Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 19 HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ ÉS IPARIVÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 19 08 szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok
- 19 08 05 települési szennyvíz tisztításából származó iszapok
A nagyatádi szennyvíztelep szennyvíztisztítási technológiájában keletkező folyékony iszap
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- arzén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kobalt
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- króm
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- higany
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- molibdén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- nikkel
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- ólom
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- szelén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
Víz, oldott ásványi sók, szerves anyagok, nitrogén-és foszforformák, nyomelemek
A szennyvíziszapok talajra alkalmazva a biodegradálható szervesanyagokhoz hasonlóan viselkednek, biodegradálódnak, mineralizálódnak, belőlük vízoldható anyagok oldódhatnak ki csapadék hatására, melyek bemosódhatnak a talaj mélyebb rétegeibe.
A folyékony szennvíziszap nagymennyiségű vizet tartalmaz, talajra kijuttatása öntözéssel, elszikkasztással történik. A folyékony fázis a talaj mélyebb rétegeibe is lejuthat.
A szennyvíz minőségétől függő mértékben tartalmazhatnak perzisztens és toxikus szerves és szervetlen anyagokat.
ásványi anyag 49,6 m/m% szárazanyagszázalékában; összes N: 33,9 g/kg sz.a.; összes P: 12,1 g/kg sz.a.; K: 4,4 g/kg sz.a.; Ca: 27,9 g/kg/sz.a. As: 5,2 mg/kg sz.a.; Cd: 1,6 mg/kg sz.a.; Co: 3,9 mg/kg sz.a.; Cr: 22,3 mg/kg sz.a.;Cu: 137 mg/kg sz.a.; Hg 0,9 mg/kg sz.a.; Mo: 2,8 mg/kg sz.a.; Ni: 22,7 mg/kg sz.a.; Pb: 35,5 mg/kg sz.a.;Se: 1,9 mg/kg sz.a.; Zn: 547 mg/kg sz.a.;A feltüntetett értékek az 1990-2009-ig terjedő vizsgálatok adatainak átlagértékei.
folyékony iszap injektálása a talajba tápanyagnövelés céljából
Vizsgálták a pH-t, nitrogén, foszfor, K, Ca mennyiségét, toxikus nehézfémek koncentrációját. A kapott eredmények nem haladták meg az ide vonatkozó határértékeket.
A belső-somogyi iszapos homokon kialakult eredendően savanyú kémhatású, agyagbemosódásos barna erdőtalaj 0-30cm-es és 30-60 cm-es szelvényében vizsgálták a pH-t, humusz és foszfor mennyiségét, toxikus nehézfémek koncentrációját.
Ezen a területen folyékony szennyvíziszap injektálása történt. A kezelt talajok elemtartalma nem haladta meg a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet földtani közegre vonatkozó 'B' szennyezettségi határértékeit (kiv. Se esetében 1990-ben). www.kszgysz.hu/e107_files/downloads/szennyv/marko_andras.ppt
A szennyvíziszapban a szennyvízből átkerülő és feldúsuló bonthatatlan (perzisztens) szerves anyagok és toxikus fémek lehetnek jelen. Ezek a talaj élővilágát veszélyeztetik és tovább juthatnak a táplálékláncon keresztül (növény, növényevő állat, húsevő állat, tej, ember, stb.).
Higiénés problémák is lehetnek a szennyvíziszapban: patogén mikroorganizmusok előfordulása lehetséges.
Folyékony szennyvíziszap nagy víztartalma a talaj mélyebb rétegeibe szivárogva oda nagymennyiségű oldott anyagot is lejuttathat, részben az eredeti szennyvízből, részben pedig a szennyvíziszap tárolás közbeni bomlása révén, amikoris a szennyvíziszapot alkotó mikroorganizmusok bomlásnak indulnak.
Szaghatás is gyakori.
www.kszgysz.hu/e107_files/downloads/szennyv/marko_andras.ppt ;
KÁDÁR IMRE és MORVAI BALÁZS-Ipari-kommunális szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. 2007 Agrokémia és Talajtan 333-352.o.
Foszfor- és kálium-tartalma miatt.
www.kszgysz.hu/e107_files/downloads/szennyv/marko_andras.ppt
KÁDÁR IMRE és MORVAI BALÁZS-Ipari-kommunális szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. 2007 Agrokémia és Talajtan 333-352.o.
Szervesanyag-tartalma miatt.
www.kszgysz.hu/e107_files/downloads/szennyv/marko_andras.ppt
KÁDÁR IMRE és MORVAI BALÁZS-Ipari-kommunális szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. 2007 Agrokémia és Talajtan 333-352.o.
Humusztartalma miatt.
Humusztartalmának köszönhetően, képes a növények megtapadását elősegíteni.
A szennyvíziszapokban feldúsuló káros anyagok és a folyékony szennyvíziszapban lévő oldott anyagok veszélyeztethetik a talaj élővilágát, a táplálékláncot és a talajt használó embert.
Toxicitásmérés mind a szennyvíziszappal, mind a szennyvíziszappal kezelt talajjal és a beszivárgó vízzel is szükséges lehet. Még ha a szennyvíziszap nem is mutat toxicitást kezdetben, előfordulhat, hogy tárolás közben és a talajban a mineralizáció (biodegradáció) során, a talajmikroorganizmusok hatásra felszabadulnak olyan toxikus anyagok, melyek korábban immobilis formában voltak jelen a szennyvíziszapban.
A higiénés kockázatok kezelésre a szennyvíziszapban és a szennyvíziszappal kezelt talajban található kóliformok, Salmonellák, és egyéb patogén baktériumok és gombák kimutatása szükséges lehet, elsősorban akkor, ha olyan élelmiszernövények, gyümölcsök és zöldségek termesztése folyik a talajon, melyek közvetlenül érintkeznek a talajjal.