Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
- 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 02 05 tejipari hulladékok
- 02 05 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok
A tejipar vízszennyezése részben alapanyagából, részben a feldolgozás segédanyagaiból ered. Az előbbiek biológiailag bontható szennyezést, az utóbbiak döntően sóterhelést jelentenek. A legértéktelenebb melléktermék a savó.
A szennyezés fő forrásai a következők:
- a szállító- és tárolóedények öblítése, mosása,
- feldolgozó berendezések - szivattyúk, tartályok, hűtők, pasztőrözők, szeparátorok, reaktorok, porítók, töltőgépek, stb. - rutinszerű tisztogatása,
- termékváltások, kiszerelés elkerülhetetlen veszteségei,
- durva lebegő részek eltávolítása - dobiszap -,
- a savó és túró elválasztása,
- szárítás során történő termékletapadások lemosása,
- nyitott berendezések túltöltése,
- csővezetékek, csatlakozások csöpögése, elfolyásai,
- meghibásodások a kiszerelésnél, géphibák, csomagolás sérülése,
- megromlott termékek visszaszállítása, visszáru,
- termékszállító eszközök külső szennyezésének tisztogatása - por, mezőgazdasági hulladék.
forrás: http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/transpack/2006/11/2007020519231152…; dr. Kárpáti Árpád (1997) A tejfeldolgozás szennyvizei és tisztításuk, Doktori értekezés, Veszprém.
Függ a tej összetételétől, hogy milyen termék gyártása során keletkezik, illetve hogy milyen technológiai folyamatokban.
- Egyéb szerves vegyi anyag
- Egyéb szerves vegyi anyag
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
Könnyen bomló szerves anyagok: cukor, laktóz, savak, lúgok, protein, tejzsír (savó, író, vaj, sajt, túródarabok is belekerülnek így erősen hígított tejnek tekinthető). Viszonylag magas sótartalom jellemzi.
A mikróbák megtelepedésével a szennyvíz gyors bomlásnak indul, majd az oxigénkészlet kimerülése után savas erjedésbe megy át. Jellemzően nagy a tejipari szennyvizek oxigénigénnye, gyors rothadásra képesek, mivel igen magas, könnyen bomló szerves anyag tartalom jellemzi őket.
forrás: dr. Kárpáti Árpád (1997) A tejfeldolgozás szennyvizei és tisztításuk, Doktori értekezés, Veszprém.
KOI: 1500-3000 mg/l; BOI: 350-600 mg/l; TS: 3.9-58.9 g/l; VS: 3.1-48.7 g/l;
pH 5,5-7,5; nitrogén: 0.5-5.6 g/l; fehérjék és aminosavak: 2.3-33.5 g/l; olajok és zsírok: 0.4-5.7 g/l.
Janczukowicz, W., Zieliñski, M., Dêbowski, M. (2008) Biodegradability evaluation of dairy effluents originated in selected sections of dairy production, Bioresource Technology 99(10), pp. 4199-4205
Talajöntözésre hasznosítható, de nagy sótartalma miatt túlzott dózisok esetén az öntözés a talaj szikesedéséhez, károsodásához is vezethet.
Biológiai szennyvíztisztítás után 'élővízbe' vezethető.
Liu, Y.Y., Haynes, R.J. (2011) Influence of land application of dairy factory effluent on soil nutrient status and the size, activity, composition and catabolic capability of the soil microbial community, Applied Soil Ecology 48(2), pp. 133-141.
Bioetanol előállítására alkalmas.
Zoppellari, F., Bardi, L. (2013) Production of bioethanol from effluents of the dairy industry by Kluyveromyces marxianus, New Biotechnology 30(6), pp. 607-613.
Feltételezhetően nincs káros hatása.
Magas N, P és K, valamint szerves anyag és nyomelem tartalmának köszönhetően alkalmas lehet talajjavításra.
Liu, Y.Y., Haynes, R.J. (2011) Influence of land application of dairy factory effluent on soil nutrient status and the size, activity, composition and catabolic capability of the soil microbial community, Applied Soil Ecology 48(2), pp. 133-141.
Janczukowicz, W., Zieliñski, M., Dêbowski, M. (2008) Biodegradability evaluation of dairy effluents originated in selected sections of dairy production, Bioresource Technology 99(10), pp. 4199-4205
Schipper, L.A., McGill, A. (2008) Nitrogen transformation in a denitrification layer irrigated with dairy factory effluent, Water Research 42(10–11), pp. 2457-2464.
Pattnaik, R., Yost, R.S., Porter, G., Masunaga, T., Attanandana, T. (2008) Improving multi-soil-layer (MSL) system remediation of dairy effluent, Ecological Engineering 32(1), pp.1-10.
Williamson, J.J., Taylor, M.D., Torrens, R.S., Vojvodic-Vukovic, M. (1998) Reducing nitrogen leaching from dairy farm effluent-irrigated pasture using dicyandiamide: a lysimeter study, Agriculture, Ecosystems & Environment 69(1), pp. 81-88.
N, P és K pótlására alkalmas.
Liu, Y.Y., Haynes, R.J. (2011) Influence of land application of dairy factory effluent on soil nutrient status and the size, activity, composition and catabolic capability of the soil microbial community, Applied Soil Ecology 48(2), pp. 133-141.
Arvanitoyannis, I.S., Kassaveti, A. (2008) Dairy Waste Management: Treatment Methods and Potential Uses of Treated Waste, Waste Management for the Food Industries, pp. 801-860.
Martínez, Y.M., Muñoz-Ortuño, M., Herráez-Hernández, R., Campíns-Falcó, P. (2014) Rapid analysis of effluents generated by the dairy industry for fat determination by preconcentration in nylon membranes and attenuated total reflectance infrared spectroscopy measurement, Talanta 119, pp. 11-16.
Mg pótlására alkalmas lehet.
Liu, Y.Y., Haynes, R.J. (2011) Influence of land application of dairy factory effluent on soil nutrient status and the size, activity, composition and catabolic capability of the soil microbial community, Applied Soil Ecology 48(2), pp. 133-141.
Jihen, T., Hassib, B., Moktar, H., Said, N. (2010) Improvement of dairy manufacture effluent anaerobic digestion with biological waste addition using a Chinese dome digester, Bioresource Technology 101(10), pp. 3743-3746.
Mishra, S., Barik, S.K., Ayyappan, S., Mohapatra, B.C. (2000) Fish bioassays for evaluation of raw and bioremediated dairy effluent, Bioresource Technology 72(3), pp. Pages 213-218.
Állagából kifolyólag nem.
Magas tápanyagtartalma miatt igen.
Sarathchandra, U., Ghani, A., Waller, J., Burch, G., Sayer, S., Waipara, N., Dexter, M. (2006) Impact of carbon-rich dairy factory effluent on growth of perennial ryegrass (Lolium perenne) and soil microorganisms, European Journal of Soil Biology 42(1), pp. 13-22.
A szerkezeti humusztartalom növelésén keresztül lehetséges.
Jihen, T., Hassib, B., Moktar, H., Said, N. (2010) Improvement of dairy manufacture effluent anaerobic digestion with biological waste addition using a Chinese dome digester, Bioresource Technology 101(10), pp. 3743-3746.
Mishra, S., Barik, S.K., Ayyappan, S., Mohapatra, B.C. (2000) Fish bioassays for evaluation of raw and bioremediated dairy effluent, Bioresource Technology 72(3), pp. Pages 213-218.
Állagából kifolyólag nem.
Jihen, T., Hassib, B., Moktar, H., Said, N. (2010) Improvement of dairy manufacture effluent anaerobic digestion with biological waste addition using a Chinese dome digester, Bioresource Technology 101(10), pp. 3743-3746.
Mishra, S., Barik, S.K., Ayyappan, S., Mohapatra, B.C. (2000) Fish bioassays for evaluation of raw and bioremediated dairy effluent, Bioresource Technology 72(3), pp. Pages 213-218.
Állagából kifolyólag nem.
Hosszú távon a kezelt talajok pH-ja nőtt.
Liu, Y.Y., Haynes, R.J. (2011) Influence of land application of dairy factory effluent on soil nutrient status and the size, activity, composition and catabolic capability of the soil microbial community, Applied Soil Ecology 48(2), pp. 133-141.
Maga is elszikesítheti hosszú távon a talajt.
Liu, Y.Y., Haynes, R.J. (2011) Influence of land application of dairy factory effluent on soil nutrient status and the size, activity, composition and catabolic capability of the soil microbial community, Applied Soil Ecology 48(2), pp. 133-141.
Állagából kifolyólag nem.
Túl nagy koncentrációban megváltoztathatja a normál mikrobiális diverzitást azzal túl sok könnyen bontható energiaforrást biztosít, ehhez a mikroorganizmusok több oxigént igényelnek, emiatt a talajban anoxikus körülményeket eredményezhet.
Liu, Y.Y., Haynes, R.J. (2011) Influence of land application of dairy factory effluent on soil nutrient status and the size, activity, composition and catabolic capability of the soil microbial community, Applied Soil Ecology 48(2), pp. 133-141.