Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Termelő, felelős, gyűjtő adatai
Hulladék, melléktermék fő adatai
- 10 TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 10 01 erőművekből és egyéb égetőművekből származó hulladékok (kivéve 19)
- 10 01 01 hamu, salak és kazán por (kivéve 10 01 04)
A Tatabányai Fűtőerőmű telephelyén napjainkig többszöri bővítéssel három, egymástól elkülöníthető erőművi üzemrész állt. A régi telep építését a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. határozta el 1897-ben, és 1898-ban már üzembe is helyezték 3 db 240 kW-os gőzgéppel és 8 db forralócsöves kazánnal. Ezt később folyamatosan bővítették, 1940-ig üzemelt. A régi telep közelében 1908-ban 2 db. 1,8 MW teljesítőképességű turbinát és 8 db. 12 bar-os, 5,5 t/h-s kazánt szereltek fel. Többszöri bővítés után - végső kiépítésben - 5 turbinából és 16 kazánból állt, 25,5 MW teljesítménnyel. 1938-ban kezdték építeni a harmadik, úgynevezett 32 bar-os erőművet. 1940-ben helyeztek üzembe 2 db 47 t/h teljesítményű porszéntüzelésű kazánt és 16,2 MW teljesítményű turbinát. . 1988-tól 1992-ig az addig üzemeltetett 8 db. szénportüzelésű kazánból négy olajtüzelésre lett átalakítva. A fűtőerőmű évente kb. 120 kilotonna szenet, valamint 18-20 kilotonna fűtőolajat és 0,3 kilotonna ipari tüzelőolajat tüzelt el. 2004-ben leállításra kerültek a régi szénportüzeléses kazánok. A négy darab fűtőolaj tüzelésű kazán át lett alakítva alternatív földgáz-fűtőolaj tüzelésűre Babcock gyártmányú tüzelőberendezések alkalmazásával.
Nem veszélyes hulladék, nem tartalmaz fémeket, pH-ja semleges.
A tatabányai barnaszén égetésből származó pernye termelése 2004-ben leállt, az addig lerakott mennyiség áll rendelkezésre.
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- arzén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- higany
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- molibdén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- szelén
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- szilícium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- alumínium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vas
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kén-trioxid
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
A termék szennyezőanyag tartalmát (jelentősebb mennyiségben a pernyében megtalálható fémekre) a 'vegyi anyag jellemzői és vegyi anyag tartalom' fülek alatt adtuk meg.
A toxikus fémek koncentrációja a pernyében nem éri el magyar talajhatárértéket.
A tatabányai pernye pH-ja semleges tartományba esik. A friss pernye puzzolánaktivitással rendelkezik. Ezt az aktivitását a hosszú időn keresztül történő letakarás nélküli tárolás során elveszítheti, a tározó felületére kerülő csapadékkal szilárd, tömbösödött anyagot eredményezhet, a csapadék mennyiségétől és a lerakott pernye minőségétől függően. E szilárd kéreg megakadályozza kiporzást, mely amúgy reális veszély a finomszemcsés anyag szabad felületekre történő kihelyezése, kirakása esetén.
A hosszú ideje tárolt pernye tömörödik, szilárdulhat, összeállhat a pernyehányóban.
A diszperz módon talajba kerülő pernyével ugyanez történik, mikrokörnyzetében megszilárdul, miközben szorpcióval, inonos vagy kémiai kötésekkel más elemek köt magához.
A környezetbe diszperz módon kijuttatott pernye mállékony anyag, rövid időn belül képes a talajok alkotórészévé válni, növelve az értékes szervetlen finomszemcsés, kolloid szemcseméret tartományba tartozó frakció mennyiségét a talajban.
A tatabá
Hulladék, melléktermék jellemzése
Finomszemcsés anyag.
A közeli (Almésfüzitői) vörösiszap-tározó lefee céljából kialakított termesztőközeghez alkalmazták.
Tatai Környzetvédelmi Zrt. hasznosította.
Hulladék, melléktermék veszélyessége
A BME MGKT-n Atkári Ágota (2006) diplomamunkájában Sinapis alba gyökér és szárnövekedés gátlási teszttel mérte a tatabányai pernye toxikusságát és nem tapasztalt gátló hatást. A Vibrio fischeri lumineszcencia gátlási tesztben a pernye toxikusnak bizonyult, de ötszörös hígításban már nem volt toxikus. Az Azotobacter agile tesztorganizmusra enyhén toxikus hatása volt, de már kétszeres hígításban nem volt toxikus hatás tapasztalható.
Káros kémiai anyagok nincsenek a tatabányai pernyében. Fizikai tulajdonságai, pl. puzzolánaktivitás a tárolás és felhasználás módjától függően káros vagy hasznos lehet, káros hatásai (porzás, idő előtti szilárdulás) teljesen kiküszöbölhetőek kontrollált használat mellett.
Potenciális használat talajra
Igen, nagy mikroelem tartalmának köszönhetően.
Igen, kálium tartalom.
Igen, szilikát tartalom
Mikroelem tartalma és textúrajavító hatása miatt.
Puzzolán-aktivitása miatt.
Például az Ajkai vörösiszaptározók felületét pernye réteg rávitelével szilárdítják.
Finn stabilizálási technológiában cement helyett használják a pernyét.
Kiegyensúlyozza a szemcseméreteloszlást: homok mellé a finom frakciót biztosítja
Puzzolán aktivitás, textúrajavítás, növények megtelepedésének elősegítése.
a lúgos pernyék
Ha jelentős Ca tartalma van, akkor javíthatja. Számításokkal és előkísérletekkel eldönthető.
Igen, mivel magas szilikáttartalmának köszönhetően képes a mállási folyamatok megfordítására, melynek során a fémek visszakötnek a molekularácsba.
Referenciák oroszlányi pernyére:
Feigl, V., Uzinger, N., Gruiz, K. (2009) Chemical stabilisation of toxic metals in soil microcosms, Land Contamination and Reclamation, 17 (3–4), 483–494.
Feigl, V., Atkári, Á., Anton, A., Gruiz, K. (2007) Chemical stabilisation combined with phytostabilisation applied to mine waste contaminated soils in Hungary, Advanced Materials Research, 20–21, 315–318.
Feigl, V., Anton, A., Gruiz, K. (2010) An innovative technology for metal polluted soil – combined chemical and phytostabilisation, In: Construction for a sustainable environment (Eds. Sarsby, R. W. and Meggyes, T.), Taylor and Francis Group, London, pp. 187–195.
A lúgos pernyék a lúgosan hidrolizáló talajalkotó ásványokat kilúgozhatják ( arzenátok, szelenátok, nickelátok, kromátok)
Kolloid mérettartomány (nagy fajlagos felületű szemcsék) és mikroelemtartalom jó baktérium élőhelyet biztosít.
Puzzolán-aktivitás, szilikáttartalom, finom frakció. Felszín alatti résfal, izoláció készíthető belőle.
A növények learatása után a talajból eltávozó hamutartalom pótlására alkalmas.
Kémhatása, összetétele nem jelent kockázatot a környezet egyetlen elemében sem.
Szállítás és használat közben porzásra kell számítani. Nedvesítés nem megfelelő módszer a porzás ellen, ha a puzzolán-aktivitást szeretnénk megtartani.
Rossz helyen kifejtett puzzolán-aktivitás tömbösödést, szilárdulást okozhat, mely nehezíti a mozgatást, szállítást, egyenletes kiszórást, stb. Viszont csökkenti a porzást.