Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai
- 02 01 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok
A lucerna a talajjal szemben igényes növény. Ezért a lucerna eredményes termesztéséhez mély termőrétegű, jó vízgazdálkodású, meszes vagy közömbös kémhatású, középkötött, tápanyagokban gazdag talajokra van szükség. A lucerna nagyon érzékeny az altalaj minőségére és az altalajvíz mélységére. Kedvező, ha az altalajvíz 3-5 m mélyen helyezkedik el, és csak átmenetileg emelkedik fel magasabbra. De, ha tartóssá válik az emelkedés és eléri az 1-1,5 méteres talajvízszintet, akkor a lucerna élettartama és termőképessége erősen lecsökken. Különösen a pangóvízre érzékeny, amely főleg a rossz vízvezető képességű talajokon jön létre. A lucernatermesztés sikerének nagyon fontos feltétele, hogy a talaj megfelelő mennyiségű meszet tartalmazzon, hiszen 10-12-szer annyit fogyaszt belőle, mint a búza. A mészben szegényebb talajokon csak akkor termeszthető, ha az altalajban elegendő a mész. A meszet egyébként nemcsak tápanyagként igényli a lucerna, hanem a talaj kémhatása miatt is, mivel savanyú talajokon a Rhizobium meliloti rosszul fejlődik, így a növény számára fontos nitrogéngyűjtés lehetősége erősen lecsökken, vagy el is marad. Ezért a lucerna csak a semleges, vagy gyengén lúgos - pH 6,5-7,5 kémhatású talajokon érzi jól magát. A nagyon lúgos és szikes talajokat sem szereti, de meszezéssel, vagy digózással javított szikes talajokon már termeszthető. A szikesekhez hasonlóan a savanyú talajokat is meszezéssel tehetjük alkalmassá a lucerna termesztésére. A meszezés - és más talajjavító eljárások - jelentősége az, hogy a hagyományos lucernatalajokon kívül minél többféle talajon termeszthessünk lucernát. Ezért a talajok megítélésénél ma már az a lényeges, hogy a talaj alkalmassá tehető-e, vagy sem a lucerna termesztésére. A lazább talajok kedvezőbbek, mint a kötött, rossz vízgazdálkodású agyagtalajok. Egyébként a kötött agyag- és a laza, de jobb homoktalajokon is termeszthető a lucerna, ha mésztartalmuk elegendő.
- Nem vegyi anyag
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfát
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
Szárazanyagra nézve: nyers fehérje 18%, éter extraktívok 1%, semleges detergens rost (NDF; cellulóz+hemicellulóz+lignin) 43%, sav detergens rost (ADF; cellulóz+lignin) 30%, sav detergens lignin (ADL) 8%, hamu 11%. 100 kg lucernaszénában átlagosan 2,7 kg N, 0,7 kg P2O5, 1,5 kg K2O, továbbá 3 kg CaO és 2,5 kg MgO található.
A közvetlen takarmányozási jelentőségén kívül a lucerna felhasználható a biológiai talajművelésben és előnyösen hat a talajok termékenységére is.
Állattakarmányozásra használják. Viszonylag nagy szaponintartalma takarmányként használva fiatal állatokta veszélyes lehet. Környezeti veszélyessége nincs.
Nincsenek
A fejlett gyökérzete nitrogénben és szerves anyagban gazdagítja a talajt. A lucernával szimbiózisban lévő Rhizobiumok - 3-4 év alatt - mintegy 200-300 kg nitrogént kötnek meg ha-onként. A mélyebb talajrétegekből - más növények számára felvehetetlen - foszfor- és káliumtápanyagokat hoz fel, és ezzel a feltalajt is gazdagítja. Talajgazdagító tulajdonságát bizonyítja az is, hogy a lucerna utóhatása felér egy jó istállótrágyázással. http://www.kutdiak.kee.hu/diak/nzs/nlucerna.htm
A fejlett gyökérzete nitrogénben és szerves anyagban gazdagítja a talajt. A lucernával szimbiózisban lévő Rhizobiumok - 3-4 év alatt - mintegy 200-300 kg nitrogént kötnek meg ha-onként. A mélyebb talajrétegekből - más növények számára felvehetetlen - foszfor- és káliumtápanyagokat hoz fel, és ezzel a feltalajt is gazdagítja. Talajgazdagító tulajdonságát bizonyítja az is, hogy a lucerna utóhatása felér egy jó istállótrágyázással. http://www.kutdiak.kee.hu/diak/nzs/nlucerna.htm
A lucernával szimbiózisban élő Rhizobiumok (gyökérgümő baktériumok) - 3-4 év alatt - mintegy 200-300 kg nitrogént kötnek meg ha-onként. A mélyebb talajrétegekből - más növények számára felvehetetlen - foszfor és káliumtápanyagokat hoz fel, és ezzel a feltalajt is gazdagítja. http://www.kutdiak.kee.hu/diak/nzs/nlucerna.htm
Nagy szerves anyag tartalmának köszönhetően.
A széna komposztáláshoz jó N forrás. http://www.soilandhealth.org/03sov/0302hsted/030202/03020204.html
A széna komposztáláshoz jó N forrás. http://www.soilandhealth.org/03sov/0302hsted/030202/03020204.html
Szénaként alkalmas lehet textúra kialakításra, humusz építésre.
Hozzájárul a szerkezeti humusztartalom növeléséhez.
Maga a növény az eróziónak kitett területeken jelentős talajvédő hatású. A mikrobaszám és a humusztartalom növelésével közvetetten is hat a talaj szerkezetének és termőképességének javítására, és ezzel az eróziógátlásra. http://www.kutdiak.kee.hu/diak/nzs/nlucerna.htm
A műtrágyázás (főleg a N tartalmúak) savanyítja a talajt, míg a lucernanövény N gyűjtése révén védi szántóföldjeinket a savanyodástól. http://www.kutdiak.kee.hu/diak/nzs/nlucerna.htm
Nincs.