.
Mikroelem tartalma és textúrajavító hatása miatt.
Puzzolán-aktivitása miatt.
Például az Ajkai vörösiszaptározók felületét pernye réteg rávitelével szilárdítják.
Finn stabilizálási technológiában cement helyett használják a pernyét.
Kiegyensúlyozza a szemcseméreteloszlást: homok mellé a finom frakciót biztosítja
Puzzolán aktivitás, textúrajavítás, növények megtelepedésének elősegítése.
a lúgos pernyék
Ha jelentős Ca tartalma van, akkor javíthatja. Számításokkal és előkísérletekkel eldönthető.
Igen, mivel magas szilikáttartalmának köszönhetően képes a mállási folyamatok megfordítására, melynek során a fémek visszakötnek a molekularácsba.
Referenciák oroszlányi pernyére:
Feigl, V., Uzinger, N., Gruiz, K. (2009) Chemical stabilisation of toxic metals in soil microcosms, Land Contamination and Reclamation, 17 (3–4), 483–494.
Feigl, V., Atkári, Á., Anton, A., Gruiz, K. (2007) Chemical stabilisation combined with phytostabilisation applied to mine waste contaminated soils in Hungary, Advanced Materials Research, 20–21, 315–318.
Feigl, V., Anton, A., Gruiz, K. (2010) An innovative technology for metal polluted soil – combined chemical and phytostabilisation, In: Construction for a sustainable environment (Eds. Sarsby, R. W. and Meggyes, T.), Taylor and Francis Group, London, pp. 187–195.
A lúgos pernyék a lúgosan hidrolizáló talajalkotó ásványokat kilúgozhatják ( arzenátok, szelenátok, nickelátok, kromátok)
Kolloid mérettartomány (nagy fajlagos felületű szemcsék) és mikroelemtartalom jó baktérium élőhelyet biztosít.
Puzzolán-aktivitás, szilikáttartalom, finom frakció. Felszín alatti résfal, vízzáró izoláció készíthető belőle.
A növények learatása után a talajból eltávozó hamutartalom pótlására alkalmas.
Összetétel: 10 % alatt alkalmazva talajra, az összetevők nem jelentenek kockázatot a legtöbb talajra, de a kockázatot az alkalmazott mennyiség és az alkalmazási helyszín ismeretében szükséges mennyiségileg meghatározni.
Tárolás közben: lúgos csurgalék kockázata felszíni, felszín alatti vizek közelsége esetén kezelendő, kontrollálandó.Nagyobb mennyiség hosszabb időn keresztüli talajon tárolása helyi kockázatot jelenthet, izolált tárolás javasolt!
Tárolás közben esővíz hatására megszilárdulhat (tárolás lefedéssel!).
Szállítás, rakodás: szállópor kiporzása, maró hatás kockázata felmérendő, kontrollálandó. Nedvesítés nem jó megoldás a porzás ellen, mert víz hatására aktiválódik a puzzolán hatás.
Maró hatás kockázata a dolgozókra munka közben: belégzés, bőrirritáció, bőrkorrózió, szemirritáció, szemkorrózió (védőfelszerelés!)
Szemcseméret: finom por kockázata belégzéssel számottevő lehet (védőfelszerelés, takarás!)
Építőanyagba keverve szilárdító hatás nem azonos a cementével; teszt