Adatszolgáltató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Tanszék, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
Elérhetőség
Termelő, felelős, gyűjtő adatai
Hulladék, melléktermék fő adatai
- 19 HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ ÉS IPARIVÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK
- 19 08 szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok
- 19 08 05 települési szennyvíz tisztításából származó iszapok
Termofil rothasztás, mely anaerob körülmények között 55°C-on történik. A rothasztókban az anaerob baktériumok a szerves anyagot biogázzá alakítják. A termofil rothasztás (a mezofil rothasztással szemben) a szilárd biológiai anyagok jó hasznosítását biztosítja, mert a fehérjéket és a sejten kívüli szerves polimereket tovább bontja, és ezzel több szerves anyagot alakít át biogázzá. Az iszap térfogata ezzel csökken, és jobb iszapstabilitás érhető el a szerves anyagok kirothadásával. Ellenben az üzemeltetése összetettebb, mivel a benne található mikroorganizmusok sokkal érzékenyebbek mint mezofil társaik, valamint gyorsan is reagálnak minden változásra. A telepen 3 darab rothasztó üzemel, egyenként 6056 m3 térfogatúak. [http://bkszt.hu/hu/budapesti-kozponti-szennyvztisztito-telep/technologi…]
Igen, a kiindulási szennyvíz összetételétől függ a keletkezett iszap minősége.
Vegyi anyag (keverék) jellemzői és vegyi anyag tartalom
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- egyéb szervetlen
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- só (összes)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- karbonát
- Egyéb szerves vegyi anyag
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kálium-oxid (K2O)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- foszfor-pentoxid (P2O5)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (NH4-N)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (NO3-N)
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- nitrogén (összes)
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- arzén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- bór
- Egyéb szervetlen vegyi anyagok
- bárium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kadmium
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- kobalt
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- króm
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- réz
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- molibdén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- nikkel
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- ólom
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- szelén
- Fémek, félfémek és vegyületeik
- cink
Vegyes hulladék, termék jellegű hulladék jellemzői
Vízoldható sók, szerves anyagok, nitrogénformák, kálium- és foszforformák, víz, mikroelemek.
A víztelenített iszap, mint hulladék Lőrinciben komposztálásra kerül, majd felhasználható talajjavítási célokra. A stabilizált szennyvíziszap talajba keverve biodegradálódik, mineralizálódik. Az iszapból vízoldható anyagok oldódhatnak ki csapadék hatására, melyek bemosódhatnak a talaj mélyebb rétegeibe. A szennyvíz minőségétől függő mértékben tartalmazhatnak perzisztens és toxikus szerves és szervetlen anyagokat is.
Hulladék, melléktermék jellemzése
Fekál-coliform
Komposzt alapanyag, rekultiváció, hulladéklerakók takarása, talajjavítás, kísérleti talajjavítás (BME ABÉT), energetikai célú felhasználás. A keletkezett szennyvíziszap Lőrinciben komposztálásra kerül, azonban az iszap végleges elhelyezése bizonytalan.
[1] Magos Z., Klebercz O., Gruiz K. (2010) SOILUTIL: talajjavítás hulladékokkal,
Mikrokozmosz kísérletek rossz minőségű talajok javítására szerves és szervetlen hulladék eredetű adalékanyagokkal, Szakdolgozat, BME
[2] Interzona Climate Change Advisory (2011) Fenntarthatósági Jelentés a Globális Jelentéstételi Kezdeményezés (GRI) keretrendszere szerint
[3] D. Fytili, A. Zabaniotou, Utilization of sewage sludge in EU application of old and new methods—A review, Renewable and Sustainable Energy Reviews, Volume 12, Issue 1, January 2008, Pages 116-140
[4] Sebastian Werle, Ryszard K. Wilk, A review of methods for the thermal utilization of sewage sludge: The Polish perspective, Renewable Energy, Volume 35, Issue 9, September 2010, Pages 1914-1919
Hulladék, melléktermék veszélyessége
Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep (BKSZT Kft.) Vízminőség Osztály rendszeresen vizsgálja a szennyvíziszap összetételét. A laboratórium munkatársai átlagosan napi 42, különböző technológiai egységből vett mintából 21 féle paraméter vizsgálatát végzik el. Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóközpontja vizsgálta a szennyvíziszap kémiai összetételét, a BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszéke pedig az iszap ökotoxicitását.
A technológia végén maradó rothasztott szennyvíziszap NEM minősül veszélyes hulladéknak. Sinapis alba gyökér- és szárnövekedési teszt, valamint a Vibrio fisheri lumineszcencia gátlás teszt alapján nagyon toxikusnak, illetve toxikusnak bizonyult.
Potenciális használat talajra
Magas mikrotápelem és szervesanyag tartalma miatt alkalmas lehet.
[Magos Z., Klebercz O., Gruiz K. (2010) SOILUTIL: talajjavítás hulladékokkal,
Mikrokozmosz kísérletek rossz minőségű talajok javítására szerves és szervetlen hulladék eredetű adalékanyagokkal, Szakdolgozat, BME]
Magas NH4-N (913 mg/kg), P2O5 (22432 mg/kg) és K2O (7092 mg/kg) tartalma miatt. Öszes nitrogén tartalma az 5%-ot is elérheti.
Kalcium-tartalma miatt.
Réz, kobalt, bór, molibdén és cink-tartalma miatt.
Egyik fő komponense a szerves eredetű szén, ami a szennyvíziszap 1/4-ét alkotja.
Iszapszerű állaga alkalmatlanná teszi termesztőközegek alapjának, azonban összetétele miatt azok kiváló adalékanyaga lehet.
Nitrogén, foszfor és káliumtartalma, valamint magas szervesanyag tartalma miatt alkalmas lehet termesztőközeg kialakítására önmagában vagy más adalékanyagokkal keverve.
[Magos Z., Klebercz O., Gruiz K. (2010) SOILUTIL: talajjavítás hulladékokkal,
Mikrokozmosz kísérletek rossz minőségű talajok javítására szerves és szervetlen hulladék eredetű adalékanyagokkal, Szakdolgozat, BME]
Nagy szervesanyag-tartalma miatt a keletkező humusz textúrajavulást eredményez például homoktalajokon.
Szervesanyag-tartalma miatt alkalmas lehet.
Szervesanyag-tartalom miatt. A talajba vitt szerves anyagok növelik a víztartó képességet, a vályog és lösz talajokon. Ezáltal csökkenhet a vízhiány okozta kár a vegetációs időben és csökkenhet az erózió. Szennyvíziszap együttes alkalmazása pernyével csökkentheti az erózió mértékét nagy esésű területeken is.
[1] I. Angin et al.: Effects of Sewage Sludge Application on Some Physical and Chemical Properties of a Soil Affected by Wind Erosion, Journal of Agricultural Science and Technology 13, 757-768, 2011
[2] E. Koda et al.: Slope erosion control with the use of fly-ash and sewage sludge, Department of Geotechnical Engineering, Warsaw University of Life Sciences, Land Reclamation No 43 (2), 101-111, 2011
A benne lévő szerves anyagok képesek egyes elemek megkötésére.
Feltételezhetően segíti a szerves szennyezőanyagok biodegradacióját más szennyvíziszapokhoz hasonlóan.
[C.C. Ling et al.: Enhanced Refinery Oil Sludge Biodegradation in the Presence of Sewage Sludge, World Academy of Science, Engineering and Technology 60, 2009]
Az iszap toxicitása miatt a talajjavításra használt mennyiséget gondosan meg kell határozni. Szaghatások is jelentősek lehetnek.