Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 19 HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ ÉS IPARIVÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 19 08 szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok
- 19 08 05 települési szennyvíz tisztításából származó iszapok
A hódmezővásárhelyi szennyvíztelep szennyvíztisztítási technológiájából az elő-és utóülepítés során eltávolított, aerob úton stabilizált szennyvíziszap.
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nátrium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor-pentoxid (P2O5)
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kálium-oxid (K2O)
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- mangán
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vas
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- ólom
Vízoldható sók, szerves anyagok, nitrogénformák, foszforformák, víz, mikroelemek
Stabilizált szennyvíziszapok talajra alkalmazva biodegradálható szervesanyag tartalmú hulladékként viselkednek, biodegradálódnak, mineralizálódnak, belőlük vízoldható anyagok oldódhatnak ki csapadék hatására, melyek bemosódhatnak a talaj mélyebb rétegeibe.
A szennyvíz minőségétől függő mértékben tartalmazhatnak perzisztens és toxikus szerves és szervetlen anyagokat.
összes N: 43311 mg/kg; Mg: 11860 mg/kg; Na: 1441 mg/kg; P2O5: 20104 mg/kg; K2O: 2908 mg/kg; Zn: 1068 mg/kg; Cu: 182,3 mg/kg; Mn 351,2 mg/kg; Fe: 13610 mg/kg; Cd: 4,168 mg/kg; Pb: 540,7 mg/kg
Talaj javítás
http://data.hodmezovasarhely.hu/docs/kgy%20anyagok/2011/0505/teljes/Onk…
BAYOUMI HAMUDA H. E. A.; F-OROSZ ERIKA-HORVÁTH MÁRK-PALÁGYI ATTILA-SZEDERNÉ-BARANYAI BEATRIX-PATKÓ ISTVÁN-KECSKÉS MIHÁLY: Szennyvíziszap hatása egyes talajsajátságokra, a Lycopersicon esculentum L. növekedésére és rizoszféra tulajdonságaira modellkísérletben 2009-Akadémiai Kiadó 325-342.
H. ABDORHIM, A. A. KHALIF, HOSAM E. A. F. BAYOUMI, VILLÁNYI ILONA, HELTAI GYÖRGY, KECSKÉS MIHÁLY - Szennyvíziszap-adagok hatása a növény-(Triticum vulgare L.)–talaj rendszer néhány mikrobiológiai és biokémiai tulajdonságára. 2004-Akadémiai Kiadó 355-366.
Talaj enzimaktivitása, talaj-mikroorganizmusok előfordulása, növények növekedése és fejlődése.
A talajok tárgyi szennyvíziszappal való kezelése serkentette a növényi növekedést.
A szennyvíziszapban a szennyvízből átkerülő és feldúsuló bonthatatlan (perzisztens) szerves anyagok és toxikus fémek lehetnek jelen. Ezek a talaj élővilágát veszélyeztetik és tovább juthatnak a táplálékláncon keresztül (növény, növényevő állat, húsevő állat, tej, ember, stb.).
Higiénés problémák is lehetnek a szennyvíziszapban: patogén mikroorganizmusok előfordulása lehetséges.
Szaghatás is gyakori.
BAYOUMI HAMUDA H. E. A. F-OROSZ ERIKA-HORVÁTH MÁRK-PALÁGYI ATTILA-SZEDERNÉ-BARANYAI BEATRIX-PATKÓ ISTVÁN-KECSKÉS MIHÁLY: Szennyvíziszap hatása egyes talajsajátságokra, a Lycopersicon esculentum L. növekedésére és rizoszféra tulajdonságaira modellkísérletben 2009-Akadémiai Kiadó 325-342.
H. ABDORHIM, A. A. KHALIF, HOSAM E. A. F. BAYOUMI, VILLÁNYI ILONA, HELTAI GYÖRGY, KECSKÉS MIHÁLY - Szennyvíziszap-adagok hatása a növény (Triticum vulgare L.)–talaj rendszer néhány mikrobiológiai és biokémiai tulajdonságára. 2004-Akadémiai Kiadó 355-366.
BAYOUMI HAMUDA H. E. A. F-OROSZ ERIKA-HORVÁTH MÁRK-PALÁGYI ATTILA-SZEDERNÉ-BARANYAI BEATRIX-PATKÓ ISTVÁN-KECSKÉS MIHÁLY: Szennyvíziszap hatása egyes talajsajátságokra, a Lycopersicon esculentum L. növekedésére és rizoszféra tulajdonságaira modellkísérletben 2009-Akadémiai Kiadó 325-342.
H. ABDORHIM, A. A. KHALIF, HOSAM E. A. F. BAYOUMI, VILLÁNYI ILONA, HELTAI GYÖRGY, KECSKÉS MIHÁLY - Szennyvíziszap-adagok hatása a növény (Triticum vulgare L.)–talaj rendszer néhány mikrobiológiai és biokémiai tulajdonságára. 2004-Akadémiai Kiadó 355-366.
BAYOUMI HAMUDA H. E. A. F-OROSZ ERIKA-HORVÁTH MÁRK-PALÁGYI ATTILA-SZEDERNÉ-BARANYAI BEATRIX-PATKÓ ISTVÁN-KECSKÉS MIHÁLY: Szennyvíziszap hatása egyes talajsajátságokra, a Lycopersicon esculentum L. növekedésére és rizoszféra tulajdonságaira modellkísérletben 2009-Akadémiai Kiadó 325-342.
H. ABDORHIM, A. A. KHALIF, HOSAM E. A. F. BAYOUMI, VILLÁNYI ILONA, HELTAI GYÖRGY, KECSKÉS MIHÁLY - Szennyvíziszap-adagok hatása a növény (Triticum vulgare L.)–talaj rendszer néhány mikrobiológiai és biokémiai tulajdonságára. 2004-Akadémiai Kiadó 355-366.
Nincs referencia, de feltételzhető.
Nincs referencia erre az anyagra, de a talaj szervesanyag tartalmának növekedése általában csökkent a fémek mozgékonyságát, kioldhatóságát, erózióval való terjedését, tehát a szennyezőanyag könnyű terjedéséből adódó kockázatot.
A szennyvíziszapokban feldúsuló káros anyagok egy bizonyos koncentráció felett veszélyeztetik a talaj élővilágát, a táplálékláncot és a talajt használó embert. A talajba kevert mennyiséget tehát limitálják ezek a tartalmak: a talaj a belekevert szennyvíziszappal együtt sem érheti el azt a kockázati szintet, amely valamelyik talajhasználó szempontjából már nem elviselhető.
Toxicitásmérés mind a szennyvíziszappal, mind a szennyvíziszappal kezelt talajjal szükséges lehet. Még ha a szennyvíziszap nem is mutat toxicitást, sajnos előfordulhat, hogy a talajban a mineralizáció (biodegradáció) során, mikrobiális hatásra felszabadulnak olyan toxikus anyagok, melyek korábban immobilis formában voltak jelen a szennyvíziszapban. Ugyanakkor hosszútávon inkább a talaj szerkezeti humusztartalmának növekedésére számíthatunk, mely stabilizáló hatású. A kockázatot tehát időben, rövid- és hosszú távon kell megítélni.
A higiénés kockázatok kezelésre a szennyvíziszapban és a szennyvíziszappal kezelt tal