Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 19 HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ ÉS IPARIVÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 19 08 szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok
- 19 08 05 települési szennyvíz tisztításából származó iszapok
A nyíregyházi kommunális szennyvíztelep szennyvíztisztítási technológiájából az elő-és utóülepítés során eltávolított szennyvíziszapot hideg anaerob rendszerű földmedencés műtárgyakban rothasztották, majd búzaszalmával komposztálták.
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nátrium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor-pentoxid (P2O5)
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kálium-oxid (K2O)
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- mangán
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vas
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- ólom
Vízoldható sók, szerves anyagok, nitrogénformák, foszforformák, víz, nyomelemek
Szennyvíziszapok talajra alkalmazásukkor biodegradálható szervesanyag tartalmú hulladékként viselkednek, biodegradálódnak, mineralizálódnak, belőlük vízoldható anyagok oldódhatnak ki csapadék hatására, melyek bemosódhatnak a talaj mélyebb rétegeibe.
A szennyvíz minőségétől függő mértékben tartalmazhatnak perzisztens és toxikus szerves és szervetlen anyagokat.
Komposztálás során a szennyvíziszap C/N aránya csökken, mikroflórája átalakul, a patogén mikroorganizmus-szám csökken, a részben lebomlott szervesanyag tartalom mellett kialakuló mikroflóra a talajmikroflórával összeegyeztethető.
A szennyezőanyagok egy része elbomlik, ártalmatlan végtermékekké alakul.
Komposztálás során C/N arányuk normalizálódik, higiénés állapotuk javul.
összes N: 7470 mg/kg; Mg: 2507 mg/kg; Na: 994 mg/kg; P2O5: 28720 mg/kg; K2O: 3171 mg/kg; Zn: 537 mg/kg; Cu: 110,4 mg/kg; Mn 421 mg/kg; Fe: 11308 mg/kg; Cd: 2,3 mg/kg; Pb: 66,9 mg/kg
Talajjavításra
http://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/2437/79535/1/UZS%20%28telj%29.pdf
BAYOUMI HAMUDA H. E. A. F-OROSZ ERIKA-HORVÁTH MÁRK-PALÁGYI ATTILA-SZEDERNÉ-BARANYAI BEATRIX-PATKÓ ISTVÁN-KECSKÉS MIHÁLY: Szennyvíziszap hatása egyes talajsajátságokra, a Lycopersicon esculentum L. növekedésére és rizoszféra tulajdonságaira modellkísérletben 2009-Akadémiai Kiadó 325-342 o.
http://www.nyirsegviz.hu/
Talaj enzimaktivitása, talaj-mikroorganizmusok előfordulása, növények növekedése és fejlődése.
A talajok szennyvíziszappal való kezelése serkenti a növényi növekedést.
A szennyvíziszapban a szennyvízből átkerülő és feldúsuló bonthatatlan (perzisztens) szerves anyagok és toxikus fémek lehetnek jelen. Ezek a komposztálás során részben elbomlanak, de a maradék még így is veszélyezteti a talaj élővilágát és tovább juthat a táplálékláncon keresztül (növény, növényevő állat, húsevő állat, tej, ember, stb.).
Higiénés problémák is mutatkoznak a legtöbb szennyvíziszapban: patogén mikroorganizmusok előfordulása lehetséges, bár ezek nagy része elpusztul a komposztálás során.
Szaghatás a komposztált iszapoknál kevésbé jellemző, mint a komposztálatlannál.
http://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/2437/79535/1/UZS%20%28telj%29.pdf
BAYOUMI HAMUDA H. E. A. F-OROSZ ERIKA-HORVÁTH MÁRK-PALÁGYI ATTILA-SZEDERNÉ-BARANYAI BEATRIX-PATKÓ ISTVÁN-KECSKÉS MIHÁLY: Szennyvíziszap hatása egyes talajsajátságokra, a Lycopersicon esculentum L. növekedésére és rizoszféra tulajdonságaira modellkísérletben 2009-Akadémiai Kiadó 325-342 o.
Kálium tartalma miatt.
http://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/2437/79535/1/UZS%20%28telj%29.pdf
BAYOUMI HAMUDA H. E. A. F-OROSZ ERIKA-HORVÁTH MÁRK-PALÁGYI ATTILA-SZEDERNÉ-BARANYAI BEATRIX-PATKÓ ISTVÁN-KECSKÉS MIHÁLY: Szennyvíziszap hatása egyes talajsajátságokra, a Lycopersicon esculentum L. növekedésére és rizoszféra tulajdonságaira modellkísérletben 2009-Akadémiai Kiadó 325-342 o.
Szervesanyag-tartalma miatt.
A szervesanyagtartalom a talajban szerkezeti humusszá alakulva javítja a talajszerkezetet.
A talaj levegő- és vízgazdálkodásának, valamint élőhely funkciójának javításával bizonyos mértékig javíthatja az ingoványos talajokat.
A talaj levegő- és vízgazdálkodásának valamint élőhely funkciójának javításával alkalmas lehet eróziógáztálásra.
A szennyvíziszapokban feldúsuló káros anyagok veszélyeztetik a talaj élővilágát, a táplálékláncot és a talajt használó embert. A káros vagy potenciális káros hatások korlátozzák a szennyvíziszapok talajra alkalmazhatóságát, illetve az alkalmazható mennyiséget.
Toxicitásmérésre mind a szennyvíziszappal, mind az abból készült komposzttal, mind a szennyvíziszappal kezelt talajjal szükséges lehet.
A higiénés kockázatok kezelésre a szennyvíziszapban, a komposztban és a szennyvíziszappal kezelt talajban található kóliformok, Salmonellák, és egyéb patogén baktériumok és gombák kimutatása szükséges lehet, elsősorban akkor, ha olyan élelmiszernövények, gyümölcsök és zöldségek termesztése folyik a talajon, melyek közvetlenül érintkeznek a talajjal.
A veszélyek azonosítása után talajhasználattól függő kockázatfelmérését kell végezni.