Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Termelő, felelős, gyűjtő adatai
Termelés, kezelés, lerakás helye
Hulladék, melléktermék fő adatai
- 19 HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ ÉS IPARIVÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 19 08 szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok
- 19 08 05 települési szennyvíz tisztításából származó iszapok
A nyíregyházi kommunális szennyvíztelep szennyvíztisztítási technológiájából az elő-és utóülepítés során eltávolított szennyvíziszapot hideg anaerob rendszerű földmedencés műtárgyakban rothasztották, majd búzaszalmával komposztálták.
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nátrium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor-pentoxid (P2O5)
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kálium-oxid (K2O)
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- mangán
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vas
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- ólom
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
Vízoldható sók, szerves anyagok, nitrogénformák, foszforformák, víz, nyomelemek
Szennyvíziszapok talajra alkalmazásukkor biodegradálható szervesanyag tartalmú hulladékként viselkednek, biodegradálódnak, mineralizálódnak, belőlük vízoldható anyagok oldódhatnak ki csapadék hatására, melyek bemosódhatnak a talaj mélyebb rétegeibe.
A szennyvíz minőségétől függő mértékben tartalmazhatnak perzisztens és toxikus szerves és szervetlen anyagokat.
Komposztálás során a szennyvíziszap C/N aránya csökken, mikroflórája átalakul, a patogén mikroorganizmus-szám csökken, a részben lebomlott szervesanyag tartalom mellett kialakuló mikroflóra a talajmikroflórával összeegyeztethető.
A szennyezőanyagok egy része elbomlik, ártalmatlan végtermékekké alakul.
Komposztálás során C/N arányuk normalizálódik, higiénés állapotuk javul.
Hulladék, melléktermék jellemzése
összes N: 7470 mg/kg; Mg: 2507 mg/kg; Na: 994 mg/kg; P2O5: 28720 mg/kg; K2O: 3171 mg/kg; Zn: 537 mg/kg; Cu: 110,4 mg/kg; Mn 421 mg/kg; Fe: 11308 mg/kg; Cd: 2,3 mg/kg; Pb: 66,9 mg/kg
Talajjavításra
http://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/2437/79535/1/UZS%20%28telj%29.pdf
BAYOUMI HAMUDA H. E. A. F-OROSZ ERIKA-HORVÁTH MÁRK-PALÁGYI ATTILA-SZEDERNÉ-BARANYAI BEATRIX-PATKÓ ISTVÁN-KECSKÉS MIHÁLY: Szennyvíziszap hatása egyes talajsajátságokra, a Lycopersicon esculentum L. növekedésére és rizoszféra tulajdonságaira modellkísérletben 2009-Akadémiai Kiadó 325-342 o.
http://www.nyirsegviz.hu/
Hulladék, melléktermék veszélyessége
Talaj enzimaktivitása, talaj-mikroorganizmusok előfordulása, növények növekedése és fejlődése.
A talajok szennyvíziszappal való kezelése serkenti a növényi növekedést.
A szennyvíziszapban a szennyvízből átkerülő és feldúsuló bonthatatlan (perzisztens) szerves anyagok és toxikus fémek lehetnek jelen. Ezek a komposztálás során részben elbomlanak, de a maradék még így is veszélyezteti a talaj élővilágát és tovább juthat a táplálékláncon keresztül (növény, növényevő állat, húsevő állat, tej, ember, stb.).
Higiénés problémák is mutatkoznak a legtöbb szennyvíziszapban: patogén mikroorganizmusok előfordulása lehetséges, bár ezek nagy része elpusztul a komposztálás során.
Szaghatás a komposztált iszapoknál kevésbé jellemző, mint a komposztálatlannál.
Potenciális használat talajra
http://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/2437/79535/1/UZS%20%28telj%29.pdf
BAYOUMI HAMUDA H. E. A. F-OROSZ ERIKA-HORVÁTH MÁRK-PALÁGYI ATTILA-SZEDERNÉ-BARANYAI BEATRIX-PATKÓ ISTVÁN-KECSKÉS MIHÁLY: Szennyvíziszap hatása egyes talajsajátságokra, a Lycopersicon esculentum L. növekedésére és rizoszféra tulajdonságaira modellkísérletben 2009-Akadémiai Kiadó 325-342 o.
Kálium tartalma miatt.
http://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/2437/79535/1/UZS%20%28telj%29.pdf
BAYOUMI HAMUDA H. E. A. F-OROSZ ERIKA-HORVÁTH MÁRK-PALÁGYI ATTILA-SZEDERNÉ-BARANYAI BEATRIX-PATKÓ ISTVÁN-KECSKÉS MIHÁLY: Szennyvíziszap hatása egyes talajsajátságokra, a Lycopersicon esculentum L. növekedésére és rizoszféra tulajdonságaira modellkísérletben 2009-Akadémiai Kiadó 325-342 o.
Szervesanyag-tartalma miatt.
A szervesanyagtartalom a talajban szerkezeti humusszá alakulva javítja a talajszerkezetet.
A talaj levegő- és vízgazdálkodásának, valamint élőhely funkciójának javításával bizonyos mértékig javíthatja az ingoványos talajokat.
A talaj levegő- és vízgazdálkodásának valamint élőhely funkciójának javításával alkalmas lehet eróziógáztálásra.
A szennyvíziszapokban feldúsuló káros anyagok veszélyeztetik a talaj élővilágát, a táplálékláncot és a talajt használó embert. A káros vagy potenciális káros hatások korlátozzák a szennyvíziszapok talajra alkalmazhatóságát, illetve az alkalmazható mennyiséget.
Toxicitásmérésre mind a szennyvíziszappal, mind az abból készült komposzttal, mind a szennyvíziszappal kezelt talajjal szükséges lehet.
A higiénés kockázatok kezelésre a szennyvíziszapban, a komposztban és a szennyvíziszappal kezelt talajban található kóliformok, Salmonellák, és egyéb patogén baktériumok és gombák kimutatása szükséges lehet, elsősorban akkor, ha olyan élelmiszernövények, gyümölcsök és zöldségek termesztése folyik a talajon, melyek közvetlenül érintkeznek a talajjal.
A veszélyek azonosítása után talajhasználattól függő kockázatfelmérését kell végezni.