Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 15 HULLADÉKKÁ VÁLT CSOMAGOLÓANYAGOK
- KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT ABSZORBENSEK, TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT
- 15 01 csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékokat)
- 15 01 07 üveg csomagolási hulladékok
A duzzasztott habüveg a hulladék üveg feldolgozás végterméke. Hulladék üveget pofás törőbe adagolják, kb.0-50mm szemnagyságúra törik, a tört üveg elevátoron keresztül tároló bunkerbe kerül. A tároló bunker alsó része aknás szárítónak van kialakítva. Itt az előtört üveg elveszti tapadó nedvességét, majd egy kalapácsos törővel kb. 5 mm alá aprítják, és egy elevátor segítségével tároló bunkerbe vezetik. A szárításhoz szükséges meleg levegőt egy ventilátor szívja el a duzzasztó kemencéből egy szabályzó szelepen keresztül. A szárítóból távozó levegő egy portalanító rendszeren át a szabadba kerül. A 0-5 mm-es tört üveget golyósmalomban 0-125µm-re őrlik, amely körfolyamatban működik egy forgótányéros szélosztályozóval. Az őrléshez tartozik egy elszívó-portalanító rendszer. A kész őrleményt tároló silóba vezetik. Ezt követően segédanyagokat és folyékony kötőanyagokat adnak hozzá és egy keverő-granuláló berendezésben megfelelő mérető granulátum készül. A granulátumot tapadás gátló anyaggal keverve duzzasztó kemencébe 750-900 Celsius fok közötti hőmérsékleten duzzasztják, majd fluid hűtőben hűtőlevegő és víz segítségével kb. 80 Celsius fok-ra hűtik. A hűtés után a tapadás gátló anyagot leválasztják és a duzzasztott üveget tároló silókba szállítják.
Sűrűsége változik az előállítási technológia függvényében, tulajdonságai pedig a hulladéküveg összetételének, valamint a duzzasztási segédanyag függvényében.
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- szilícium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kálcium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- magnézium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- stroncium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- lítium
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- bárium
- Egyéb szerves vegyi anyag
Üveg: 69.9-99.9%, Duzzasztási segédanyagok: 10%; Kötőanyag: 5%; Tapadásgátló anyag: 2%. Duzzasztási segédanyagok: kalcium karbonát, magnézium karbonát, stroncium karbonát, lithium karbonát, bárium karbonát, maximum 1% és glicerin max.1%.
Referencia: WIPO Patent WO/2011/061569A1 (2011) Granulated Foam Glass Production System http://www.sumobrain.com/patents/wipo/Granulated-foam-glass-production-…, Accessed 2012, June 5
Könnyű, porózus, jó víztartó képességű anyag, talajban vagy vizes környezetben képes úgy szerves, mint szervetlen szennyezőanyagok megkötésére. Nem tartalmaz kioldódásra hajlamos toxikus fémeket az ökoszisztémát és az embert veszélyeztető koncentrációban.
Szemnagysága általában 97 % <125µm, testsűrűség: 0,3-1,5 g/cm^3, nedvességtartalom: max. 10%, szemcse-testsűrűsége: 200-2160kg/m^3, nem alkáli-érzékeny; a használati cél függvényében gyártható kis porozitású (kis vízabszorpció) és nagy porozitású (nagy vízabszorpció) granulált habüveg
Építőiparban: könnyűbeton adalékanyag, könnyű töltésanyag, könnyű tömedékanyag, szilárdítást elősegítő anyag (vízelvezető képessége miatt), hő- és zajszigetelő anyag; Geotechnikában, Környezetvédelemben: talaj fizikai stabilizálása, termesztőközegek kialakítása (jó víztartó képessége miatt), rézsűk eróziógátlása (füvesítéssel), reaktív résfalakban szennyezőanyagok megkötésére (porozitása miatt), víztisztitásban
(1) Jiang Lu; Katsutada Onitsuka (2004) Construction utilization of foamed waste glass, Journal of Environmental Sciences, 16(2), 302—307;
(2) Y. Hara; K. Onitsuka; M.Hara (2007) Construction Applications of Foamed Waste Glass (FWG)- use in a rooftop vegetation system, Geotechnical and Environmental Aspects of Waste Disposal Sites_ Sarsby & Felton (eds), Taylor and Francis Group, London, pp. 331-337;
A hulladéküveg eredete függvényében (például katódsugárcső) tartalmazhat az ökoszisztémát és embert veszélyeztető kimosódásra hajlamos toxikus fémeket (1), radioaktív elemeket és szerves anyagokat, de az irodalmi adatok szerint a kimosódott toxikus fém koncentrációja ez esetben sem lépte túl az adott közegre megszabott határértéket (1). Referencia: (1) Pascal G. Yot, François O. Méar (2011) Characterization of lead, barium and strontium leachability from foam glasses elaborated using waste cathode ray-tube glasses, Journal of Hazardous Materials, 185(1), 236-241
A kis porozitású granulált habüveg önmagában vagy további adalékanyaggal keverve (mész, erőművi pernye) erősíti a gyenge talajt (1), nem jó víztartó, tehát a csapadék mennyiség nem befolyásolja jellemzőit, de jó vízáteresztő, tehát alkalmas a talaj fizikai stabilizálására (1). A nagy porozitású granulált habüveg, jó víztartó képessége miatt talajba építve geotechnikai elemként megfelelő közeget teremt növényesítésre (2), pórusrendszerének köszönhetően alkalmas szerves és szervetlen szennyezőanyagok megkötésére.
Referenciák: (1) Jiang Lu, Katsutada Onitsuka (2004) Construction utilization of foamed waste glass, Journal of Environmental Sciences, 16(2), 302—307;
(2) Y. Hara; K. Onitsuka; M.Hara (2007) Construction Applications of Foamed Waste Glass (FWG)- use in a rooftop vegetation system, Geotechnical and Environmental Aspects of Waste Disposal Sites_ Sarsby & Felton (eds), Taylor and Francis Group, London, pp. 331-337;
Nem tartalmaz tápanyagokat.
A nagy porozitású habüveg víztartóképessége alkalmassá teszi termesztőközeg előállításra, tetők füvesítésére.
Referencia: Y. Hara; K. Onitsuka; M.Hara (2007) Construction Applications of Foamed Waste Glass (FWG)- use in a rooftop vegetation system, Geotechnical and Environmental Aspects of Waste Disposal Sites_ Sarsby & Felton (eds), Taylor and Francis Group, London, pp. 331-337;
A termék előállításakor sűrűsége beállítható az alkalmazás függvényében. A kis porozitású granulált habüveg kis víztartó képességű, jó vízáteresztő képességű (homokkal azonos), merevít, alkalmazható mész adalékkal együttesen, bizonyítottan növeli a lágy , agyagos talaj szilárdságát (2).
Referencia: (1) Jiang Lu, Katsutada Onitsuka (2004) Construction utilization of foamed waste glass, Journal of Environmental Sciences, 16(2), 302—307;
(2) Onitsuka K.; Shen J.; Hata Y. et al (1999) An utilization of foaming waste glass as partial additive in soft clay improvement, Proceedings of the 7th Landfill Symposium, Sardinia 99, Italy, Volume 3, 46-54.
A nagy porozitású habüveg víztartóképessége alkalmassá teszi rézsűk növényesítésére kialakított réteg létrehozására, így megakadályozva a rézsűk erózióját
Y. Hara; K. Onitsuka; M.Hara (2007) Construction Applications of Foamed Waste Glass (FWG)- use in a rooftop vegetation system, Geotechnical and Environmental Aspects of Waste Disposal Sites_ Sarsby & Felton (eds), Taylor and Francis Group, London, pp. 331-337;
A nagy porozitású habüveg megszűri és megköti a szennyezőanyagokat a talajvízben, felszín alatti vízben, ugyanakkor alkalmazható felszíni vizek tisztítására is.
A nagy porozitású granulált habüveg, jó víztartó képessége miatt talajba építve geotechnikai elemként megfelelő közeget teremt növényesítésre, pórusrendszerének köszönhetően alkalmas szerves és szervetlen szennyezőanyagok megkötésére.
Referencia: Onitsuka K.; Shen J.; Hata Y. et al (1999) An utilization of foaming waste glass as partial additive in soft clay improvement, Proceedings of the 7th Landfill Symposium, Sardinia 99, Italy, Volume 3, 46-54.
Önmagában alkalmazva nem mutattak ki határérték feletti koncentrációban kioldott olyan toxikus fémeket és szerves vegyületeket, melyek kockázatot jelentenek az ökoszisztémára vagy az emberre (1), bár a hulladéküveg eredetét tekintve tartalmazhat kioldódásra hajlamos toxikus fémeket (1), ezért használat előtt javasolt a kioldódás vizsgálata. Más hulladékkal (pld. erőművi pernye) együttesen alkalmazva fel kell mérni a hasznosítással összefüggő esetleges kockázatokat. Referencia: (1) Pascal G. Yot, François O. Méar (2011) Characterization of lead, barium and strontium leachability from foam glasses elaborated using waste cathode ray-tube glasses, Journal of Hazardous Materials, 185(1), 236-241