Ugrás a tartalomra

Budapesti Központi Szennyvíztelep rothasztott szennyvíziszapja

Adatszolgáltató

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport

Szervezet/Adatszolgáltató neveBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Kapcsolattartó személy neve
Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória
Elérhetőség
Telefon/fax
+36-1-4632347
Termelő, felelős, gyűjtő adatai
Név
Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep (BKSZT KFT.)
Település
Budapest
Utca, házszám
Nagy Duna sor 2.
Irányítószám
1211
Telefon/fax
+36 (1) 88-33-800
E-mail
Kapcsolata a hulladékkal, melléktermékkel
Termelő
Tulajdonos
Előkezelő
Hulladék, melléktermék fő adatai
Hulladék, melléktermék megnevezéseBudapesti Központi Szennyvíztelep rothasztott szennyvíziszapja
Hulladék, melléktermék angol megnevezése
Budapest Central Wastewater Treatment Plant digested sewage sludge
Hulladékra, melléktermékre kitöltött adatlap típusa
Konkrét hulladék, melléktermék jellemzése
Funkcionális jellemzés
Kommunális hulladék
Hulladék EWC kódszáma
  • 19 HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ ÉS IPARIVÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
  • 19 08 szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok
  • 19 08 05 települési szennyvíz tisztításából származó iszapok
Hulladék, melléktermék halmazállapota
Iszapszerű, pasztaszerű
Hulladékot eredményező technológia rövid leírása

Termofil rothasztás, mely anaerob körülmények között 55°C-on történik. A rothasztókban az anaerob baktériumok a szerves anyagot biogázzá alakítják. A termofil rothasztás (a mezofil rothasztással szemben) a szilárd biológiai anyagok jó hasznosítását biztosítja, mert a fehérjéket és a sejten kívüli szerves polimereket tovább bontja, és ezzel több szerves anyagot alakít át biogázzá. Az iszap térfogata ezzel csökken, és jobb iszapstabilitás érhető el a szerves anyagok kirothadásával. Ellenben az üzemeltetése összetettebb, mivel a benne található mikroorganizmusok sokkal érzékenyebbek mint mezofil társaik, valamint gyorsan is reagálnak minden változásra. A telepen 3 darab rothasztó üzemel, egyenként 6056 m3 térfogatúak. [http://bkszt.hu/hu/budapesti-kozponti-szennyvztisztito-telep/technologi…]

Van-e termelő- vagy termékspecifikus jellemzője a hulladéknak?

Igen, a kiindulási szennyvíz összetételétől függ a keletkezett iszap minősége.

Veszélyes hulladéknak minősül-e?
nem
Hulladék, melléktermék éves mennyisége Magyarországon
52 170 t
Hulladék, melléktermék lerakott mennyisége Magyarországon
52 170 t
Hulladék jellemzése anyagként
Vegyi anyag keverék
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • egyéb szervetlen
Egyéb vegyi anyag
Nyers só
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
6.08 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • só (összes)
Egyéb vegyi anyag
Szervetlen só
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
2.63 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • karbonát
Egyéb vegyi anyag
Kalcium-karbonát (CaCO3)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
1.44 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szerves vegyi anyag
Egyéb vegyi anyag
Szerves-C
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Fő komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
24.9 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kálium-oxid (K2O)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
7092 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • foszfor-pentoxid (P2O5)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
22432 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • nitrogén (NH4-N)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
913 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • nitrogén (NO3-N)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
11.28 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • nitrogén (összes)
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Komponens
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
5.21 %
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • arzén
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.73 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • bór
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
4.18 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Egyéb szervetlen vegyi anyagok
  • bárium
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
3.09 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kadmium
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.18 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • kobalt
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.63 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • króm
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.58 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • réz
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
27.20 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • molibdén
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.09 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • nikkel
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
5.57 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • ólom
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
8.88 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • szelén
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
0.37 mg/kg
Vegyi anyag, főcsoport|Vegyi anyag, alcsoport
  • Fémek, félfémek és vegyületeik
  • cink
A vegyi anyag (mennyisége) a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
Szennyezőanyag
A vegyi anyag koncentrációja a hulladékban, melléktermékben / bioszénben
208 mg/kg
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
Vegyes hulladék/termék neve
Rothasztott kommunális szennyvíziszap
Vegyes hulladék/termék összetevői

Vízoldható sók, szerves anyagok, nitrogénformák, kálium- és foszforformák, víz, mikroelemek.

Vegyes hulladék/termék viselkedése, sorsa a környezetben, egyéb jellemzői

A víztelenített iszap, mint hulladék Lőrinciben komposztálásra kerül, majd felhasználható talajjavítási célokra. A stabilizált szennyvíziszap talajba keverve biodegradálódik, mineralizálódik. Az iszapból vízoldható anyagok oldódhatnak ki csapadék hatására, melyek bemosódhatnak a talaj mélyebb rétegeibe. A szennyvíz minőségétől függő mértékben tartalmazhatnak perzisztens és toxikus szerves és szervetlen anyagokat is.

Hulladék, melléktermék jellemzése
pH
5.71
Szárazanyag-tartalom (%)
26
Nedvességtartalom (%)
74
Sűrűség (g/cm3)
1.2
Izzitási veszteség (LOI) (%)
80
Szervesanyag tartalom (%)
37.5
Kémiai oxigén igény, KOI(mg/l)
471
Homogenitás
Homogén
Puzzolánaktivitás
nem
Egyéb

Fekál-coliform

Hasznosítják-e (mások) ezt a hulladékot, mellékterméket?
Igen
Mire hasznosítják?

Komposzt alapanyag, rekultiváció, hulladéklerakók takarása, talajjavítás, kísérleti talajjavítás (BME ABÉT), energetikai célú felhasználás. A keletkezett szennyvíziszap Lőrinciben komposztálásra kerül, azonban az iszap végleges elhelyezése bizonytalan.

Referenciák hasznosításra

[1] Magos Z., Klebercz O., Gruiz K. (2010) SOILUTIL: talajjavítás hulladékokkal,
Mikrokozmosz kísérletek rossz minőségű talajok javítására szerves és szervetlen hulladék eredetű adalékanyagokkal, Szakdolgozat, BME

[2] Interzona Climate Change Advisory (2011) Fenntarthatósági Jelentés a Globális Jelentéstételi Kezdeményezés (GRI) keretrendszere szerint

[3] D. Fytili, A. Zabaniotou, Utilization of sewage sludge in EU application of old and new methods—A review, Renewable and Sustainable Energy Reviews, Volume 12, Issue 1, January 2008, Pages 116-140

[4] Sebastian Werle, Ryszard K. Wilk, A review of methods for the thermal utilization of sewage sludge: The Polish perspective, Renewable Energy, Volume 35, Issue 9, September 2010, Pages 1914-1919

Hulladék, melléktermék veszélyessége
Veszélyességi jellemzők a besorolás szerint
Nincs besorolva
Vizsgálták-e a káros hatást a konkrét hulladéknál/melléketerméknél?
Igen
Ha vizsgálták a káros hatást, akkor adja meg, hogy mit, milyen módszerrel, ki mérte és milyen eredménnyel

Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep (BKSZT Kft.) Vízminőség Osztály rendszeresen vizsgálja a szennyvíziszap összetételét. A laboratórium munkatársai átlagosan napi 42, különböző technológiai egységből vett mintából 21 féle paraméter vizsgálatát végzik el. Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóközpontja vizsgálta a szennyvíziszap kémiai összetételét, a BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszéke pedig az iszap ökotoxicitását.

Feltételezett káros hatások, az anyag veszélyessége

A technológia végén maradó rothasztott szennyvíziszap NEM minősül veszélyes hulladéknak. Sinapis alba gyökér- és szárnövekedési teszt, valamint a Vibrio fisheri lumineszcencia gátlás teszt alapján nagyon toxikusnak, illetve toxikusnak bizonyult.

Potenciális használat talajra
Alkalmas lehet-e talajjavításra általában?
Igen
Indoklás, referenciák

Magas mikrotápelem és szervesanyag tartalma miatt alkalmas lehet.

[Magos Z., Klebercz O., Gruiz K. (2010) SOILUTIL: talajjavítás hulladékokkal,
Mikrokozmosz kísérletek rossz minőségű talajok javítására szerves és szervetlen hulladék eredetű adalékanyagokkal, Szakdolgozat, BME]

Alkalmas lehet-e nitrogén, foszfor és/vagy kálium pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Magas NH4-N (913 mg/kg), P2O5 (22432 mg/kg) és K2O (7092 mg/kg) tartalma miatt. Öszes nitrogén tartalma az 5%-ot is elérheti.

Alkalmas lehet-e mezoelemek (Ca, Cl, Fe, Mg, Na, S, Si) pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Kalcium-tartalma miatt.

Alkalmas lehet-e mikroelemek (B, Co, Cu, Mn, Mo, Zn, V) pótlására a talajban?
Igen
Indoklás, referenciák

Réz, kobalt, bór, molibdén és cink-tartalma miatt.

Alkalmas lehet-e speciális tápanyagigény kielégítésére?
Nem
Alkalmas-e humusztartalom/szervesanyag-tartalom növelésére?
Igen
Indoklás, referenciák

Egyik fő komponense a szerves eredetű szén, ami a szennyvíziszap 1/4-ét alkotja.

Alkalmas lehet-e termesztőközeg alapnak?
Nem
Indoklás, referenciák

Iszapszerű állaga alkalmatlanná teszi termesztőközegek alapjának, azonban összetétele miatt azok kiváló adalékanyaga lehet.

Alkalmas lehet-e termesztőközeg adaléknak?
Igen
Indoklás, referenciák

Nitrogén, foszfor és káliumtartalma, valamint magas szervesanyag tartalma miatt alkalmas lehet termesztőközeg kialakítására önmagában vagy más adalékanyagokkal keverve.

[Magos Z., Klebercz O., Gruiz K. (2010) SOILUTIL: talajjavítás hulladékokkal,
Mikrokozmosz kísérletek rossz minőségű talajok javítására szerves és szervetlen hulladék eredetű adalékanyagokkal, Szakdolgozat, BME]

Alkalmas lehet-e talajlazításra, tömörödött talajok szerkezetének javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

Nagy szervesanyag-tartalma miatt a keletkező humusz textúrajavulást eredményez például homoktalajokon.

Alkalmas lehet-e fizikai stabilizálásra, laza, ingoványos talajok textúrájának javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e homoktalajok javítására?
Igen
Indoklás, referenciák

Szervesanyag-tartalma miatt alkalmas lehet.

Alkalmas lehet-e eróziógátlásra?
Igen
Indoklás, referenciák

Szervesanyag-tartalom miatt. A talajba vitt szerves anyagok növelik a víztartó képességet, a vályog és lösz talajokon. Ezáltal csökkenhet a vízhiány okozta kár a vegetációs időben és csökkenhet az erózió. Szennyvíziszap együttes alkalmazása pernyével csökkentheti az erózió mértékét nagy esésű területeken is.

[1] I. Angin et al.: Effects of Sewage Sludge Application on Some Physical and Chemical Properties of a Soil Affected by Wind Erosion, Journal of Agricultural Science and Technology 13, 757-768, 2011

[2] E. Koda et al.: Slope erosion control with the use of fly-ash and sewage sludge, Department of Geotechnical Engineering, Warsaw University of Life Sciences, Land Reclamation No 43 (2), 101-111, 2011

Alkalmas lehet-e savanyú talajok javítására?
Nem
Alkalmas lehet-e sós és szikes talajok javítására?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mozgékonyságának, hozzáférhetőségének csökkentésére?
Igen
Indoklás, referenciák

A benne lévő szerves anyagok képesek egyes elemek megkötésére.

Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok mobilitásának, hozzáférhetőségének növelésére?
Nincs információ
Alkalmas lehet-e szennyezőanyagok bonthatóságának, fizikai, kémiai, biológiai degradációjának fokozására?
Igen
Indoklás, referenciák

Feltételezhetően segíti a szerves szennyezőanyagok biodegradacióját más szennyvíziszapokhoz hasonlóan.

[C.C. Ling et al.: Enhanced Refinery Oil Sludge Biodegradation in the Presence of Sewage Sludge, World Academy of Science, Engineering and Technology 60, 2009]

Alkalmas lehet-e geotechnikai elemek előállítására?
Nincs információ
Hasznosítással összefüggő kockázatok

Az iszap toxicitása miatt a talajjavításra használt mennyiséget gondosan meg kell határozni. Szaghatások is jelentősek lehetnek.

Adatlap tulajdonságai
Adatlap azonosító (eredeti)
1230
Bevivő
Böröndi Tamás
Státusz
Publikált
Adatlap típusaHulladék / melléktermék felmérés
Létrehozás
Módosítás