Nyíregyházi rothasztott szennyvíziszap komposzt

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Név
Nyírségvíz Nyíregyháza és Térsége Víz-és Csatornamű Zrt.
Település
Nyíregyháza
Utca, házszám
Tó u. 5.
Irányítószám
4400
Telefon/fax
42/ 523-623 ; 42/ 523-610
Kapcsolata a hulladékkal, melléktermékkel
Termelő
Tulajdonos
Előkezelő
Név
Nyírségvíz Nyíregyháza és Térsége Víz-és Csatornamű Zrt.
Település
Nyíregyháza
Utca, házszám
Westsik V. út l.
Irányítószám
4400
Tevékenység
Termelés
Előkezelés
Hulladék, melléktermék megnevezéseNyíregyházi rothasztott szennyvíziszap komposzt
Hulladék, melléktermék angol megnevezése
Digested sewage sludge compost from Nyíregyháza
Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusa
Konkrét hulladék, melléktermék jellemzése
Funkcionális jellemzés
Kommunális hulladék
Hulladék EWC kódszáma
  • 19 HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ ÉS IPARIVÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
  • 19 08 szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok
  • 19 08 05 települési szennyvíz tisztításából származó iszapok
Hulladék, melléktermék halmazállapota
Iszapszerű, pasztaszerű
Hulladékot eredményező technológia rövid leírása

A nyíregyházi kommunális szennyvíztelep szennyvíztisztítási technológiájából az elő-és utóülepítés során eltávolított szennyvíziszapot hideg anaerob rendszerű földmedencés műtárgyakban rothasztották, majd búzaszalmával komposztálták.

Veszélyes hulladéknak minősül-e?
nem
Hulladék, melléktermék éves mennyisége Magyarországon
120 000 m3
Hulladék jellemzése anyagként
Vegyes
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • nitrogén (összes)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
7470 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • magnézium
Egyéb vegyi anyag
mikroelem
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
2507 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • nátrium
Egyéb vegyi anyag
mikroelem
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
994 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • foszfor-pentoxid (P2O5)
Egyéb vegyi anyag
P2O5
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
28720 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kálium-oxid (K2O)
Egyéb vegyi anyag
K2O
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
3171 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • cink
Egyéb vegyi anyag
mikroelem
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
537 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • réz
Egyéb vegyi anyag
mikroelem
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
110.4 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • mangán
Egyéb vegyi anyag
mikroelem
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
421 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • vas
Egyéb vegyi anyag
mikroelem
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
11308 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kadmium
Egyéb vegyi anyag
toxikus fém
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
2.3 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • ólom
Egyéb vegyi anyag
toxikus fém
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
66.9 mg/kg
Vegyes hulladék/termék neve
Nyíregyházi rothasztott szennyvíziszap komposzt
Vegyes hulladék/termék összetevői

Vízoldható sók, szerves anyagok, nitrogénformák, foszforformák, víz, nyomelemek

Vegyes hulladék/termék viselkedése, sorsa a környezetben, egyéb jellemzői

Szennyvíziszapok talajra alkalmazásukkor biodegradálható szervesanyag tartalmú hulladékként viselkednek, biodegradálódnak, mineralizálódnak, belőlük vízoldható anyagok oldódhatnak ki csapadék hatására, melyek bemosódhatnak a talaj mélyebb rétegeibe.
A szennyvíz minőségétől függő mértékben tartalmazhatnak perzisztens és toxikus szerves és szervetlen anyagokat.
Komposztálás során a szennyvíziszap C/N aránya csökken, mikroflórája átalakul, a patogén mikroorganizmus-szám csökken, a részben lebomlott szervesanyag tartalom mellett kialakuló mikroflóra a talajmikroflórával összeegyeztethető.
A szennyezőanyagok egy része elbomlik, ártalmatlan végtermékekké alakul.
Komposztálás során C/N arányuk normalizálódik, higiénés állapotuk javul.

pH
6.9
Szárazanyag-tartalom (%)
53
Szervesanyag tartalom (%)
21.7
Homogenitás
Inhomogén
Egyéb

összes N: 7470 mg/kg; Mg: 2507 mg/kg; Na: 994 mg/kg; P2O5: 28720 mg/kg; K2O: 3171 mg/kg; Zn: 537 mg/kg; Cu: 110,4 mg/kg; Mn 421 mg/kg; Fe: 11308 mg/kg; Cd: 2,3 mg/kg; Pb: 66,9 mg/kg

Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket?
Igen
Mire hasznosítják?

Talajjavításra

Referenciák hasznosításra

http://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/2437/79535/1/UZS%20%28telj%29.pdf
BAYOUMI HAMUDA H. E. A. F-OROSZ ERIKA-HORVÁTH MÁRK-PALÁGYI ATTILA-SZEDERNÉ-BARANYAI BEATRIX-PATKÓ ISTVÁN-KECSKÉS MIHÁLY: Szennyvíziszap hatása egyes talajsajátságokra, a Lycopersicon esculentum L. növekedésére és rizoszféra tulajdonságaira modellkísérletben 2009-Akadémiai Kiadó 325-342 o.
http://www.nyirsegviz.hu/

Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint
Nincs besorolva
Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketerméknél?
Igen
Ha vizsgálták a káros hatást, akkor adja meg, hogy mit, milyen módszerrel, ki mérte és milyen eredménnyel

Talaj enzimaktivitása, talaj-mikroorganizmusok előfordulása, növények növekedése és fejlődése.
A talajok szennyvíziszappal való kezelése serkenti a növényi növekedést.

Feltételezett káros hatások, az anyag veszélyessége

A szennyvíziszapban a szennyvízből átkerülő és feldúsuló bonthatatlan (perzisztens) szerves anyagok és toxikus fémek lehetnek jelen. Ezek a komposztálás során részben elbomlanak, de a maradék még így is veszélyezteti a talaj élővilágát és tovább juthat a táplálékláncon keresztül (növény, növényevő állat, húsevő állat, tej, ember, stb.).
Higiénés problémák is mutatkoznak a legtöbb szennyvíziszapban: patogén mikroorganizmusok előfordulása lehetséges, bár ezek nagy része elpusztul a komposztálás során.
Szaghatás a komposztált iszapoknál kevésbé jellemző, mint a komposztálatlannál.

Alkalmas lehet-e talajjavításra általában?
Igen
Indoklás, referenciák

http://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/2437/79535/1/UZS%20%28telj%29.pdf
BAYOUMI HAMUDA H. E. A. F-OROSZ ERIKA-HORVÁTH MÁRK-PALÁGYI ATTILA-SZEDERNÉ-BARANYAI BEATRIX-PATKÓ ISTVÁN-KECSKÉS MIHÁLY: Szennyvíziszap hatása egyes talajsajátságokra, a Lycopersicon esculentum L. növekedésére és rizoszféra tulajdonságaira modellkísérletben 2009-Akadémiai Kiadó 325-342 o.

Alkalmas lehet-e nitrogén, foszfor és/vagy kálium pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Kálium tartalma miatt.

Alkalmas lehet-e mezoelemek (Ca, Cl, Fe, Mg, Na, S, Si) pótlására a talajban?
Igen
Alkalmas lehet-e mikroelemek (B, Co, Cu, Mn, Mo, Zn, V) pótlására a talajban?
Igen
Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére?
Igen
Indoklás, referenciák

http://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/2437/79535/1/UZS%20%28telj%29.pdf
BAYOUMI HAMUDA H. E. A. F-OROSZ ERIKA-HORVÁTH MÁRK-PALÁGYI ATTILA-SZEDERNÉ-BARANYAI BEATRIX-PATKÓ ISTVÁN-KECSKÉS MIHÁLY: Szennyvíziszap hatása egyes talajsajátságokra, a Lycopersicon esculentum L. növekedésére és rizoszféra tulajdonságaira modellkísérletben 2009-Akadémiai Kiadó 325-342 o.

Alkalmas-e humusztartalom/szervesanyag-tartalom növelésére?
Igen
Indoklás, referenciák

Szervesanyag-tartalma miatt.

Alkalmas lehet-e termesztőközeg alapnak?
Nem
Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak?
Igen
Indoklás, referenciák
Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

A szervesanyagtartalom a talajban szerkezeti humusszá alakulva javítja a talajszerkezetet.

Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

A talaj levegő- és vízgazdálkodásának, valamint élőhely funkciójának javításával bizonyos mértékig javíthatja az ingoványos talajokat.

Alkalmas lehet-e eróziógátlásra?
Igen
Indoklás, referenciák

A talaj levegő- és vízgazdálkodásának valamint élőhely funkciójának javításával alkalmas lehet eróziógáztálásra.

Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására?
Nincs információ
Hasznosítással összefüggő kockázatok

A szennyvíziszapokban feldúsuló káros anyagok veszélyeztetik a talaj élővilágát, a táplálékláncot és a talajt használó embert. A káros vagy potenciális káros hatások korlátozzák a szennyvíziszapok talajra alkalmazhatóságát, illetve az alkalmazható mennyiséget.
Toxicitásmérésre mind a szennyvíziszappal, mind az abból készült komposzttal, mind a szennyvíziszappal kezelt talajjal szükséges lehet.
A higiénés kockázatok kezelésre a szennyvíziszapban, a komposztban és a szennyvíziszappal kezelt talajban található kóliformok, Salmonellák, és egyéb patogén baktériumok és gombák kimutatása szükséges lehet, elsősorban akkor, ha olyan élelmiszernövények, gyümölcsök és zöldségek termesztése folyik a talajon, melyek közvetlenül érintkeznek a talajjal.
A veszélyek azonosítása után talajhasználattól függő kockázatfelmérését kell végezni.

Adatlap azonosító (eredeti)
1017
Bevivő
Atkári Ágota
Státusz
Publikált
Adatlap típusaHulladék / melléktermék felmérés
Létrehozás
Módosítás