Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 17 ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS)
- 17 01 beton, tégla, cserép és kerámia
- 17 01 01 beton
A hulladék épületek bontásából származik, amelyet anyagában történő újrahasznosítás céljából darálógépek segítségével dolgoznak fel, majd osztályoznak. A darálást pofás darálógéppel oldják meg. Az osztályzás során a cég a következő frakciókat tudja szétválasztani: 0-100 mm, 0-20 mm, 16-50 mm.
Az anyag egyes adagjai származásuk szerint különbözhetnek. Az anyagfajták szétválasztása sem tökéletes.
Főként beton zúzalékból áll, de mivel a szétválasztás nem tökéletes, így előfordulhat benne tégla törmelék is, esetleg kerámia.
Viselkedés alapvetően a betonhoz hasonlítható, de mivel zúzalékról van szó, melynek fajlagos felülete viszonylag nagy, emiatt a betonkorrozíós folyamatok felgyorsulva jelentkeznek.
Kavics
(1)Felhasználható friss beton készítésénél, bármely töltőanyag helyettesíthető vele.
(2)Felhasználható zajvédőfalak készítésénél, vezeték-árkok feltöltésére, talajszilárdításra ingoványos talajok esetében
(1)Varin, P., Kolisoja, P.: Use of crushed concrete an crushed brick as structural fill, in Construction for a Sustainable Environment (eds. Sarsby and Meggyes), pp. 421-426, Taylor & Francis Group, London, 2010
(2)Hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása. Budapest, OMIKK, Műszaki Információ
BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszékén végeztünk ökotoxikológiai vizsgálatokat beton hulladékkal. Két különböző trófikus szinten 1-1 tesztorganizmus-típussal vizsgáltuk a beton hulladék toxicitását. Végeztünk egy bakteriális toxicitási tesztet (Vibrio fischeri lumineszcencia gátlása), és egy növényi toxicitási tesztet (Sinapis alba gyökér-, és szárnövekedés gátlási teszt). Mindkét esetben azt az eredményt kaptuk, hogy a beton hulladék nem toxikus.
Betonhoz képes rosszabb statikai tulajdonságok, fizikai, kémiai és biológiai mállékonyság.
A törmelékben lehet toxikus hatású anyag, fém. A betonhulladék toxikusságát teszteléssel kell megállapítani és ha káros hatás mutatkozik, akkor kémiai analitikával azonosítani a káros hatású anyagot.
Ingoványos talajok esetében alkalmas lehet talajszilárdításra.
Referencia: Hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása. Budapest, OMIKK, Műszaki Információ
Finnországban a megfelelő szemcsemérettel rendelkező beton hulladékot utak építésénél használják fel alap kőrétegként.
Referencia: Varin, P., Kolisoja, P., 20.., Use of crushed concrete an crushed brick as structural fill, in Construction for a Sustainable Environment (eds. Sarsby and Meggyes), pp. 421-426, Taylor & Francis Group, London
2. Hulladéklerakók befedésénél homok vagy sóder helyett a beton törmelék megfelelő méretű frakciója alkalmas lehet kapilláris gátként, és kapilláris rétegként is.
Referencia: Harder, H., Martin, H., 2001, Recycled building materials as components for capillary barriers, in The exploitation of
natural resources and the consequences (eds. Sarsby and Meggyes),pp. 163-169, Thomas Telford, London
Általában a betonhulladékok nem hordoznak olyan kockázatokat, melyek a taljban, a talajt növénytermesztésre, erdőgazdálkodásra, legelőként használata során kockázatot jelentanének az ökoszisztéma vagy az ember számára.
A betonhulladék felhasználás előtti tesztelésével kimutathatjuk benne az esetleges veszélyes anyagokat. Ezek azonosítását követően a felhasznált mennyiség és a felhasználás helyszínének ismeretében el kell végezni a kockázat felmérését, a fogadó talaj ökoszisztémájának, a terület ökológiai állapotának és a területet, a talajhasználatoktól függően a talajt használó emberek érzékenységének és kitettségének ismeretében.
Amennyiben geotechnikai elemként hasznosul a betonhulladék, akkor a geotechnikai elemmel szemben támasztott, elsősorban fizikai követelmények tartós meglétét kell vizsgálni, így a sűrűséget, hézagtérfogatot, az áteresztőképességet, szilárdságot, stb.