Fémekkel, arzénnel és fenantrénnel szennyezett talaj remediációja bioszén és vasreszelék adalékanyagokkal

Mikrokoszmosz kísérletben vizsgálták toxikus fémekkel szennyezett bányászati hulladék (amelyet mesterségesen fenantrénnal is szennyeztek) remediációjának lehetőségét külön bioszén (1%w/w), külön vasreszelék (0 vegyértékű vas) (5%w/w) adalék, valamint a kettő keverékének bekeverésével. Kioldásos mikrokozmoszokban követték a Cu, Fe, As kioldhatóságát, a fenantrén degradálhatóságát. A remediáció célja a bányászati meddőhányó növényesítése és ezáltal fizikai stabilizálása, valamint a meddőhányóra telepített növények által felvehető fémtartalom csökkentése. Az adalékanyagok általában csökkentették a vizsgált toxikus fémek mobilitását. A csalánból gyártott bioszén 75%-al csökkentette a Cu és a Fe kioldhatóságát, míg az As-ra nem volt jelentős hatással.A vasreszelék adalék csökkentette a Cu és az As mobilitását, de növelte a Fe mozgékonyságát. A bioszén és a vasreszelék együttesen bizonyult a leghatékonyabbnak a Fe, Cu, As stabilizálása tekintetében. A fenantrén degradációját azonban mindegyik kezelés elősegítette, a fenantrén-degradáló mikroorganizmusok száma megnőtt (10<7-ről 10<8 cfu/g-ra). Növényteszttel (napraforgó) vizsgálták a kezelt és kezeletlen meddőanyag toxikusságát, valamint a fémek bioakkumulásióját, és a növények által felvett makrotápanyagok koncentrációját. A kontrollhoz viszonyítva a vegyes kezelés hatására észlelték a legjobb gyökér és szárnövekedést.