Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 19 HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ ÉS IPARIVÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 19 08 szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok
- 19 08 05 települési szennyvíz tisztításából származó iszapok
Szennyvíztisztítás során centrifugával történő víztelenítés után képződő víztelenített szennyvíziszap
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- arzén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kobalt
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- króm
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- szelén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
víz, oldott ásványi sók, szerves anyagok, nitrogén-és foszforformák, nyomelemek
A szennyvíziszapok talajra alkalmazva a biodegradálható természetes szervesanyagokhoz hasonlóan viselkednek, biodegradálódnak, mineralizálódnak. Belőlük vízoldható anyagok oldódhatnak ki csapadék hatására, melyek bemosódhatnak a talaj mélyebb rétegeibe.
A víztelenített szennyvíziszap értékes tápanyagokat és humuszképzésre alkalmas anyagokat tartalmaznak.
Talajra alkalmazásuk történhet közvetlenül vagy komposztálást követően.
A szennyvíz minőségétől függő mértékben tartalmazhatnak perzisztens és toxikus szerves és szervetlen anyagokat.
ásványi anyag 46,4 m/m% szárazanyagszázalékában; összes N: 27,3 g/kg sz.a.; összes P: 16,2 g/kg sz.a.; K: 5,8 g/kg sz.a.; Ca: 56,2 g/kg/sz.a. As: 4,8 mg/kg sz.a.; Cd: 1,6 mg/kg sz.a.; Co: 7,1 mg/kg sz.a.; Cr: 42,3 mg/kg sz.a.;Cu: 255 mg/kg sz.a.; Hg 1,1 mg/kg sz.a.; Mo: 4,6 mg/kg sz.a.; Ni: 30,4 mg/kg sz.a.; Pb: 65,1 mg/kg sz.a.;Se: 1,7 mg/kg sz.a.; Zn: 816 mg/kg sz.a.; A feltüntetett értékek az 1990-2009-ig terjedő vizsgálatok adatainak átlagértékei.
víztelenített iszap talaj felszínre történő szórása és bedolgozása, komposztálás
www.kszgysz.hu/e107_files/downloads/szennyv/marko_andras.ppt
Drv. Zrt. - A Balaton Üdülőkörzet szennyvízelvezetése és -tisztítása - http://www.drv.hu/drv/drv.head.page?nodeid=138
Vizsgálták a pH-t, nitrogén, foszfor, K, Ca mennyiségét, toxikus nehézfémek koncentrációját. A kapott eredmények nem haladták meg az ide vonatkozó határértékeket.
A művelt talajrétegbe bemunkált siófoki szennyvíziszap hatását (pH,humusztartalom,foszfor, K, Ca, toxfémek) vizsgálták Mezőföldön, löszös üledéken kialakult mészlepedékes csernozjom talaj 0-30 cm-es szelvényében 1990-ben és 2006-ban. A kezelt talajok elemtartalma nem haladta meg a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet földtani közegre vonatkozó 'B' szennyezettségi határértékeit.
A szennyvíziszapban a szennyvízből átkerülő és feldúsuló bonthatatlan (perzisztens) szerves anyagok és toxikus fémek lehetnek jelen. Ezek a talaj élővilágát veszélyeztetik és tovább juthatnak a táplálékláncon keresztül (növény, növényevő állat, húsevő állat, tej, ember, stb.).
Higiénés problémákat is okozhat a szennyvíziszap: patogén mikroorganizmusok előfordulása lehetséges.
A szaghatás is gyakori.
www.kszgysz.hu/e107_files/downloads/szennyv/marko_andras.ppt
Drv. Zrt. - A Balaton Üdülőkörzet szennyvízelvezetése és -tisztítása - http://www.drv.hu/drv/drv.head.page?nodeid=138
Kálium- és foszfor-tartalma miatt.
www.kszgysz.hu/e107_files/downloads/szennyv/marko_andras.ppt
Drv. Zrt. - A Balaton Üdülőkörzet szennyvízelvezetése és -tisztítása - http://www.drv.hu/drv/drv.head.page?nodeid=138
Szervesanyag-tartalma miatt.
www.kszgysz.hu/e107_files/downloads/szennyv/marko_andras.ppt
Drv. Zrt. - A Balaton Üdülőkörzet szennyvízelvezetése és -tisztítása - http://www.drv.hu/drv/drv.head.page?nodeid=138
A talaj szervesanyagtartalmának és humusztartalmának növekedése javítja a talaj állagát, szerkezetét.
A talaj állagának, textúrájának, állóságának javításán és a növényzet megtelepedésének elősegítésén keresztül érhető el a szél- és vízeróziógátlás.
A szennyvíziszapokban feldúsuló káros anyagok veszélyeztethetik a talaj élővilágát, a táplálékláncot és a talajt használó embert.
Toxicitásmérés mind a szennyvíziszappal, mind a szennyvíziszappal kezelt talajjal szükséges lehet. Még ha a szennyvíziszap nem is mutat toxicitást kezdetben, előfordulhat, hogy tárolás közben és a talajban a mineralizáció (biodegradáció) során, a talajmikroorganizmusok hatásra felszabadulnak olyan toxikus anyagok, melyek korábban immobilis formában voltak jelen a szennyvíziszapban.
A higiénés kockázatok kezelésre a szennyvíziszapban és a szennyvíziszappal kezelt talajban található kóliformok, szalmonellák, és egyéb patogén baktériumok és gombák kimutatása szükséges lehet, elsősorban akkor, ha olyan élelmiszernövények, gyümölcsök és zöldségek termesztése folyik a talajon, melyek közvetlenül érintkeznek a talajjal.