Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Termelő, felelős, gyűjtő adatai
Hulladék, melléktermék fő adatai
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 04 cukorgyártási hulladékok
- 02 04 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok
A répában megtermett cukrot a lényerés során vízzel oldják ki a diffúzőrökben. A répa sejtjeiben oldott állapotban van a cukor. Hőkezelés hatására a sejtfal protoplazma membránja áteresztővé válik, így a sejtben lévő cukor a lényeréshez használt vízbe, a víz a sejtbe hatol. Ez a diffúziós folyamat a koncentráció kiegyenlítődésig tart. A lényerés zárt rendszerű torony- vagy teknő alakú diffúzőrökben 70 °C körüli hőmérsékleten, a szelet és a víz ellenáramában játszódik le. Így nyerik az ún. nyerslevet és a kilúgzott répaszeletet. Ez utóbbit szeletpréseken víztelenítik kb. 16-22 % szárazanyag tartalomra.
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
Szárazanyag tartalom: 18-24% cellulóz, 18-32% hemicellulóz, 15-32% pektin, 5-10% fehérje, 3-6% cukor, 3-12% hamu, 3-6% lignin
A környezetben alkalmazva, vagyis közvetlenül kikerülve a környezetbe úgy viselkedik, mint bármely elhalt növényi anyag, mely a talajba harmonikusan illeszthető. Nagyobb mennyiségben vízbe kerülve, mint minden könnyen biodegradálódó anyag oxigénhiányt okozhat. Biodegradálható, a talajban energiatermelésre és humuszképződésre egyaránt felhasználódik.
Hulladék, melléktermék jellemzése
A préselt friss répaszelet nedvességtartalma 80% körüli érték, szárazanyagtartalma 18-20%.
A szárított répaszelet víztartalma 12% körüli érték, 20-25% pektint, 15-20% emészthető (kérődzőknek) rostot, 6-10% fehérjét tartalmaz.
1. Biogázosításra;
2. Takarmányozásra: fejőstehenekkel és hízóállatokkal etetik vagy a cukorgyártás tartama alatt friss állapotban, később silózással savanyítva, újabban szárítva.
3. Szubmerz fermentációval fehérjével dúsított répaszeletet kapnak, melyet egyszerű gyomrúak takarmányozására használnak
A kaposvári cukorgyár biogázosít: http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=157470
Takarmányozásra törénő felhasználása: László E. Biológiai és élelmiszeripari technológia II. Mezőgazdasági iparok. Műegyetemi kiadó, 1994.
Hulladék, melléktermék veszélyessége
Nincs káros környezeti hatása sem emberre, sem ökoszisztémára.
Nincsenek benne veszélyes anyagok.
Potenciális használat talajra
Nem jellemző a talajraalkalmazás, értékesebb felhasználás a takarmányozás.
A biogáz előállítás maradéka viszont alkalmas lehet. Nincs referencia.
Nem jellemző, értékesebb felhasználás a takarmányozás.
A biogáz előállítás maradéka alkalmas lehet. Nincs referencia.
Közvetlenül, komposztálva vagy a biogáztermelés maradékaként. Nincs referencia.
Elvileg rosttartalma és tartós szerves anyagai miatt alkalmas lehet, nincs referencia.
Talajra alkalmazásának kockázatai abból adódhatnak, ha túl nagy koncentrációban kerül a talajba, és ezzel felborul a talaj mikrobiotájának fajeloszlása és megváltoznak a redoxkörülmények. technológia alkalmazásakor ezek teljes mértékben kontrollálhatóak.