Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Termelés, kezelés, lerakás helye
Hulladék, melléktermék fő adatai
- 16 A JEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT HULLADÉKOK
- 16 10 keletkezésük telephelyén kívül történő kezelésre szánt vizes folyékony hulladékok
- 16 10 01* veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladékok
Szarvasmarha- és baromfitrágyák, növényi maradványok, baromfi vágóhídi és egyéb állati hulladékokból történő biogáz előállítás (erjesztés) során keletkező fermentációs maradék. A mezőgazdasági biogáz üzemekben keletkező fermentációs maradék a folyamatos üzemelésű nedves fermentációból visszamaradó anyag. A fermentorból naponta kerül elvételre, és a felhasználásig végtermék tárolókba kerül. A fermentációs maradék nagy mennyiségben keletkezik, melynek biztonságos elhelyezése alapfeltétele a biogáz termelés fenntartásának.
Összetételét befolyásolják a biogáz termeléshez használt alapanyagok és a lebontási technológia.
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- szén
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- hidrogén
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- oxigén
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- kén
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
A fermentáció során el nem bontott szerves anyagokat, baktérium-maradványokat, különböző enzimeket és egyéb meghatározatlan anyagokat tartalmaz [1,2].
A fermentlé fokozza a talajmikroorganizmusok számát és a talajenzimek aktivitását, képes stimulálni a talaj eredeti mikrobapopulációját, kedvező hatással van a termesztett növények növekedésére [1,2].
1. MAKÁDI M., TOMÓCSIK A., OROSZ V., LENGYEL J., BIRÓ B., MÁRTON Á.
(2007a): Biogázüzemi fermentlé és Phylazonit MC baktériumtrágya hatása a
silókukorica zöldtömegére és a talaj biológiai aktivitására. Agrokémia és Talajtan 56. 2. 367-378.
2. MAKÁDI, M., TOMÓCSIK, A., OROSZ, V., BOGDÁNYI, ZS., BIRÓ, B. (2007b):
Effect of a biogas-digestate and bentonite on some enzyme activities of the amended soils. Cereal Research Communications 35. 2. 741-744.
A fermentáció után visszamaradt anyag sokkal jobban alkalmazható talaj szerves anyag utánpótlás biztosítására, mint az istállótrágya, mert:
-az anaerob kezelés során az értékes nitrogén tartalom megőrződik,
-az elfolyó anyag savassága csökken, a pH értéke 7-ről 8-ra emelkedik,
-istállótrágya esetében a C/N arány 30-50%-kal csökken, tehát a keletkező termék alkalmas közvetlen mezőgazdasági alkalmazásra,
-a folyamatban a foszfor és kálium tartalom a növények számára könnyen felvehető állapotba kerül,
-a gyommagvak csírázóképessége mezofil folyamatban csökken, termofil folyamatban gyakorlatilag megszűnik,
-az anaerob fermentáció során az emberre veszélyes patogén baktériumok jelentős része elpusztul (termofil folyamatban teljes fertőtlenítés következik be),
-a környezetet szennyező anyagok koncentrációja csökken az anaerob fermentáció után
http://hu.wikipedia.org/wiki/Biog%C3%A1z
Hulladék, melléktermék jellemzése
Főként talaj erő utánpótlásra hasznosítják.
Feng, H., Qu, G., Ning, P., Xiong, X.F., Jia, L.J., Shi, Y.K., Zhang, J. (2011) The Resource Utilization of Anaerobic Fermentation Residue,Procedia Environmental Sciences 11, Part C, pp. 1092-1099.
Bioüzemanyag alapanyagául szolgálhat.
Kratzeisen, M., Starcevic, N., Martinov, M., Maurer, C., Müller, J. (2010) Applicability of biogas digestate as solid fuel, Fuel 89(9), pp. 2544-2548.
Hulladék, melléktermék veszélyessége
Kontrollálatlanul a talajra öntözve elérheti a felszíni vizeket, ahol eutrofizációt okozhat.
Feng, H., Qu, G., Ning, P., Xiong, X.F., Jia, L.J., Shi, Y.K., Zhang, J. (2011) The Resource Utilization of Anaerobic Fermentation Residue,Procedia Environmental Sciences 11, Part C, pp. 1092-1099.
Határérték feletti nehézfém tartalmála ügyelni kell a talajra öntözéskor. Chen, M., Cui, Y., Bai, F., Wang, J. (2013) Effect of two biogas residues application on copper and zinc fractionation and release in different soils, Journal of Environmental Sciences 25(9), pp. 1865-1873.
Potenciális használat talajra
Enyhén lúgos kémhatású, biológiai eredeténél fogva komplex tápanyagnak tekinthető, hiszen makro- és mikroelemeket, nyomelemeket, szerves vegyületeket egyaránt tartalmaz.
Kátai János, Vágó Imre, Tállai Magdolna, Makádi Marianna: A biogáz gyártás melléktermékének hatása a talaj néhány mikrobiológiai tulajdonságára (http://www.talaj.hu/vgy2008/3-9vgy2008.pdf)
Svoboda, N., Taube, F., Wienforth, B., Kluß, C., Kage, H., Herrmann, A. (2013) Nitrogen leaching losses after biogas residue application to maize, Soil and Tillage Research 130, pp. 69-80.
Feng, H., Qu, G., Ning, P., Xiong, X.F., Jia, L.J., Shi, Y.K., Zhang, J. (2011) The Resource Utilization of Anaerobic Fermentation Residue,Procedia Environmental Sciences 11, Part C, pp. 1092-1099.
Ernst, G., Müller, A., Göhler, H., Emmerling, C. (2008)C and N turnover of fermented residues from biogas plants in soil in the presence of three different earthworm species (Lumbricus terrestris, Aporrectodea longa, Aporrectodea caliginosa), Soil Biology and Biochemistry 40(6), pp. 1413-1420.
Köster, J.R., Cárdenas, L., Senbayram, M., Bol, R., Well, R., Butler, M., Mühling, K.H., Dittert, K. (2011) Rapid shift from denitrification to nitrification in soil after biogas residue application as indicated by nitrous oxide isotopomers, Soil Biology and Biochemistry 43(8), pp. 1671-1677.
Sieling, K., Herrmann, A., Wienforth, B., Taube, F., Ohl, S., Hartung, E., Kage, H. (2013) Biogas cropping systems: Short term response of yield performance and N use efficiency to biogas residueapplication Original Research Article
European Journal of Agronomy, Volume 47, May 2013, Pages 44-54
Chen, R., Blagodatskaya, E., Senbayram, M., Blagodatsky, S., Myachina, O., Dittert, K., Kuzyakov, Y. (2012) Decomposition of biogas residues in soil and their effects on microbial growth kinetics and enzyme activities, Biomass and Bioenergy 45, pp. 221-229.
Makádi M., Tomócsik A., Kátai J., Eichler-Loebermann, b., Schiemenz, K. (2008): Nutrie
N, P és K tartalmának köszönhetően kiváló természetes talajerő utánpótló adalék.
A N tartalom jelentős része ammónium N formában van jelen, ezért a növények számára azonnal felvehető N pótlást jelent. A növények a fermentummal bevitt N tartalom 60-80%-át is képesek hasznosítani az első évben, ezért főleg olyan növények trágyázására ajánlott, amelyek N felvétele gyors
Svoboda, N., Taube, F., Wienforth, B., Kluß, C., Kage, H., Herrmann, A. (2013) Nitrogen leaching losses after biogas residue application to maize, Soil and Tillage Research 130, pp. 69-80.
Feng, H., Qu, G., Ning, P., Xiong, X.F., Jia, L.J., Shi, Y.K., Zhang, J. (2011) The Resource Utilization of Anaerobic Fermentation Residue,Procedia Environmental Sciences 11, Part C, pp. 1092-1099.
Makádi M., Tomócsik A., Kátai J., Eichler-Loebermann, b., Schiemenz, K. (2008): Nutrient cycling by using residues of bioenergy production - effects of biogas-digestate on plant and soil parameters. Cereal Research Communication 36:
Feng, H., Qu, G., Ning, P., Xiong, X.F., Jia, L.J., Shi, Y.K., Zhang, J. (2011) The Resource Utilization of Anaerobic Fermentation Residue,Procedia Environmental Sciences 11, Part C, pp. 1092-1099.
Makádi M., Tomócsik A., Kátai J., Eichler-Loebermann, b., Schiemenz, K. (2008): Nutrient cycling by using residues of bioenergy production - effects of biogas-digestate on plant and soil parameters. Cereal Research Communication 36: 1807-1810. Supplementum.
Feng, H., Qu, G., Ning, P., Xiong, X.F., Jia, L.J., Shi, Y.K., Zhang, J. (2011) The Resource Utilization of Anaerobic Fermentation Residue,Procedia Environmental Sciences 11, Part C, pp. 1092-1099.
Makádi M., Tomócsik A., Kátai J., Eichler-Loebermann, b., Schiemenz, K. (2008): Nutrient cycling by using residues of bioenergy production - effects of biogas-digestate on plant and soil parameters. Cereal Research Communication 36: 1807-1810. Supplementum.
Főként szerves anyagból áll.
Forrás: Kátai János, Vágó Imre, Tállai Magdolna, Makádi Marianna: A biogáz gyártás melléktermékének hatása a talaj néhány mikrobiológiai tulajdonságára (http://www.talaj.hu/vgy2008/3-9vgy2008.pdf)
Svoboda, N., Taube, F., Wienforth, B., Kluß, C., Kage, H., Herrmann, A. (2013) Nitrogen leaching losses after biogas residue application to maize, Soil and Tillage Research 130, pp. 69-80.
Feng, H., Qu, G., Ning, P., Xiong, X.F., Jia, L.J., Shi, Y.K., Zhang, J. (2011) The Resource Utilization of Anaerobic Fermentation Residue,Procedia Environmental Sciences 11, Part C, pp. 1092-1099.
Ernst, G., Müller, A., Göhler, H., Emmerling, C. (2008)C and N turnover of fermented residues from biogas plants in soil in the presence of three different earthworm species (Lumbricus terrestris, Aporrectodea longa, Aporrectodea caliginosa), Soil Biology and Biochemistry 40(6), pp. 1413-1420.
Állagából kifolyólag nem.
Magas szerves anyag tartalm amiatt igen.
Kátai János, Vágó Imre, Tállai Magdolna, Makádi Marianna: A biogáz gyártás melléktermékének hatása a talaj néhány mikrobiológiai tulajdonságára (http://www.talaj.hu/vgy2008/3-9vgy2008.pdf)
Makádi M., Tomócsik A., Kátai J., Eichler-Loebermann, b., Schiemenz, K. (2008): Nutrient cycling by using residues of bioenergy production - effects of biogas-digestate on plant and soil parameters. Cereal Research Communication 36: 1807-1810. Supplementum.
Svoboda, N., Taube, F., Wienforth, B., Kluß, C., Kage, H., Herrmann, A. (2013) Nitrogen leaching losses after biogas residue application to maize, Soil and Tillage Research 130, pp. 69-80.
Feng, H., Qu, G., Ning, P., Xiong, X.F., Jia, L.J., Shi, Y.K., Zhang, J. (2011) The Resource Utilization of Anaerobic Fermentation Residue,Procedia Environmental Sciences 11, Part C, pp. 1092-1099.
Ernst, G., Müller, A., Göhler, H., Emmerling, C. (2008)C and N turnover of fermented residues from biogas plant
A szerkezeti humusztartalom növelésén keresztül nem elképzelhetetlen.
Állagából kifolyólag nem.
A szerkezeti humusztartalom növelésén keresztül igen.
Állagából kifolyólag nem.
Állagából kifolyólag nem.
Kontrollálatlanul a talajra öntözve elérheti a felszíni vizeket, ahol eutrofizációt okozhat.
Feng, H., Qu, G., Ning, P., Xiong, X.F., Jia, L.J., Shi, Y.K., Zhang, J. (2011) The Resource Utilization of Anaerobic Fermentation Residue,Procedia Environmental Sciences 11, Part C, pp. 1092-1099.
Határérték feletti nehézfém tartalmála ügyelni kell a talajra öntözéskor. Chen, M., Cui, Y., Bai, F., Wang, J. (2013) Effect of two biogas residues application on copper and zinc fractionation and release in different soils, Journal of Environmental Sciences 25(9), pp. 1865-1873.