Cukorrépa feldolgozásból származó cukorgyári szennyvíz

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Hulladék, melléktermék megnevezéseCukorrépa feldolgozásból származó cukorgyári szennyvíz
Hulladék, melléktermék angol megnevezése
Beet root sugar facctory waste water
Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusa
Általános jellemzés
Funkcionális jellemzés
Élelmiszeripari eredetű, nem veszélyes hulladék
Hulladék EWC kódszáma
  • 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
  • 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai
  • 02 01 04 műanyaghulladék (kivéve a csomagolóeszközöket)
Hulladék, melléktermék halmazállapota
Folyékony
Hulladékot eredményező technológia rövid leírása

A cukorrépa tisztítása (úsztatás vályúban ~10-25 perc, majd a cukorrépa mosása teknős vagy forgódobos rendszerben. Célszerű az ellenáramú rendszer megvalósítása. Időigény: 6-10 perc. A mosó 1 m3 hasznos térfogatára 400-440 kg répa számolható. Szállító szalagra való szétterítés, zuhanyoztatás követi, majd a cukorrépa elválasztása a víztől) során a tisztítóvízbe, az ún. úsztatóvízbe belekerülő és az úsztatóvízben maradó föld, kő, gaz, répatörmelékből adódó szervetlen és szerves mechanikus szennyezések, részben a répából kioldódó szervesanyagok találhatóak a cukorgyári szennyvízben.

Veszélyes hulladéknak minősül-e?
nem
Hulladék, melléktermék éves mennyisége Magyarországon
2 000 000 m3
Hulladék jellemzése anyagként
Vegyes
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • ammónia/ammónium
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
35 mg/l
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • foszfor (összes)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
5 mg/l
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • nitrogén (összes)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
50 mg/l
Vegyes hulladék/termék neve
Cukorrépa feldolgozásból származó cukorgyári szennyvíz
Vegyes hulladék/termék összetevői

víz, föld, kő, gaz, répatörmelékből adódó szervetlen és szerves mechanikus szennyezések, a répából kioldódó szervesanyagok

Vegyes hulladék/termék viselkedése, sorsa a környezetben, egyéb jellemzői

Homokfogón történő átvezetés és ülepítés után öntisztulás a tározókban (nem elégséges határérték alá való csökkenésre). Nyárfás öntözése szennyvízbírság megfizetése mellett!

Forrás: Szántainé dr. Kőhegyi Katalin, Cukorrépa feldolgozás BCE, ÉTK, Gabona és Iparnövény Technológia Tanszék

pH
8
Vezetőképesség (mS/cm)
3.1
Kémiai oxigén igény, KOI(mg/l)
2500
Egyéb

A KOI általában 2000-3000 mg/l, de van olyan gyár ahol 5000 mg/l, és olyan is, ahol 1000 mg/l alatti. BOI5=600 mg/L
A pH 6,0 és 11,2 között változik.
Az NH4-tartalom 20-50 mg/l között van.
Szilárd lebegő anyagtartalom: 200 mg/L.
Össz nitrogén: 53,23 mg/l
Össz foszfor tartalom: 4,77 mg/l
Ca: 900 mg/l

Forrás: Filiz B Dilek, Ulku Yetis, Celal F Gökçay (2003) Water savings and sludge minimization in a beet-sugar factory through re-design of the wastewater treatment facility, Journal of Cleaner Production 11(3), pp. 327-331.
A tározótavakban történő több hónapos öntisztulás után ezek az értékek az alábbiak szerint változnak:
A KOI 150-1200 mg/l.
A pH 6,7-8,3.
Az NH4-tartalom 10-50 mg/l.

Güray Güven, Altunay Perendeci, Abdurrahman Tanyolaç (2009)Electrochemical treatment of simulated beet sugar factory wastewater, Chemical Engineering Journal 151(1–3), pp. 149-159.

Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket?
Igen
Mire hasznosítják?

Termőföld öntözésre hasznosítják. Javítja a talaj hidrológiai tulajdonságait.
Forrás: Shayegan, J., and Sanai, M., 'Land Disposal of Wastewater from a Beet
Sugar Factory and Its Effect on Soil.' Environ. Pollut. (GB), Series B: Chemical and Physical, 1, 61 (1980). 26

Najafi Payam, Tabatabaei Sayyed Hassan, Hussein Amini (2009) Effects of Sugar Beet Industrial Wastewater toward Soil Hydraulic Properties, Research Journal of Chemistry and Environment, 13(1)

Tabatabaei SH, Najafi P, Amini H. (2007) Assessment of change in soil water content properties irrigated with industrial sugar beet wastewater, Pak J Biol Sci. 15; 10(10):1649-54.

Bioüzemanyag előállításra alkalmas cukrokkal keverve.
Forrás: D. Krajnc, M. Mele, P. Glaviè (2007= Improving the economic and environmental performances of the beet sugar industry in Slovenia: increasing fuel efficiency and using by-products for ethanol, Journal of Cleaner Production 15(13–14), pp. 1240-1252.

Hidrogén előállításra alkalmas:
Forrás: Gefu Zhu, Chaoxiang Liu, Jianzheng Li, Nanqi Ren, Lin Liu, Xu Huang (2013) Fermentative hydrogen production from beet sugar factory wastewater treatment in a continuous stirred tank reactor using anaerobic mixed consortia, Frontiers of Environmental Science & Engineering 7(1), pp. 143-150.

Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint
Nincs besorolva
Nincs információ
Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketerméknél?
Nem
Feltételezett káros hatások, az anyag veszélyessége

A magas szervesanyag tartalomnak köszönhetően a BOI értéke magas, ezért a felszíni vizekben eutrofizációt okozhat. A könnyen hasznostható szénforrások miatt a talajra öntözve annak mikrobiális diverzitása megváltozhat.

Alkalmas lehet-e talajjavításra általában?
Igen
Indoklás, referenciák

Nagy szerves anyag tartalmának köszönhetően alkalmas lehet a szerkezeti humusztartalom növelésére, a talajmikroflóra számára tápanyagokat tartalmazhat, kb. 1% körüli a Ca tartalma.

Alkalmas lehet-e nitrogén, foszfor és/vagy kálium pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Nitrogént és foszfort tartalmaz.

Alkalmas lehet-e mezoelemek (Ca, Cl, Fe, Mg, Na, S, Si) pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Ca-ot és Mg-ot tartalmaz kis mennyiségben.

Alkalmas lehet-e mikroelemek (B, Co, Cu, Mn, Mo, Zn, V) pótlására a talajban?
Nem
Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére?
Nincs információ
Alkalmas-e humusztartalom/szervesanyag-tartalom növelésére?
Igen
Indoklás, referenciák

Nagy szerves anyag tartalmának köszönhetően alkalmas lehet.

Alkalmas lehet-e termesztőközeg alapnak?
Nem
Indoklás, referenciák

Állagából kifolyólag nem.

Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak?
Igen
Indoklás, referenciák

Termesztőközegre locsolható.

Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

Nagy szervesanyag tartalma miatt hozzájárulhat a humuszképződéshez, mely javíthatja a talaj szerkezetét.

Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására?
Nem
Indoklás, referenciák

Állagából kifolyólag nem.

Alkalmas lehet-e homoktalajok javítására?
Nem
Alkalmas lehet-e eróziógátlásra?
Nem
Indoklás, referenciák

Állagából kifolyólag nem.

Alkalmas lehet-e savanyú talajok javítására?
Nem
Alkalmas lehet-e sós és szikes talajok javítására?
Nem
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére?
Nem
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mobilitásának, hozzáférhetőségének növelésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok bonthatóságának, fizikai, kémiai, biológiai degradációjának fokozására?
Igen
Indoklás, referenciák

Anaerob körülmények között más hulladékokkal keverve könnyen és gyorsan biodegradálódik.
Forrás: Emrah Alkaya, Göksel N. Demirer (2011) Anaerobic mesophilic co-digestion of sugar-beet processing wastewater and beet-pulp in batch reactors
Renewable Energy 36(3), pp. 971-975.

Cheng Fang, Kanokwan Boe, Irini Angelidaki (2011) Anaerobic co-digestion of by-products from sugar production with cow manure, Water Research 45(11), pp. 3473-3480.

Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására?
Nem
Hasznosítással összefüggő kockázatok

Magas szerves anyag tartalom (magas BOI) miatt a felszíni vizekben eutrofizációt okozhat. A talaj mikrobiális diverzitása megváltozhat a könnyen metabolizálható komponensek miatt.

Termőföld öntözésére alkalmas, a Mg és Ca felhalmozódás a talaj legfelsőbb rétegét érinti csak.
Forrás: J. Shayegan, M. Sanai (1980) Land disposal of wastewater from a beet sugar factory and its effect on soil, Environmental Pollution Series B, Chemical and Physical 1(1), pp. 61-70.

Adatlap azonosító (eredeti)
1199
Bevivő
Fekete-Kertész Ildikó
Státusz
Publikált
Adatlap típusaHulladék / melléktermék felmérés
Létrehozás
Módosítás