Ugrás a tartalomra

Hódmezővásárhelyi aerob úton kezelt szennyvíziszap

Adatszolgáltató

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Elérhetőség
Telefon/fax
+36-1-4632347
Termelő, felelős, gyűjtő adatai
Név
Zsigmondy Béla Víziközműveket Üzemeltető Zrt.
Település
Hódmezővásárhely
Utca, házszám
Tóalj u. Hrsz. 1339/1.
Irányítószám
6800
Telefon/fax
62/241-938; 62/242-614
Kapcsolata a hulladékkal, melléktermékkel
Termelő
Tulajdonos
Termelés, kezelés, lerakás helye
Név
Zsigmondy Béla Víziközműveket Üzemeltető Zrt
Település
Hódmezővásárhely
Utca, házszám
Tóalj u. Hrsz. 1339/1.
Irányítószám
6800
Tevékenység
Termelés
Előkezelés
Hulladék, melléktermék fő adatai
Hulladék, melléktermék megnevezéseHódmezővásárhelyi aerob úton kezelt szennyvíziszap
Hulladék, melléktermék angol megnevezése
Aerobic treated sludge from Hódmezővásárhely
Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusa
Konkrét hulladék, melléktermék jellemzése
Funkcionális jellemzés
Kommunális hulladék
Hulladék EWC kódszáma
  • 19 HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ ÉS IPARIVÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
  • 19 08 szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok
  • 19 08 05 települési szennyvíz tisztításából származó iszapok
Hulladék, melléktermék halmazállapota
Iszapszerű, pasztaszerű
Hulladékot eredményező technológia rövid leírása

A hódmezővásárhelyi szennyvíztelep szennyvíztisztítási technológiájából az elő-és utóülepítés során eltávolított, aerob úton stabilizált szennyvíziszap.

Veszélyes hulladéknak minősül-e?
nem
Hulladék, melléktermék éves mennyisége Magyarországon
3 000 t
Hulladék jellemzése anyagként
Vegyes
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • nitrogén (összes)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
43311 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • magnézium
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
11860 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • nátrium
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
1441 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • foszfor-pentoxid (P2O5)
Egyéb vegyi anyag
P2O5
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
20104 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kálium-oxid (K2O)
Egyéb vegyi anyag
K2O
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
2908 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • cink
Egyéb vegyi anyag
mikroelem
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
1068 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • réz
Egyéb vegyi anyag
mikroelem
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
182.3 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • mangán
Egyéb vegyi anyag
mikroelem
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
351.2 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • vas
Egyéb vegyi anyag
mikroelem
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
13610 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kadmium
Egyéb vegyi anyag
toxikus fém
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
4.168 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • ólom
Egyéb vegyi anyag
toxikus fém
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
540.7 mg/kg
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
Vegyes hulladék/termék neve
Aerob úton kezelt kommunális szennyvíziszap
Vegyes hulladék/termék összetevői

Vízoldható sók, szerves anyagok, nitrogénformák, foszforformák, víz, mikroelemek

Vegyes hulladék/termék viselkedése, sorsa a környezetben, egyéb jellemzői

Stabilizált szennyvíziszapok talajra alkalmazva biodegradálható szervesanyag tartalmú hulladékként viselkednek, biodegradálódnak, mineralizálódnak, belőlük vízoldható anyagok oldódhatnak ki csapadék hatására, melyek bemosódhatnak a talaj mélyebb rétegeibe.
A szennyvíz minőségétől függő mértékben tartalmazhatnak perzisztens és toxikus szerves és szervetlen anyagokat.

Hulladék, melléktermék jellemzése
pH
7.99
Szárazanyag-tartalom (%)
42.9
Szervesanyag tartalom (%)
20.4
Egyéb

összes N: 43311 mg/kg; Mg: 11860 mg/kg; Na: 1441 mg/kg; P2O5: 20104 mg/kg; K2O: 2908 mg/kg; Zn: 1068 mg/kg; Cu: 182,3 mg/kg; Mn 351,2 mg/kg; Fe: 13610 mg/kg; Cd: 4,168 mg/kg; Pb: 540,7 mg/kg

Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket?
Igen
Mire hasznosítják?

Talaj javítás

Referenciák hasznosításra

http://data.hodmezovasarhely.hu/docs/kgy%20anyagok/2011/0505/teljes/Onk…

BAYOUMI HAMUDA H. E. A.; F-OROSZ ERIKA-HORVÁTH MÁRK-PALÁGYI ATTILA-SZEDERNÉ-BARANYAI BEATRIX-PATKÓ ISTVÁN-KECSKÉS MIHÁLY: Szennyvíziszap hatása egyes talajsajátságokra, a Lycopersicon esculentum L. növekedésére és rizoszféra tulajdonságaira modellkísérletben 2009-Akadémiai Kiadó 325-342.

H. ABDORHIM, A. A. KHALIF, HOSAM E. A. F. BAYOUMI, VILLÁNYI ILONA, HELTAI GYÖRGY, KECSKÉS MIHÁLY - Szennyvíziszap-adagok hatása a növény-(Triticum vulgare L.)–talaj rendszer néhány mikrobiológiai és biokémiai tulajdonságára. 2004-Akadémiai Kiadó 355-366.

Hulladék, melléktermék veszélyessége
Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint
Nincs besorolva
Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketerméknél?
Igen
Ha vizsgálták a káros hatást, akkor adja meg, hogy mit, milyen módszerrel, ki mérte és milyen eredménnyel

Talaj enzimaktivitása, talaj-mikroorganizmusok előfordulása, növények növekedése és fejlődése.
A talajok tárgyi szennyvíziszappal való kezelése serkentette a növényi növekedést.

Feltételezett káros hatások, az anyag veszélyessége

A szennyvíziszapban a szennyvízből átkerülő és feldúsuló bonthatatlan (perzisztens) szerves anyagok és toxikus fémek lehetnek jelen. Ezek a talaj élővilágát veszélyeztetik és tovább juthatnak a táplálékláncon keresztül (növény, növényevő állat, húsevő állat, tej, ember, stb.).
Higiénés problémák is lehetnek a szennyvíziszapban: patogén mikroorganizmusok előfordulása lehetséges.
Szaghatás is gyakori.

Potenciális használat talajra
Alkalmas lehet-e talajjavításra általában?
Igen
Indoklás, referenciák

BAYOUMI HAMUDA H. E. A. F-OROSZ ERIKA-HORVÁTH MÁRK-PALÁGYI ATTILA-SZEDERNÉ-BARANYAI BEATRIX-PATKÓ ISTVÁN-KECSKÉS MIHÁLY: Szennyvíziszap hatása egyes talajsajátságokra, a Lycopersicon esculentum L. növekedésére és rizoszféra tulajdonságaira modellkísérletben 2009-Akadémiai Kiadó 325-342.

H. ABDORHIM, A. A. KHALIF, HOSAM E. A. F. BAYOUMI, VILLÁNYI ILONA, HELTAI GYÖRGY, KECSKÉS MIHÁLY - Szennyvíziszap-adagok hatása a növény (Triticum vulgare L.)–talaj rendszer néhány mikrobiológiai és biokémiai tulajdonságára. 2004-Akadémiai Kiadó 355-366.

Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére?
Igen
Indoklás, referenciák

BAYOUMI HAMUDA H. E. A. F-OROSZ ERIKA-HORVÁTH MÁRK-PALÁGYI ATTILA-SZEDERNÉ-BARANYAI BEATRIX-PATKÓ ISTVÁN-KECSKÉS MIHÁLY: Szennyvíziszap hatása egyes talajsajátságokra, a Lycopersicon esculentum L. növekedésére és rizoszféra tulajdonságaira modellkísérletben 2009-Akadémiai Kiadó 325-342.

H. ABDORHIM, A. A. KHALIF, HOSAM E. A. F. BAYOUMI, VILLÁNYI ILONA, HELTAI GYÖRGY, KECSKÉS MIHÁLY - Szennyvíziszap-adagok hatása a növény (Triticum vulgare L.)–talaj rendszer néhány mikrobiológiai és biokémiai tulajdonságára. 2004-Akadémiai Kiadó 355-366.

Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak?
Igen
Indoklás, referenciák

BAYOUMI HAMUDA H. E. A. F-OROSZ ERIKA-HORVÁTH MÁRK-PALÁGYI ATTILA-SZEDERNÉ-BARANYAI BEATRIX-PATKÓ ISTVÁN-KECSKÉS MIHÁLY: Szennyvíziszap hatása egyes talajsajátságokra, a Lycopersicon esculentum L. növekedésére és rizoszféra tulajdonságaira modellkísérletben 2009-Akadémiai Kiadó 325-342.

H. ABDORHIM, A. A. KHALIF, HOSAM E. A. F. BAYOUMI, VILLÁNYI ILONA, HELTAI GYÖRGY, KECSKÉS MIHÁLY - Szennyvíziszap-adagok hatása a növény (Triticum vulgare L.)–talaj rendszer néhány mikrobiológiai és biokémiai tulajdonságára. 2004-Akadémiai Kiadó 355-366.

Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

Nincs referencia, de feltételzhető.

Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e eróziógátlásra?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére?
Igen
Indoklás, referenciák

Nincs referencia erre az anyagra, de a talaj szervesanyag tartalmának növekedése általában csökkent a fémek mozgékonyságát, kioldhatóságát, erózióval való terjedését, tehát a szennyezőanyag könnyű terjedéséből adódó kockázatot.

Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására?
Nincs információ
Hasznosítással összefüggő kockázatok

A szennyvíziszapokban feldúsuló káros anyagok egy bizonyos koncentráció felett veszélyeztetik a talaj élővilágát, a táplálékláncot és a talajt használó embert. A talajba kevert mennyiséget tehát limitálják ezek a tartalmak: a talaj a belekevert szennyvíziszappal együtt sem érheti el azt a kockázati szintet, amely valamelyik talajhasználó szempontjából már nem elviselhető.
Toxicitásmérés mind a szennyvíziszappal, mind a szennyvíziszappal kezelt talajjal szükséges lehet. Még ha a szennyvíziszap nem is mutat toxicitást, sajnos előfordulhat, hogy a talajban a mineralizáció (biodegradáció) során, mikrobiális hatásra felszabadulnak olyan toxikus anyagok, melyek korábban immobilis formában voltak jelen a szennyvíziszapban. Ugyanakkor hosszútávon inkább a talaj szerkezeti humusztartalmának növekedésére számíthatunk, mely stabilizáló hatású. A kockázatot tehát időben, rövid- és hosszú távon kell megítélni.
A higiénés kockázatok kezelésre a szennyvíziszapban és a szennyvíziszappal kezelt tal

Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti)
1016
Bevivő
Atkári Ágota
Státusz
Publikált
Adatlap típusaHulladék / melléktermék felmérés
Létrehozás
Módosítás