Sárga metróépítési hulladék talaj

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Név
.A.S.A. Magyarország Kft.
Kapcsolattartó neve
Erdélyi Attila
Település
Gyál
Utca, házszám
Kőrösi út 53.
Irányítószám
2360
Telefon/fax
Tel.: +36/29/540-250 Fax: +36/29/540-251
Kapcsolata a hulladékkal, melléktermékkel
Hasznosító
Hulladék, melléktermék megnevezéseSárga metróépítési hulladék talaj
Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusa
Konkrét hulladék, melléktermék jellemzése
Funkcionális jellemzés
Hulladék talajok
Hulladék EWC kódszáma
  • 17 ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS)
  • 17 05 föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő
  • 17 05 04 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól
Hulladék, melléktermék halmazállapota
Szilárd
Hulladékot eredményező technológia rövid leírása

A 4-es metró alagút építésénél a pajzsos alagútépítési technológiát alkalamztak. A pajzs tulajdonképpen egy mozgó dúcolás, amely folyamatos megtámasztást biztosít a kibontott üregben, így kialakítva egy biztonságos munkateret a fejtéshez és a falazat beépítéséhez. A fúrásnál alkalmazott technológia geológiai szempontból három jellemző szakaszra: a budaira, a pestire és a
kettőt összekötő Duna alattira osztható. A Duna alatti szakasz a fejtett talajkörnyezetét tekintve a budai oldalhoz hasonló, a pesti oldal változatos talajviszonyai és a talajvíz miatt nagyobb kockázatot jelentő szakasznak mutatkozott. A budai oldal az előzetes geológiai feltárások, fúrások alapján viszont, az aránylag egyöntetű kiscelli agyag, ezért ez szinte problémamentesnek volt mondható.
A területen található talajtípusokat és a pajzsos alagútépítés szempontjait figyelembe véve a földpép homlokmegtámasztású EPB pajzzsot alkalmazták. Ennek a pajzstípusnak a lényege, hogy egy fejtőteret képeznek ki a pajzs vágóélénél merev és vízhatlan lezárással. Ezt követően a teret nagy nyomású bentonitos zaggyal töltik ki. A fejtőberendezés így a zaggyal telített térben dolgozik, így a puhább talaj nem hatol be az alagút homlokzatán, hiszen a zagy megtámasztja. A kifejtett talajt végül a zaggyal együtt eltávolítják, úgy hogy a zagy nyomása mindvégig állandó maradjon. Így a kitermelt kőzet a bentonitos zaggyal együtt kerül a felszínre. A felszínen rázószitára kerül a zagy, majd ülepítőn keresztül juttatják vissza a tárolótartályba a tisztított zagyot. A tisztított zagyhoz friss bentonitot kevernek, és újból visszajuttatják a fejtési térbe.
Forrás: Muskovits Marianna, Pajzsos alagútépítés és alkalmazása a 4-es metró építésénél, BME

Van-e termelő- vagy termékspecifikus jellemzője a hulladéknak?

A vonalalagutak fúrása során a talajjal érintkezésbe kerülő anyagok alábbiak:
 Gépészeti kenőanyagok
 Fúrási segédanyagok (Active Bentonit IBECO S),
 A talaj konzisztenciáját és súrlódását módosító habanyag (MEYCOFIX SLF 30 MAPEI FOAMER 300).
A 4-es metró fúrásakor kitermelt talajba különböző anyagok kerülte bele. A fúrópajzs tengelynek folyamatos kenéséről gondoskodni kell, és a kimerült kenőanyag egy része a kitermelt talaj közé kerül. A fúrópajzs hosszabb leállításának idejére (pl.: ünnepek, hétvégi munkaszünet) a fúrópajzs kitermelő tér felőli oldalát bentonit zaggyal (fúrási segédanyag) töltik fel a nyomásegyensúly biztosítása miatt. Azonban a bentonit természetes eredetű ásványi agyag, így az nem jelent kockázatot a környezetre. A fúrás során a fúrópajzs elemei és a talaj közötti, valamint a talaj belső súrlódásának csökkentésére a fúrópajzs elé habanyagot injektálnak. A fúróhab csak szélsőséges esetekben (5000 ppm, 10000 ppm koncentráció) jelent kockázatot a környezetre, a technológia megfelelő alkalmazási körülményei között (300–1500 ppm) nem jelent kockázatot.

Veszélyes hulladéknak minősül-e?
nem
Hulladék jellemzése anyagként
Vegyi anyag keverék
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • arzén
Egyéb vegyi anyag
királyvizes kivonatban mért, Forrás: Mogyorós E (2011) Diplomamunka, BME
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
15.0 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • bór
Egyéb vegyi anyag
királyvizes kivonatban mért, Forrás: Mogyorós E (2011) Diplomamunka, BME
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
25.5 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • bárium
Egyéb vegyi anyag
királyvizes kivonatban mért, Forrás: Mogyorós E (2011) Diplomamunka, BME
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
91.2 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • kálcium
Egyéb vegyi anyag
királyvizes kivonatban mért, Forrás: Mogyorós E (2011) Diplomamunka, BME
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
148036 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kadmium
Egyéb vegyi anyag
királyvizes kivonatban mért, Forrás: Mogyorós E (2011) Diplomamunka, BME
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.175 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kobalt
Egyéb vegyi anyag
királyvizes kivonatban mért, Forrás: Mogyorós E (2011) Diplomamunka, BME
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
10.4 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • króm
Egyéb vegyi anyag
királyvizes kivonatban mért, Forrás: Mogyorós E (2011) Diplomamunka, BME
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
31.8 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • réz
Egyéb vegyi anyag
királyvizes kivonatban mért, Forrás: Mogyorós E (2011) Diplomamunka, BME
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
20.7 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • vas
Egyéb vegyi anyag
királyvizes kivonatban mért, Forrás: Mogyorós E (2011) Diplomamunka, BME
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
23625 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • kálium
Egyéb vegyi anyag
királyvizes kivonatban mért, Forrás: Mogyorós E (2011) Diplomamunka, BME
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
7885 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • magnézium
Egyéb vegyi anyag
királyvizes kivonatban mért, Forrás: Mogyorós E (2011) Diplomamunka, BME
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
34018 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • mangán
Egyéb vegyi anyag
királyvizes kivonatban mért, Forrás: Mogyorós E (2011) Diplomamunka, BME
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
604 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • molibdén
Egyéb vegyi anyag
királyvizes kivonatban mért, Forrás: Mogyorós E (2011) Diplomamunka, BME
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.505 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • nátrium
Egyéb vegyi anyag
királyvizes kivonatban mért, Forrás: Mogyorós E (2011) Diplomamunka, BME
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
412 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • nikkel
Egyéb vegyi anyag
királyvizes kivonatban mért, Forrás: Mogyorós E (2011) Diplomamunka, BME
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
30.8 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • foszfor
Egyéb vegyi anyag
királyvizes kivonatban mért, Forrás: Mogyorós E (2011) Diplomamunka, BME
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
467 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • ólom
Egyéb vegyi anyag
királyvizes kivonatban mért, Forrás: Mogyorós E (2011) Diplomamunka, BME
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
10.9 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • ón
Egyéb vegyi anyag
királyvizes kivonatban mért, Forrás: Mogyorós E (2011) Diplomamunka, BME
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
1.83 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • stroncium
Egyéb vegyi anyag
királyvizes kivonatban mért, Forrás: Mogyorós E (2011) Diplomamunka, BME
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
190 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • cink
Egyéb vegyi anyag
királyvizes kivonatban mért, Forrás: Mogyorós E (2011) Diplomamunka, BME
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
57.4 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • kén
Egyéb vegyi anyag
királyvizes kivonatban mért, Forrás: Mogyorós E (2011) Diplomamunka, BME
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
136 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • kálcium
Egyéb vegyi anyag
CaCO3 Forrás: Mogyorós E (2011) Diplomamunka, BME
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
40.9 tömeg %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • nitrogén (összes)
Egyéb vegyi anyag
Forrás: Mogyorós E (2011) Diplomamunka, BME
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.022 tömeg %
Vegyes hulladék/termék neve
Sárga metróépítési hulladék talaj
Vegyes hulladék/termék összetevői

Ez a talaj kiscelli, vagy tardi agyag. A mállás során a külső környezettel érintkező felső réteg sárgás színűvé vált, amit a pirit vastartalmának oxidációja okozott. Az alsó rétegekből származó agyag színe szürke, és jellemzően keményebb a felsőbb rétegekből származó sárga színű agyag talajnál.
A kiscelli agyag szemcseméret szerinti eloszlása alapján a következő frakciókat tartalmazza: 40–50% agyag (amely szemcsemérete nem haladja meg a 0,02 mm-t), 50–60% hordalék, 6–7% homok. A felső sárga rétegek ezzel szemben csak 20–30% agyag frakciót és 70–80% hordalékot tartalmaznak. Karbonát tartalma 10–35% között van, de a felsőbb rétegekben nem éri el a 10%-ot.

Vegyes hulladék/termék viselkedése, sorsa a környezetben, egyéb jellemzői

A 4-es metró fúrásakor kitermelt talajba különböző anyagok kerülte bele. A fúrópajzs tengelynek folyamatos kenéséről gondoskodni kell, és a kimerült kenőanyag egy része a kitermelt talaj közé kerül. A fúrópajzs hosszabb leállításának idejére (pl.: ünnepek, hétvégi munkaszünet) a fúrópajzs kitermelő tér felőli oldalát bentonit zaggyal (fúrási segédanyag) töltik fel a nyomásegyensúly biztosítása miatt. Azonban a bentonit természetes eredetű ásványi agyag, így az nem jelent kockázatot a környezetre. A fúrás során a fúrópajzs elemei és a talaj közötti, valamint a talaj belső súrlódásának csökkentésére a fúrópajzs elé habanyagot injektálnak. A fúróhab csak szélsőséges esetekben (5000 ppm, 10000 ppm koncentráció) jelent kockázatot a környezetre, a technológia megfelelő alkalmazási körülményei között (300–1500 ppm) nem jelent kockázatot.

pH
8.99
Vezetőképesség (mS/cm)
81.1
Sűrűség (g/cm3)
2.5022
Szervesanyag tartalom (%)
0.123
Homogenitás
Inhomogén
Puzzolánaktivitás
nem
Egyéb

A hulladék talaj Arany-féle kötöttségi száma KA = 44, amely alapján az agyagos vályog textúracsoportba sorolható, azaz finom textúrájú, kötött talajo.
A sárga metróépítési hulladék talaj vízgazdálkodása gyenge, nagy vízáteresztő képességű, de ugyanakkor a vizet jól megtartja.
Összes só tartalma: 0,04 m/m%.

Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket?
Igen
Mire hasznosítják?

A kitermelt talaj egy részét tájsebek gyógyítására használják.
Hulladéklerakó takarására alkalmazzák a szürke metróépítési talajjal keverve az ASA Magyarország lerakójában.

Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint
Nincs besorolva
Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketerméknél?
Igen
Ha vizsgálták a káros hatást, akkor adja meg, hogy mit, milyen módszerrel, ki mérte és milyen eredménnyel

A BME ABÉT tanszék Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport munkatársai környezettoxikológiai teszteket végeztek, amelyek eredményei:
- a Vibrio fischeri lumineszcencia gátlási tesztnél, a gátlás 13,5% volt, mely alapján nem toxikus;
- Sinapis alba gyökér- és szárnövekedési tesztet is végeztek, és ekkor a gyökerek nem akartak érintkezni a talajjal, inkább pár milliméterrel a talaj felett nőttek, a szár/gyökér arány 1 alatt volt, de a kritikus 0,7 fölött, illetve egyenes szár és gyökérzet volt jellemző;
- a Collembola mortalitás tesztnél 30%-os pusztulás volt jellemző.
Referencia: Mogyorós Edina (2011) Inert építési hulladékok felhasználása vörösiszap tározók lefedéséhez, Diplomamunka, BME

Feltételezett káros hatások, az anyag veszélyessége

A sárga metróépítési hulladék talajról elmondható, hogy a legtöbb toxikus fém esetében a földtani közegre vonatkozó szennyezettségi határértéket nem haladja meg az összes fémtartalom. Kockázatot jelenthet azonban a fúrás során leggyakrabban használt 300 ppm mennyiségű fúrást könnyítő adalék (Meycofix SLF 30, Mapei Foamer 300). Használata toxikus a növények számára (Sinapis alba). A talajba került detergens gátolja a növények szár- és gyökérnövekedését.

Alkalmas lehet-e talajjavításra általában?
Nem
Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére?
Nem
Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak?
Igen
Indoklás, referenciák

Mivel a talajban nem találhatóak szennyezőanyagok, illetve a táp- és mikroelemtartalma miatt alkalmas lehet hulladéklerakók, tározók (pl. vörösiszap) lefedésére szerves anyaggal keverve.
Referencia: Mogyorós Edina (2011) Inert építési hulladékok felhasználása vörösiszap tározók lefedéséhez, Diplomamunka, BME

Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e eróziógátlásra?
Nem
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére?
Nem
Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására?
Igen
Indoklás, referenciák

Geotechnikai elemek előállításánál alkalmazható a talajkomponensként, hasonló a természetben megtalálható talajokhoz.
Referencia: Tuba Dániel (2009) A 4-es metró építése során felmerülő környezetvédelmi problémák és megoldásuk, Diplomamunka, BME

Hasznosítással összefüggő kockázatok

Mivel a metróépítés során nem szennyeződött ez a talaj, toxikus fémeket nem tartalmaz, így nem kell számolni hasznosítással összefüggő kockázattal.

Adatlap azonosító (eredeti)
1224
Bevivő
Ujaczki Éva
Státusz
Publikált
Adatlap típusaHulladék / melléktermék felmérés
Létrehozás
Módosítás