Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 19 HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ ÉS IPARIVÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 19 08 szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok
- 19 08 05 települési szennyvíz tisztításából származó iszapok
Szennyvíztisztítás során szalagszűrővel történő víztelenítés után képződő víztelenített szennyvíziszap
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- egyéb szervetlen
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- arzén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kobalt
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- króm
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- higany
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- molibdén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- nikkel
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- ólom
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- szelén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
Víz, oldott ásványi sók, szerves anyagok, nitrogén-és foszforformák, mikroelemek, toxikus fémek
A szennyvíziszapok talajra alkalmazva a biodegradálható szervesanyagokhoz hasonlóan viselkednek, biodegradálódnak, mineralizálódnak, belőlük vízoldható anyagok oldódhatnak ki csapadék hatására, melyek bemosódhatnak a talaj mélyebb rétegeibe.
A szennyvíz minőségétől függő mértékben tartalmazhatnak perzisztens és toxikus szerves és szervetlen anyagokat.
Ásványi anyag 37,9 m/m% szárazanyagszázalékában; összes N: 43,1 g/kg sz.a.; összes P: 16,2 g/kg sz.a.; K: 6,2 g/kg sz.a.; Ca: 42,2 g/kg/sz.a. As: 3,5 mg/kg sz.a.; Cd: 1,5 mg/kg sz.a.; Co: 4,6 mg/kg sz.a.; Cr: 35,1 mg/kg sz.a.;Cu: 335 mg/kg sz.a.; Hg 0,6 mg/kg sz.a.; Mo: 5,7 mg/kg sz.a.; Ni: 25,4 mg/kg sz.a.; Pb: 39,5 mg/kg sz.a.;Se: 1,9 mg/kg sz.a.; Zn: 769 mg/kg sz.a.; A feltüntetett értékek az 1990-2009-ig terjedő vizsgálatok adatainak átlagértékei.
víztelenített iszap talajfelszínre történő szórása, komposzt készítés
www.kszgysz.hu/e107_files/downloads/szennyv/marko_andras.ppt Drv. Zrt. - A Balaton Üdülőkörzet szennyvízelvezetése és -tisztítása
Vizsgálták a pH-t, nitrogén, foszfor, K, Ca mennyiségét, toxikus fémek koncentrációját. A kapott eredmények nem haladták meg az ide vonatkozó határértékeket.
A szennyvíziszapban a szennyvízből átkerülő és feldúsuló bonthatatlan (perzisztens) szerves anyagok és toxikus fémek lehetnek jelen. Ezek a talaj élővilágát veszélyeztetik és tovább juthatnak a táplálékláncon keresztül (növény, növényevő állat, húsevő állat, tej, ember, stb.).
Higiénés problémák is lehetnek a szennyvíziszapban: patogén mikroorganizmusok előfordulása lehetséges.
A nagymennyiségű könnyen bomló szervesanyag direkt talajra hordása azt eredményezi, hogy a bomlás a talajban fog lejátszódni, melynek során nagymértékben felszaporodnak a talajmikroorganizmusok és szaporodásukhoz, sejtjeik felépítéséhez felhasználják a szerves anyagokat, elsősorban a nitrogénvegyületeket. Ezzel a növények számára hozzáférhetetlenné teszik azokat, tehát a talaj tápanyag-állapota (növénytermesztés szempontjából) átmenetileg romlik. Mikrobiológiai állapota sem a szokásos, és anoxikussá is válhat a levegő gyors elfogyasztása miatt. A bontó mikroflóra pusztulása után normalizálódik a helyzet, és
www.kszgysz.hu/e107_files/downloads/szennyv/marko_andras.ppt Drv. Zrt. - A Balaton Üdülőkörzet szennyvízelvezetése és -tisztítása
Kálium- és foszfor-tartalma miatt.
www.kszgysz.hu/e107_files/downloads/szennyv/marko_andras.ppt Drv. Zrt. - A Balaton Üdülőkörzet szennyvízelvezetése és -tisztítása
Szervesanyag-tartalma miatt.
www.kszgysz.hu/e107_files/downloads/szennyv/marko_andras.ppt Drv. Zrt. - A Balaton Üdülőkörzet szennyvízelvezetése és -tisztítása
A humusztratlom megnövelése a talaj szerkezetének javulását okozza.
Nem valószínű
A humusztartalom a talaj szerkezetét javítja és növeli a növények megtelepedésének esélyét, ezeken keresztül gátolja a szél- és vízeróziót.
A szennyvíziszapokban feldúsuló káros anyagok veszélyeztethetik a talaj élővilágát, a táplálékláncot és a talajt használó embert.
Toxicitásmérés mind a szennyvíziszappal, mind a szennyvíziszappal kezelt talajjal szükséges lehet. Még ha a szennyvíziszap nem is mutat toxicitást kezdetben, előfordulhat, hogy tárolás közben és a talajban a mineralizáció (biodegradáció) során, a talajmikroorganizmusok hatásra felszabadulnak olyan toxikus anyagok, melyek korábban immobilis formában voltak jelen a szennyvíziszapban.
A higiénés kockázatok kezelésre a szennyvíziszapban és a szennyvíziszappal kezelt talajban található kóliformok, szalmonellák, és egyéb patogén baktériumok és gombák kimutatása szükséges lehet, elsősorban akkor, ha olyan élelmiszernövények, gyümölcsök és zöldségek termesztése folyik a talajon, melyek közvetlenül érintkeznek a talajjal.