Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 03 gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj, kakaó, kávé, tea és dohány előkészítéséből és feldolgozásából
- konzervgyártásból
- lesztő és élesztő kivonat készítéséből, melasz feldolgozásból és fermentálásból származó hulladékok
- 02 03 01 mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásokból származó iszapok
A korpák a malomiparon belül a hántolóipar melléktermékei. Hántolás során a táplálékul szolgáló gabona - és egyéb növényi magvak előkészítő feldolgozására kerül sor, melynek során eltávolítják a pelyva, illetve héjrészeket. A korpa a legtöbb gabonánál az őrléskor keletkező melléktermék,terméshéjból (pericarpium), csírarészekből, aleuronszemcsékből (a raktározó szövetekben előforduló fehérjeszemecske) és az ezekhez tapadt lisztből áll.
A szójabab esetén kimondottan a lehántolt héj aprításával keletkezik.Mint mellékterméket korábban kizárólag takarmányozásra használták. Újabban élelmiszer minőségű szójakorpát is állítanak elő belőle élelmiszerek rosttartalmának növelésére.
Nem jellemző.
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vas
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nátrium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kobalt
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- vas
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- mangán
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Nem vegyi anyag
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálium
nyers protein: 9,4%; nyers rost: 35%; hamutartalom: 5%; Ca: 0,6%; P: 0,22%; K: 1,7%; Na: 0,01%; S:0,09%; Co:0,12 ppm; Cu:18 ppm; Fe:324 ppm; Mn:11 ppm; Zn:24 ppm; cellulóz: 46%; hemicellulóz: 18%, lignin: 2%.
Természetes szerves anyagok sorsával azonos módon a talajban részben a talajmikroorganizmusok energiaszükségletét elégíti ki, elsősorban aerob biodegradáció mellett. A termék ilyenkor széndioxid és szervetlen N, P, K, stb. vegyületek forrása, vagyis növényi tápanyagforrásként szerepel. A mineralizáció során el nem bontott maradék a humuszképződésben vesz részt.
Rosttartalom: 95-97%, emésztésjavító.
A szójakorpának kedvező élettani hatásai vannak, ezért ezt a malomipari mellékterméket mind emberi fogyasztásra, táplálékkiegészítőként, mind állati takarmányként hasznosítják.
Komposztálás, energianyerés gabonapellet elégetésével.
Fermentációval pektinázt állítanak elő belőle.
Direkt talajra alkalmazás, talajjavítás céljából ismert.
Állattakarmányozásra alkalmas és emberi fogyasztásra is alkalmassá tehető.
A talajban nem tételezhető fel káros hatása. A hozzátett mennyiség függvényében felléphet a pentozán hatás, vagyis az, hogy a nagy a szén-nitrogén arányú szójakorpa mikrobiológiai degradációjához a mikroorganizmusok átmenetileg nitrogént vonnak el a talajból (a növények elől).
Elsősorban a talajmikroorganizmusok számára jelent plusz energiaforrást, a mineralizáció maradéka pedig a talaj humusztartalmát növeli. A humuszartalom növeléssel javul a talaj textúrája, levegő-, víz- és ionháztartása.
A talajmikroorganizmusok felszaporodását segíti, melyek pusztulásuk után növelik a talaj növényi tápanyagtartalmát is.
Más hulladékokkal keverve mind fizikai struktúra, mint kémiai jellemzők szempontjából előnyös összetétel alakítható ki.
Igen, a talaj humusztartalmának növelésén keresztül.
Konkrét alkalmazásról nem tudunk. Nedvszívó és -tartó képessége van, porszerű anyag, így a finom szerves frakció arányát növeli.
Konkrét alkalmazásról nem tudunk.Porszerű anyag, így a szemcseméreteloszlást és a szervesanyagtartalmat előnyösen befolyásolhatja a talajban.
Elvileg lehetséges, nagy fajlagos felületű szervesanyagként szerves szennyezőanyagok megkötésére alkalmas lehet.
Nem valószínű, de nem lehetetlen, hogy reaktív résfalak tölteteként alkalmazzák.
Egyedül a pentozán hatást említhetjük nagy mennyiség alkalmazása esetén, illetve a biológiai bonthatóságot olyan esetekben, amikor a poralakú terméket töltetként vagy szerkezeti anyagként alkalmazzuk.